A Bach virágterápia eredete az angol származású orvos, Edward Bach munkásságára vezethető vissza, aki szerint a negatív érzelmi állapotok csökkentik a test természetes védekező képességét a betegségekkel szemben. Míg az elme és a test közötti kapcsolatot megteremtő mechanizmus továbbra is intenzív tudományos kutatás tárgya marad, klinikai tanulmányok bizonyítják, hogy az emberek érzelmi állapota számos testi folyamatot befolyásol az immunrendszer, a mellékvese hormonok, az ingerületátviők stimulálásán vagy szupresszióján keresztül.

A terápia során az emocionális zavar okának meghatározása után a gyógyító kiválasztja a megfelelő virágkivonatot, amelyet általában a páciens nyelve alá csöppentenek, jóllehet a gyógyító koncentrátumok számos más módon is felhasználhatók.

A virágterápia nem közvetlenül a fizikai állapotot kezeli, hanem a páciens emocionális állapotára összpontosít, a lelki stressz megszűntetését tűzi ki célul, ezen keresztül elhárítja az akadályt a belső öngyógyító folyamatok működése elől. A virágterápiát számos érzelmi, lelki probléma gyógyítására használják, sokszor más terápiákkal párhuzamosan.