Cikkek
  Egészséges táplálkozás
     » Befőzés tartósítószer nélkül
     » Bio tea - Gyógytea
     » Egészségvédő növények
     » Fűszernövények
     » Lúgosítás-supergreens
     » LÚGOSVÍZ - Vízionizálás
     » Méregtelenítés
     » Táplálkozás
     » Tiszta víz
     » Vitamin
  Wellnes - Fitness
     » Fitness
     » Lelki egészség
     » Narancsbőr
     » Programok
     » Ultrahangos zsírbontás
     » Wellness szolgáltatások
     » Zsírégetés-fogyókúra
  Fogyasztóvédelem
     » Élelmiszerek káros összetevői
     » Kozmetikumok káros összetevői
     » Vásárlási tanácsok
  Baba-mama
     » Anyának lenni
     » Bébi
     » Óvodások, iskolások
     » Termékismertető
     » Tudományos hírek
     » Várandósság
  Prevenció - megelőzés
     » Alternatív módszerek
     » Bioptron fényterápia
     » Biorezonancia vizsgálat
     » Prevenció
     » Pulzáló mágnesterápia
     » SAFE Laser Lágylézer terápia
     » Vizsgálatok, szűrések
  Betegségek
     » Allergia
     » Bélrendszeri betegségek, probiotikum
     » Bőrbetegségek
     » Cukorbetegség
     » Daganatos betegségek
     » Emésztőszervi betegségek
     » Ételintolerancia
     » Fáradtság, kimerültség
     » Férfiakat érintő betegségek
     » Fog és ínybetegségek
     » Fül-orr-gége betegségei
     » Hétköznapi mérgeink
     » Idegrendszeri betegségek
     » Influenza
     » Ízületi, mozgásszervi betegségek
     » Káros szenvedélyek
     » Légzőszervi betegségek
     » Nőket érintő betegségek
     » Stressz
     » Szem betegségek
     » Szív és érrendszeri betegségek
  Alternatív megoldások
     » Környezettudatos életmód
     » Megújuló energiaforrások
  Szépségápolás
     » Hajápolás
     » Ránctalanító - ránctalanítás
     » Smink
     » Szőrtelenítés - IPL
     » Testápolás
  Életmódinterjúk - könyvajánlók
     » baba-mama
     » egészséges életmód
     » gyógynövények
     » Sztárinterjúk

Kapcsolat
Tel.:
Mobil:
Cím:


E-mail:
»
»
»


»
 +36 1 226 4179
 +36 30 7262 647
 1094 Budapest,
 Tűzoltó utca 54.
 Milestone udvar, Manta ház.
 info@vitaminsziget.com

Gyanúsan titkos élelem – GM 2. rész

2008.01.18.

Visszatérhetnek a járványok? - GM 1. rész >>

Miért nem tesztelik szigorú kritériumok szerint a tápláléknak szánt génkezelt (GM) növényeket, ha már több ízben is fölmerült a gyanú, hogy egészségkárosodást okoznak?

Van-e titkolnivalójuk a géntechnológiai vállalatoknak?

A Magyar Rádió Pusztai Árpáddal készített interjújában lelhetjük meg a kézenfekvő választ a miértre...

Dr. Pusztai Árpád professzor, biokémikus, a Skót Királyi Tudományos Akadémia tagja, aki a génkezelt burgonya táplálkozásélettani hatásának vizsgálatáért lett híres és kegyvesztett a hivatalos tudomány világában, elmondja az interjúban, hogy "A mi kísérleteink három év alatt 1,6 millió fontba kerültek. Ez hárommillió dollár, és egy anyagot vizsgáltunk; és azt se fejeztük be.

A biotechnikai vállalatoknak nem érdeke az, hogy a vizsgálatokat elvégezzék, mert mindezek a a profitjukat csökkentenék. A tesztjeik eredményét a géntechnológiai cégek, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal - amelyben a géntechnológiai cégeket pártoló, általuk megfizetett tagok is ülnek - belenyugszik, hogy ez így van...

Bizonyára van mit titkolnia a biotechnológiai iparnak: akár a vizsgálatok alaposságáról, az alkalmazott módszerek korrekt tudományosságáról, akár az eredményekről legyen is szó. Ezek mindegyikét érte már bírálat - Pusztai Árpád professzor és mások részéről is.

Tudományos bizonyíték arra, hogy egy GM növény allergiát és tüdőkárosodást okoz

Ha egy privát géntechnológiai társaság fejlesztette volna ki azt a GM (génkezelt) zöldborsót, amely nem kukacosodik, sohasem került volna napvilágra, hogy allergiát és tüdőkárosodást okoz... - jelentette ki Jeremy Tager, a Greenpeace Australia munkatársa.

A nem kukacosodó GM borsó ugyanis az ausztrál nemzeti kutatóközpont (CSIRO) terméke. A növény további termesztésétől - természetesen - elálltak a kutatók. Eleinte minden kitűnően ment. A GM borsó valóban nem kukacosodott…

A borsóba (Pisum sativum) ugyanis egy olyan gént ültettek be, amely a közönséges étkezési bab (Phaseolus vulgaris) egy fehérjéjét tartalmazta (alfa amiláz gátlót). Az alfa amiláz egy olyan enzim, amely emészthetővé teszi a borsókártevő (Bruchus pisorum) számára a borsó keményítőjét.

