Cikkek
  Egészséges táplálkozás
     » Befőzés tartósítószer nélkül
     » Bio tea - Gyógytea
     » Egészségvédő növények
     » Fűszernövények
     » Lúgosítás-supergreens
     » LÚGOSVÍZ - Vízionizálás
     » Méregtelenítés
     » Táplálkozás
     » Tiszta víz
     » Vitamin
  Wellnes - Fitness
     » Fitness
     » Lelki egészség
     » Narancsbőr
     » Programok
     » Ultrahangos zsírbontás
     » Wellness szolgáltatások
     » Zsírégetés-fogyókúra
  Fogyasztóvédelem
     » Élelmiszerek káros összetevői
     » Kozmetikumok káros összetevői
     » Vásárlási tanácsok
  Baba-mama
     » Anyának lenni
     » Bébi
     » Óvodások, iskolások
     » Termékismertető
     » Tudományos hírek
     » Várandósság
  Prevenció - megelőzés
     » Alternatív módszerek
     » Bioptron fényterápia
     » Biorezonancia vizsgálat
     » Prevenció
     » Pulzáló mágnesterápia
     » SAFE Laser Lágylézer terápia
     » Vizsgálatok, szűrések
  Betegségek
     » Allergia
     » Bélrendszeri betegségek, probiotikum
     » Bőrbetegségek
     » Cukorbetegség
     » Daganatos betegségek
     » Emésztőszervi betegségek
     » Ételintolerancia
     » Fáradtság, kimerültség
     » Férfiakat érintő betegségek
     » Fog és ínybetegségek
     » Fül-orr-gége betegségei
     » Hétköznapi mérgeink
     » Idegrendszeri betegségek
     » Influenza
     » Ízületi, mozgásszervi betegségek
     » Káros szenvedélyek
     » Légzőszervi betegségek
     » Nőket érintő betegségek
     » Stressz
     » Szem betegségek
     » Szív és érrendszeri betegségek
  Alternatív megoldások
     » Környezettudatos életmód
     » Megújuló energiaforrások
  Szépségápolás
     » Hajápolás
     » Ránctalanító - ránctalanítás
     » Smink
     » Szőrtelenítés - IPL
     » Testápolás
  Életmódinterjúk - könyvajánlók
     » baba-mama
     » egészséges életmód
     » gyógynövények
     » Sztárinterjúk

Kapcsolat
Tel.:
Mobil:
Cím:


E-mail:
»
»
»


»
 +36 1 226 4179
 +36 30 7262 647
 1094 Budapest,
 Tűzoltó utca 54.
 Milestone udvar, Manta ház.
 info@vitaminsziget.com

A CIKK TARTALOMJEGYZÉKE


» Cikkek \
+   Fogyasztóvédelem \
+   Élelmiszerek káros összetevői \
+  GMO 2. - Kételyek és kockázatok (2. rész)

» Érvek: pro…
» És kontra
» Eltitkolt veszélyek
» Hová lesz a DNS?
Küldés:  Küldés   Betűméret:   Cikk betűmérete Kicsi Normál Nagy   Nyomtatás:  Nyomtatás
Kapcsolódó anyagok:

GMO 2. - Kételyek és kockázatok (2. rész)

2008.02.26.

A génmódosítás lényege, hogy egy élőlény DNS-ének bizonyos szakaszait egy másik élőlény örökítő anyagába ültetik át. Így a „génpiszkált” egyedeket különféle – akár nem rokon – fajok jellegzetességeivel ruházhatják fel. Noha lassacskán a GM-háziállatok divatja is hódító útjára indul, a legnagyobb haszonnal még mindig a GM-növények vetőmagjainak értékesítése jár.

Érvek: pro…

A biotechnológiai cégek olyan génmanipulált növényeket fejlesztettek ki, amelyek maguk termelik meg a bizonyos kártevők elleni toxint, sőt, akad köztük, amelyik többfajta totális gyomirtóval szemben ellenálló. A gyártók álláspontja szerint ez a technológia akár nyolcvan százalékkal is emelheti a terméshozamot. Szintén a fontosabb érveik közé tartozik, hogy a GM-növények termesztésével jelentősen csökkenthető a káros permetezőszerek környezetbe jutásának mértéke. Propagandájuknak egyik alapköve még a „világ éhezőinek megsegítése”.

És kontra

Mielőtt azonban e kijelentések mögött környezetvédelmi indíttatást, vagy esetleg fokozott szociális érzékenységet sejtenénk, nem árt egy pillantást vetnünk az érme másik oldalára. A hazai vizsgálatok bebizonyították, hogy GM-kukorica termesztése esetén Magyarországon a hozamnövekedés meg sem közelítené a beígért nyolcvan százalékot. Ehelyett a gazdáknak a legjobb esetben is mindössze öt százalékos gyarapodással kellene beérniük. Arra szintén fény derült, hogy a kártevők elleni toxint szüntelenül termelő növény révén akár két-háromezerszer több méreg juthat a környezetbe, mint a szükség esetén végzett permetezés útján.

GMO az éhezőkért?
A „800 millió éhező megsegítése” valóban nemes cél volna, ám ebben az esetben nem több egy olcsó reklámfogásnál. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem a világ élelmiszer termelésével, hanem annak területi eloszlásával van probléma. Az afrikai országok is hevesen tiltakoznak a biotechnológiai cégek erőszakos „GM-hadjárata” ellen. Ezt támasztja alá 24 afrikai országnak az ENSZ-hez intézett állásfoglalása, miszerint „a géntechnológia […] teljesen aláaknázza azt a lehetőséget, hogy eltartsuk önmagunkat”.

