Gyermekeinket sokáig energiabombának gondoljuk, majd a korai tinédzserkor beköszöntével ez az állapot fennmarad vagy az ellenkezőjébe csap át.

A fiatalok majdnem fele fáradtnak vallja magát. Ez sajnos már a kisiskolásokra is jellemző. Ennek oka csak részben a megnövekedett iskolai terhelés. Sokszor a nem megfelelő táplálkozás, illetve életmód, az esetek egy kisebb részében valamilyen kórállapot is jelen van.

A fáradtság oka lehet pszichés eredetű is

Gondoljunk a monotonitásra: lefekvés, kelés, iskola, tanulás, lefekvés, stb.. Ám amint valami motiváló hatás éri a gyermeket, egy csapásra megszűnik a fáradtsága. E mellett számos pszichés zavar okozhatja a krónikus fáradtságot, melyek a hormonális változásokon átmenő kamaszokon gyakran fordulnak elő, fokozott érzékenységük folytán.

Aluszékonyság vagy fáradékonyság?

A fáradtság tárgyalásánál meg kell különböztetnünk az aluszékonyságot a fáradékonyságtól.

• Aluszékonyság: oka lehet a valódi kialvatlanság (éjszakába nyúló tanulás, bulizás, tévézés, számítógépezés, stb.). Itt azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy a megfelelő alváshoz megfelelő mennyiségű melatoninra van szükség. Ez az alvás hormonja, melyet az agyban található tobozmirigy termel. A melatonin termelésének fő ingere a sötétség, így az éjszakába nyúló vibráló képernyő nézegetés nagyon sokat árthat. Anélkül, hogy részletesen belemennénk a pontos folyamatokba, meg kell említeni, hogy a melatonin és a szerotonin nevű boldogsághormon hasonló szerkezetű, és termelődésük szoros kapcsolatban áll. A krónikus melatonin hiány, krónikus alváshiány nemcsak aluszékonyságot, hanem ingerlékenységet vagy depressziós tüneteket is okozhat.
• Fáradékonyság: a valódi fáradékonyság azt jelenti, hogy a normális fizikai, szellemi és mentális terhelések az átlagosnál sokkal hamarabb vagy jobban kifárasztják az adott személyt, illetve a regenerációhoz szükséges idő sokkal hosszabb. Ennek oka szintén lehet pszichés vagy testi eredetű betegség, melyet időben érdemes kivizsgáltatni. Tudnunk kell azonban, hogy az esetek többségében nem a valóban kóros testi vagy lelki betegség az ok.

A fáradtság hátterében állhat a mozgáshiány és a nem megfelelő étrend

Előbbit feltehetően nem kell nagyon magyarázni: a rendszeres mozgás javítja az anyagcserét, és megfelelő fizikai fáradtságot biztosítva az alvásminőséget is javítja.

Az étrend tekintetében most viszont két sarkalatos dologgal fogunk foglalkozni. Az egyik a megfelelő és viszonylag egyenletes vércukorszint, a másik pedig a megfelelő vitamin, ásványi anyag és nyomelem bevitel biztosítása.

• A megfelelő vércukorszint biztosítása tekintetében nincs általános recept, mert az nagyban függ az illető anyagcseréjétől. A lényeg, hogy ne valami gyorsan felszívódó finomított szénhidráttal kezdjük a napot, mert az ugyan ad egy reggeli löketet, de a kiugró vércukorszintet – az azt követő inzulináram miatt – egy vércukoresés követi. Erre a szervezet fáradtsággal, sóvárgással, illetve a stresszhormonok szintjének megemelkedése miatt ingerültséggel reagál. Tehát egy energiadús, magas rosttartalmú – folyamatosan elégséges – vércukorszintet biztosító reggeli elengedhetetlen. Ezt lehet egy kevert saláta is, amiről nem szabad sajnálni az olajat. Lehet ez egy kevert zöldség/gyümölcs shake, mely magas zsír vagy fehérje tartalmú gyümölcsöt, zöldséget is tartalmaz, mint például avokádó vagy spenót. Az édességek csökkentése a nap többi részére is vonatkozik, ha nassolni akarunk, inkább magvakkal tegyük, és ez vonatkozik az üdítő italok visszaszorítására is. Végül meg kell említeni, hogy a koffein, illetve taurin tartalmú üdítő és energiaitalok szintén ártanak a fenti finom vércukoregyensúlynak. 
• A megfelelő vitamin és nyomelem ellátottságot csak a rendszeres és változatos zöldség- és gyümölcsfogyasztás tudja biztosítani. Ez napi 4-5 adag (maréknyi) mennyiséget jelent! Miután tavasszal igencsak kiürültek vitaminraktáraink, így még több forrásra is szükségünk lehet. Ha ez nem megoldható, akkor indokolt az étrend-kiegészítők fogyasztása is.

Dr. Gulyás Tamás