Nincsen karácsony szaloncukor nélkül – de nem mindegy, mit akasztunk a fára. Bár a boltok polcai roskadoznak a különböző ízű cukroktól, mégis szinte lehetetlen olyat becserkészni, ami finom, nem hemzseg az adalékanyagoktól, és még a csomagolása is ízléses. Ha meguntuk a „műanyag” szaloncukrot, készítsük házilag a fára valót természetes alapanyagokból, ahogy nagyanyáink is tették!

Hozzávalók

Ha még nem ejtettük meg a karácsonyi éléskamra-feltöltést, a bevásárlólistára írjuk fel a szaloncukor hozzávalóit is.

Mindenképpen szükségünk lesz nyírfacukorra, nádcukorra, és jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládéra, valamint a kiválasztott receptnek megfelelően hántolt mandulára és egyéb olajos magvakra, aszalt gyümölcsökre, kókuszreszelékre, egy kevés rumra, vaníliarúdra, mákra, meggybefőttre, lekvárra és gesztenyemasszára.

Ne feledkezzünk meg a külcsínről sem! A kész cukordarabkákat csavarjuk bele méretre vágott selyempapírba, a két végét rojtozzuk be ollóval, majd borítsuk be egy kisebb darabra szabott színes-fényes csomagolópapírral. Hogy stabilan lógjon majd a karácsonyfán, a becsomagolt cukrot a két végén vékony cérnával vagy szalaggal szorítsuk össze.

A hagyományos – fondant

Az eredeti szaloncukor egy darabka puha, cukorból készült massza volt, csokibevonat nélkül. Pár évtizede még a zselés mellett a „konzum” becenéven ismert fondant jelentette a kínálatot, ma viszont már csak elvétve találhatjuk meg a boltok polcain. Ha mégis belebotlunk, biztosan felfedezünk benne egy-két mesterséges aromát, színezéket és egyéb adalékanyagokat.

Ha igazi „retro” ízre vágyunk, készítsünk házilag fondant szaloncukrot, így még az „E-betűket” is megspórolhatjuk belőle. 25 dkg nádcukorhoz adjunk három evőkanálnyi vizet és két evőkanálnyi „ízesítő” folyadékot (pl. kávét, gyümölcslét, rumot), majd folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre; kb. a forrástól számított 10 percig. Az elkészült masszát rövid hűlés után keverjük pépesre, majd egy deszkán nyújtsuk 2-3 cm vastagra, és hagyjuk langyosra hűlni. A megdermedt cukrot vágjuk darabokra, és ízlés szerint mártsuk olvasztott csokoládéba, vagy hagyjuk csupaszon.

A klasszikus – marcipános

A marcipán szerelmeseit nagy csalódás érheti a bolti szaloncukorba harapva. Igencsak meg kell válogatni, hogy mi kerüljön a kosárba, mivel az összetevők közt a cukor, növényi zsírok, tejpor, aromák, színezékek és egyéb adalékok mellett általában csak elenyésző arányban találhatunk valódi marcipánt. Ha nem ragaszkodunk a gyári ízekhez és formához, készíthetjük házilag, így a végeredmény jóval természetesebb lesz, és tudjuk, hogy mi van benne…

25 dkg hántolt mandulát daráljunk finomra, keverjük össze 20 dkg porrá őrölt nádcukorral, adjunk hozzá pár csepp rumot, és folyamatos kevergetés mellett apránként adagolva annyi vizet öntsünk hozzá, hogy jól formázható masszát kapjunk. (Minimális mennyiségű víz kell csak hozzá.) Ezután jöhet az ínyenckedés: ízesíthetjük tetszés szerint apróra vágott aszalt vagy kandírozott gyümölcsdarabkákkal, kókuszreszelékkel, citromhéjjal, vaníliával, kakaóval, fahéjjal, kávéval, de hagyhatjuk natúrnak is. Gyúrjunk a masszából kis hengereket, majd fürdessük meg olvasztott csokiban.

Az extravagáns – rumos gesztenyés

Natúr gesztenyemasszát ízesítsünk pár csepp rummal, nyírfacukor pocukorral és vaníliarúd kikapart belsejével. Kiskanállal vegyünk ki a masszából egy darabot, a közepébe nyomjunk egy szem meggyet (befőttből), majd formázzunk golyót belőle, végül forgassuk meg olvasztott csokoládéban és hagyjuk megszilárdulni.

Az egyszerűen nagyszerű – csokoládés magvas

Bár távol áll a hagyományos szaloncukortól és a mérete is jóval kisebb, mégis megállja a helyét a sztaniolpapírban: egészséges, finom, és percek alatt elkészíthető. Nem kell hozzá más csak jó minőségű, legalább 60-70 % kakaótartalmú csokoládé és különféle olajos magvak (pl. dió, törökmogyoró, mandula, kesudió, sózatlan földimogyoró, paradió, makadámia dió). Olvasszuk fel a csokit, majd mártsuk bele egyenként a magvakat és hagyjuk megdermedni.

A pikáns – meggyes mákos

Darált mák és aszalt meggy keverékéből savanykás különlegességet alkothatunk. Az aszalt gyümölcsöt aprító, turmixgép vagy egyszerűen egy éles kés segítségével vágjuk apró darabokra, szórjuk meg porrá őrölt nádcukorral ízlés szerint, adjunk hozzá egy kevés meggylekvárt, majd alaposan dolgozzuk össze. Gyúrjuk össze annyi darált mákkal, hogy jól formázható masszát kapjunk, ezután vizes kézzel hengergessünk belőle kisebb golyókat, végül mártsuk meg olvasztott étcsokoládéban.

Az egzotikus – kókuszos

20 dkg kókuszreszeléket keverjünk össze 20 dkg nyírfacukor porcukorral, és adjunk hozzá egy kevés vizet, hogy gyúrható elegyet kapjunk. Alaposan dolgozzuk össze – a massza ideális állagának eléréséhez szükség szerint adagoljunk hozzá még egy kevés vizet vagy porcukrot –, majd formázzunk a „tésztából” kis hengereket, végül forgassuk meg olvasztott csokiban.

V. Magdi