A kutatók elgondolása szerint a borsó hüvelyén kikelő lárváknak éhen kell pusztulniuk az emésztésgátlóval kezelt tápláléktól. A borsóban nem is esett kár, kitűnően megvédte az idegen fehérje a termést.

A baj akkor kezdődött, amikor egerekkel etették a GM borsót: a GM fehérje antitestek keletkezését provokálta. A további kísérletekben az egerek vérébe injektálták, illetve a légútjaikba juttatták a GM fehérjét. Az eredmény: az injektálástól - allergiás bőrreakció, a légutakba juttatásból - enyhe tüdőkárosodás.

A helyzeten semmit nem változtatott az, hogy a fehérje nyers vagy denaturált (főtt) borsóból volt-e kivonva. „Ismereteim szerint - mondja a kutatásvezető - ez az első kutatási jelentés a géntechnológia világában, amely kísérletileg előidézett gyulladást ír le állatoknál.”

A kutatók tovább vizsgálva a problémát, arra következtettek, hogy a bab-, illetve a borsófehérje molekulaszerkezetében levő parányi eltérések okozhatják az allergiás reakciót. „A borsóba bevitt fehérje más pontokon glikolizálódik - ez eddig az egyetlen stukturális eltérés, amit azonosítani tudtunk” - mondja a kutatásvezető.

De hasonló árnyalatnyi differenciák más növényekben is előfordulhatnak - fűzte hozzá -, ezért minden egyes génkezelt növényt szigorú kritériumok szerint ellenőrizni kell a lehetséges negatív hatások kivédése érdekében.

A génmódosított táplálék negatív hatással van az utódokra

Az Orosz Tudományos Akadémia Neurofiziológiai Intézetének kutatási eredménye igazolta, hogy a GM (génmódosított) táplálék az utódok életképességére negatív hatással van. A vizsgálatról Irina Ermakova kutatásvezető számolt be a 2006-ban megtartott GM szimpóziumon, amelyet a Nemzeti Szövetség a Genetikai Biztonságért szervezett.

A kísérlet során a kutatók három csoportra osztották a kísérleti állatokat. Az egyik csoport nőstény patkányt génmódosított szójaliszttel etették két héttel a vemhesség előtt, majd a vemhesség alatt és az ellés után, a szoptatási időszakban. A két kontrollcsoport egyike egyáltalán nem kapott a táplálékához szójalisztet, a másik génmódosítás-mentes szójaliszt-kiegészítést kapott - ugyancsak a vemhesség előtt, alatt és után.

Az első meglepetés akkor érte a kutatókat, amikor világra jöttek a kölykök: a GM szójaliszttel etetett nőstények utódai között sok volt a kis súlyú. Két hét után is, több mint egyharmaduk nyomott 20 grammnál kevesebbet, míg a másik két csoportban csak 6 %-ot tett ki az ilyen 'satnya' utódok aránya.

A szülés után három héttel megnézték a patkánykölykök halálozási arányszámát az egyes csoportokban.

Drasztikus különbség volt a csoportok között: 55,6 %-a pusztult el háromhetes korára a GM szójaliszttel etetett patkányok kölykeinek, míg a hagyományos táplálékon tartott nőstények kölykeinek 6,8 %-a, a normál szójaliszttel etetett nősténypatkányok kölykeinek 9 %-a pusztult el addig az időpontig.

A génmódosított szója tehát a nyolcszorosára növelte az utódok halálozási arányát.

Ermakova további vizsgálatot tervezett, a nőstények és a kölykök főbb szerveinek boncolását és részletekbe menő vizsgálatát, meg akarta ismételni és kiterjeszteni az etetési tesztet, amikor elfogyott a kísérletre felhasználható keret.

Az orosz tudósok ezt követően levelet fogalmaztak Vlagyimir Putyinnak, amelyben a génmódosított élelmiszerek veszélyére hívták fel a figyelmet, és amelyben moratórium elrendelését tanácsolják a GM növények termesztésével kapcsolatban, amíg teljesen be nem bizonyosodik, hogy a GM termékek ártalmatlanok.

Felhívták az elnök figyelmét arra is, hogy Oroszországot elárasztotta a génmódosított élelmiszer, az ország külföldi biotechnológiai cégek kísérleti terepévé vált, és semmiféle állami ellenőrzés nem létezik ezen a téren.

A szója, amit Ermakova a vizsgálat során felhasznált, a Monsanto Roundup Ready - növényvédőszer-rezisztens fajtája volt. Az USA-ban a szója termőterületének 85%-án ezt a fajtát termesztik.

Minthogy sokféle terméket készítenek a szójából (olajat, lisztet, lecitint), amelyek a feldolgozott élelmiszerek alkotóelemei lesznek, az amerikaiak jó része a Roundup Ready szója anyagait eszi nap mint nap.

Forrás: Független.hu >>

Összeállította: Vetró Rita


Kérdésével, észrevételével forduljon a szerkesztoseg@vitaminsziget.com hoz.
Megosztás:
  Küldés:  Küldés   Betűméret:   Betűméret Kicsi Normál Nagy   Nyomtatás:  Nyomtatás

Kapcsolódó termékek

Kapcsolódó enciklopédia bejegyzések

Kapcsolódó termék-kategóriák

Méregtelenítés

Kapcsolódó rovatok






www.vitaminsziget.com © 2007-2018 - Minden jog fenntartva

MasterPass