Ráadásul a GM-kukorica termesztése esetén komoly környezeti károkkal is számolnunk kellene. A legnagyobb problémát egyfelől a keresztbeporzás jelenti, melynek köszönhetően a génmódosított növények „megfertőznék” a hagyományos fajtákat, ellehetetlenítve ezzel a GM-mentes és a bio gazdálkodást. Az élelmiszerek és a vetőmagok szennyeződése így komoly gazdasági kockázatokat is rejt magában, ugyanis az európai piacon genetikailag módosított termékekre szinte egyáltalán nincsen igény. Amennyiben a hazai növények „elfertőződnének” az igen színvonalasnak számító magyar kukorica jószerivel eladhatatlanná válna. Nem járnának azonban ilyen rosszul a biotechnológiai cégek: a szabadalom révén ugyanis a fajtatulajdonosok évente besöpörhetnék a technológia díját. Mivel a magok nem vethetőek újra, a gazdáknak minden felhasználás alkalmával magot kellene venniük a gyártótól. A probléma súlyát a Greenpeace adatai kiválóan szemléltetik. Információik szerint ugyanis az egyik élvonalbeli biotechnológiai cég már több tucat észak-amerikai gazdálkodót beperelt, mivel a szomszéd földjéről GM-vetőmagok kerültek át a területükre, a technológia díját azonban – érthető okból – nem fizették meg. A gyártók haszna tehát óriási lehet, ám a kockázat úgyszintén.

Eltitkolt veszélyek

A génmanipulált növények egészségügyi kockázatairól csupán elenyésző mennyiségű vizsgálati eredmény látott napvilágot. Mivel az amerikai hatóságok a hagyományos fajtával való „lényegi hasonlósága” alapján biztonságosnak ítélték a GM-növényeket, az engedélyeztetéshez nem volt szükség olyan mélységű kutatásokra, ami fényt deríthetett volna az esetleges veszélyekre. A biotechnológiai cégeknek sem volt „szívügye” a vizsgálatok sürgetése, illetve saját kísérleteik eredményeinek publikálása. Ráadásul független elemzésekre se igen van mód, hiszen a gyártók csak a saját kutatóik számára biztosítanak vetőmag-mintát, őket pedig szerződés kötelezi a „hallgatásra”. A MON 863 kódú kukorica esetében például csak hosszas pereskedés után sikerült rákényszeríteni az érintett biotechnológiai céget a teljes jelentés kiadására. Végül ennek értékelése során a független kutatók több kockázati tényezőre bukkantak. A patkányokon végzett kísérletek eredményei közt máj- és vesekárosodásra, immunrendszeri- és növekedési zavarokra, valamint jelentős vérzsír szint-emelkedésre utaló jeleket fedeztek föl.

Hová lesz a DNS?

A biotechnológiai cégek álláspontja szerint a DNS az emésztés során teljes mértékben lebomlik, így semmilyen egészségügyi problémát nem jelenthet a GM-növények fogyasztása. Ennek ellenére – illetve éppen ezért – „génpiszkált” termékeikre nem vállalnak garanciát: szerintük a génkezelt fajták ugyanolyan biztonságosak, mint „hagyományos” társaik. Bár a gyártók a DNS megemésztődésére vonatkozó álláspontjukat kísérletekkel támasztották alá, a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok kétkedésre adnak okot. Kémcsőben ugyanis nem reprodukálhatóak a bélrendszerben uralkodó körülmények, így csak humán- vagy állatkísérletek alapján születhetne reális eredmény.

A független kutatók szerint bizonyított, hogy az idegen gének olykor túlélik az emésztés folyamatát, és átkerülhetnek a szervekbe, a keringésbe, sőt, akár az embrióba is. Vizsgálataik során veszélyesnek bizonyult például a karfiol-mozaikvírusból kivont DNS, amelyet több GM-növény kifejlesztésekor az új génszakaszok beültetéséhez használtak. A GM-burgonyával táplált patkányokon végzett kísérletek arra utalnak, hogy a víruspromóter és más DNS-darabok is átkerülhetnek a bélhámsejtekbe. Itt felgyorsítják a sejtek osztódását, ami végső soron vastagbélrák kialakulásához vezethet.

Bár leginkább a GM-növények közvetlen fogyasztásával kapcsolatban merülhet föl az egészségkárosodás lehetősége, nem bizonyított, hogy a GM-takarmánnyal táplált állatok húsa nem rejt veszélyeket. A newcastlei egyetemen végzett humán kísérletek eredményei azt látszanak igazolni, hogy a vékonybélben nem bomlik le teljes mértékben a transzgén DNS. Nem zárható ki tehát, hogy az idegen fehérjemolekulák az emésztés folyamatát túlélve allergén illetve toxikus hatást fejtenek ki. Így abban sem lehetünk biztosak, hogy a GM-takarmányon nevelt állatokból készülő termékek az emberi szervezetre veszélytelenek volnának.

Források. biokultura.org, greenpeace.hu

Őri Katalin


Kérdésével, észrevételével forduljon a szerkesztoseg@vitaminsziget.com hoz.
Megosztás:
  Küldés:  Küldés   Betűméret:   Betűméret Kicsi Normál Nagy   Nyomtatás:  Nyomtatás

Kapcsolódó termékek

Kapcsolódó enciklopédia bejegyzések

Kapcsolódó termék-kategóriák

Méregtelenítés

Kapcsolódó rovatok






www.vitaminsziget.com © 2007-2018 - Minden jog fenntartva

MasterPass