A civilizációs betegségek előfordulásának emelkedésével az allergiás betegségek is növekszenek. Ez valahol az immunrendszer működésének egyensúlyzavarát mutatja.

Szervezetünkben optimális esetben minden egyensúlyban van. Lehet ez a hőmérsékleti-, sav-bázis-, ion-, de beszélhetünk a szervek, szervrendszerek működésének egyensúlyáról is. Ez befolyásolja majd pl.: a vérnyomás, a koleszterin vagy a vércukor szint, testsúly stb. eltéréseit. Ha az egyensúly megbillen az mindig valamilyen működési zavarhoz vezet.

Védekezés: ha sok, ha kevés, ha pont elég

Jelen témánk kulcsa az immunrendszer működésének egyensúlya. Ez a rendszer az egyik legbonyolultabb a szervezetünkben. Működése folyamatos, melynek során számos sejt, rengeteg vegyület kölcsönhatása zajlik le az idő minden pillanatában. Ami nem is meglepő, hiszen feladata a folyamatos védelem a külső és belső támadásokkal szemben is.

Az kiegyenlítődés itt is fontos. Ha alulműködik, akkor fokozott hajlamunk lesz a fertőzésekre. Ha túl erős a működése akkor alakulnak ki az allergiák, az autoimmun betegségek (reuma, cukorbetegség, SM, SLE stb.), illetve bizonyos krónikus „gyulladásos” reakciók, különböző degeneratív betegségeket okozhatnak. Egyes kutatók a szív- érrendszeri betegségekért is ilyen folyamatok a felelősek, persze a kép ennél sokkal bonyolultabb.

Emlékez és jelez a szervezet

Számukra most a különböző anyagokra adott immunválasz az érdekes. A szervezet a behatoló kórokozók fehérjéi ellen immunanyagokat termel, melyek egyrészt megkötik, vagy megjelölik az adott anyagot másrészt további immunsejtek működését serkentik.

Ezek a sejtek további immunanyagokat termelnek, melyek egy része memóriasejtek termelődését eredményezi. Ezek a sejtek az adott anyaggal történő következő találkozáskor már gyorsabban tudnak reagálni és ellenanyagokat termelni, amik a fent említett folyamatokat indítják be.

A szerkesztő kedvence

Super Enzymes Miért ajánljuk bátran táplálékal- lergiásoknak? Miért szeretjük? Mert oly sok mindent tartalmaz, melyek enzimtartalmuk révén segítik az emésztést, többek között: Pancreatint: ami hasnyálmirigy eredetű enzimkeverék mely segíti a fehérjék, szénhidrátok és zsírok lebontását. A pancreatin lúgos környezetben a leghatékonyabb, mely a vékonybélben található. Pancrelipaset: mely szintén lúgos környezetet igényel, a zsírok lebontása a fő feladata. Betain HCl-t: segít a sósav termelés stimulálásában Fenugreek Seed Powdert: sokáig használták az ősi Kínában. A fenugreeket erősítőnek tekintették és a gyomor lecsendesítésére használták. Ox Bilet: az epe a zsírok lebontásához szükséges. Acid Stable Proteaset: Olyan fehérjebontó enzim, mely nem érzékeny a savakra. Papaint: a papaja héjában található, és a fehérjék lebontását segíti. Tovább >>

Az immunreakció során felszabaduló anyagok nem csak az immunsejtek egymással történő kommunikációját segítik, de pl. értágulatot okoznak, hogy fokozzák a terület keringését. Így több immunsejt tud a helyszínre érkezni.

De kiválthatnak viszketést, váladéktermelődést, tüsszentési vagy köhögési reflexet, mely arra szolgál, hogy megszabaduljon a szervezet a reakciót kiváltó anyagtól, illetve, hogy az állat vagy ember elkerülje azt.

Erre jó példa lehet a csalán, amire mindenki ugyanúgy reagál (ezért is nevezünk más reakciók által létrejövő bőrtüneteket is csalánkiütésnek). Figyelünk is rá, hogy ne érjünk hozzá, ha nem muszáj.

Sajnos az immunrendszer már nem tesz különbséget  a között, hogy a reakció hol jelentkezik pl. légutak, emésztőrendszer vagy akár a vér. Bár a felszabaduló immunanyagok hasonlóak, a tünetek változni fognak.

Az ételallergiától ritkán tüsszögünk, de hasmenést, nyákos székletet okozhat nekünk, de bőr, vagy légúti tüneteket is, melynek oka, hogy az allergiás reakció helye nem feltétlenül a tápcsatorna, hanem a belső szervezeti tér. A reakciót a táplálék fehérje természetű összetevői okozzák, de csak akkor, ha elég nagyok ahhoz.

De mi közük ehhez a fehérjéknek és a zsírsavaknak?

A fehérjék aminosavakból épülnek fel és az emésztés során azokká is bomlanak le. Felszívódásra normális esetben már 1-2-3 aminosavból álló, mono-, di- vagy tripeptidek kerülnek.

Ezek túl kicsik ahhoz, hogy reakciót hozzanak létre. Azonban ha az emésztés nem megfelelő, nagyobb fehérjék maradnak egyben, és ezek váltják ki a reakciót. Épp ezért bizonyos esetekben szükséges a gyógyítás során az emésztés javítására is kitérni.

E mellett meg kell említeni, hogy az immunreakcióban résztvevő anyagok többféle folyamat során, többféle anyagcsere úton jönnek létre.

Kiindulási anyagaik különböző zsírsavak. A létrejövő anyagok (prosztaglandinok, prosztaciklinek,leukortiének) aránya a kiindulási omega 3 és omega 6 zsírsavak rendelkezésre álló mennyiségétől is függ.

Sokszor említettük már, hogy a helyes omega3:omega6 zsírsav arány 1:2-1:6 között lenne (különböző források szerint). Ezzel szemben ma 1:20-1:30 arányban visszük be ezeket.

Ez a tény tovább rontja a problémát, mivel egyes reakciók normál esetben lehet, hogy nem is lennének olyan intenzívek és kellemetlenek, mint amilyenek a jelenlegi táplálkozás mellett.

Túl sok a bajforrás

Az ételallergiák „kinőhetőek”, azonban bármely életkorban jelentkezhetnek. A tünetek igen változatosak a hasfájástól, a hasmenésen át a bőrkiütésekig, akár ekcémáig, de kiválthatnak akár aszthmás rohamot is.

Ezek általában az étel elfogyasztását követő rövid időn belül jelentkeznek, de bizonyos bőrtünetek 5-8 nap múlva jelennek meg.

Klasszikus allergiás tüneteket mutat a tejfehérje, tojásfehérje, szója, hal, kagyló, földimogyoró, dió, kakaó, búza, paradicsom, szilva, őszi- és kajszibarack, cseresznye, meggy, eper, málna, kivi.

Ne feledjük azonban, hogy a mai élelmiszeriparnak köszönhetően számtalan növényi színezéket, tartósítószert, növényvédő szert is jutattunk a szervezetünkbe, így néha nehéz kiszűrni az allergia konkrét okát.

Megemlítendő az is, hogy néha egy élelmiszer bomlása során keletkező anyag váltja ki az allergiát. Ez esetben a reakció később (akár órákkal az étel elfogyasztása után) jelentkezik.

Következő részben a táplálékallergia egyes fajtáival foglalkozunk >> 

Dr. Gulyás Tamás