Cikkek
  Egészséges táplálkozás
     » Befőzés tartósítószer nélkül
     » Bio tea - Gyógytea
     » Egészségvédő növények
     » Fűszernövények
     » Lúgosítás-supergreens
     » LÚGOSVÍZ - Vízionizálás
     » Méregtelenítés
     » Táplálkozás
     » Tiszta víz
     » Vitamin
  Wellnes - Fitness
     » Fitness
     » Lelki egészség
     » Narancsbőr
     » Programok
     » Ultrahangos zsírbontás
     » Wellness szolgáltatások
     » Zsírégetés-fogyókúra
  Fogyasztóvédelem
     » Élelmiszerek káros összetevői
     » Kozmetikumok káros összetevői
     » Vásárlási tanácsok
  Baba-mama
     » Anyának lenni
     » Bébi
     » Óvodások, iskolások
     » Termékismertető
     » Tudományos hírek
     » Várandósság
  Prevenció - megelőzés
     » Alternatív módszerek
     » Bioptron fényterápia
     » Biorezonancia vizsgálat
     » Prevenció
     » Pulzáló mágnesterápia
     » SAFE Laser Lágylézer terápia
     » Vizsgálatok, szűrések
  Betegségek
     » Allergia
     » Bélrendszeri betegségek, probiotikum
     » Bőrbetegségek
     » Cukorbetegség
     » Daganatos betegségek
     » Emésztőszervi betegségek
     » Ételintolerancia
     » Fáradtság, kimerültség
     » Férfiakat érintő betegségek
     » Fog és ínybetegségek
     » Fül-orr-gége betegségei
     » Hétköznapi mérgeink
     » Idegrendszeri betegségek
     » Influenza
     » Ízületi, mozgásszervi betegségek
     » Káros szenvedélyek
     » Légzőszervi betegségek
     » Nőket érintő betegségek
     » Stressz
     » Szem betegségek
     » Szív és érrendszeri betegségek
  Alternatív megoldások
     » Környezettudatos életmód
     » Megújuló energiaforrások
  Szépségápolás
     » Hajápolás
     » Ránctalanító - ránctalanítás
     » Smink
     » Szőrtelenítés - IPL
     » Testápolás
  Életmódinterjúk - könyvajánlók
     » baba-mama
     » egészséges életmód
     » gyógynövények
     » Sztárinterjúk

Kapcsolat
Tel.:
Mobil:
Cím:


E-mail:
»
»
»


»
 +36 1 226 4179
 +36 30 7262 647
 1094 Budapest,
 Tűzoltó utca 54.
 Milestone udvar, Manta ház.
 info@vitaminsziget.com

A CIKK TARTALOMJEGYZÉKE


» Cikkek \
+   Fogyasztóvédelem \
+   Élelmiszerek káros összetevői \
+  A magyarok negyedét nem érdekli, hogy mit eszik

Küldés:  Küldés   Betűméret:   Cikk betűmérete Kicsi Normál Nagy   Nyomtatás:  Nyomtatás

A magyarok negyedét nem érdekli, hogy mit eszik

2007.11.12.

Míg az élelmiszerek szavatossági idejét a visegrádi országok polgárainak közel háromnegyede ellenőrzi vásárláskor, addig a termékösszetevőket csak a fogyasztók alig több mint fele nézi meg - derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvéleménykutatásából.

Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektől teszik függővé a mustrát, a magyar és lengyel "gyanakvó alapossággal" szemben. Megdöbbentő, hogy a magyar és a lengyel vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évről-évre egyre nagyobb piaci értékben előforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erősíthetnék. Míg a politika az ellenőrzéséket végző intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplők egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetőjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplőinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek - állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.

Nincs jelentős különbség a visegrádi országok élelmiszervásárlási szokásai között. A magyarok 77, a csehek 76, a lengyelek és szlovákok 75-75 százaléka vizsgálja meg több-kevesebb rendszerességgel az élelmiszerek szavatossági idejét. A gyakoriságban azonban már felfedezhető különbség. Amíg minden harmadik magyar és lengyel vásárló ezt minden alkalommal megteszi, addig Csehországban és Szlovákiában ez csak minden ötödik fogyasztóra igaz. A csehek 55, a magyarok 53, a lengyelek 51, míg a szlovákok 50 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy az általa vásárolt termék milyen összetevőket tartalmaz. Minden negyedik magyar és lengyel polgár soha nem ellenőrzi, hogy az általa vásárolt élelmiszer miből készül, Szlovákiában minden ötödik, míg Csehországban minden hetedik polgárra jellemző ez a kevéssé tudatos fogyasztói viselkedés.

A magyarok esetében a kutatási eredmények megerősítették a sztereotípiákat: a nők gondosabbak és körültekintőbbek az élelmiszervásárlásnál, mint a férfiak. A nők 82, míg a férfiak 72 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt. A felmérésből az is kiderült, hogy minden hatodik háziasszonynak érdemes megvizsgálnia, amit a férje vásárol, hiszen a férfiak 16 százaléka soha nem ellenőrzi romlott-e az általa megvásárolt élelmiszer.

A kutatás alapján, a Budapesten élő fogyasztók bizonyultak a legtudatosabb élelmiszervásárlónak. A fővárosban a vásárlók 85 százaléka ellenőrzi rendszeresen a szavatossági időt, a vidéki városokban és a községekben ez az arány 75%. A fiatalok és a középkorúak között nincs jelentős különbség abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel ellenőrzik a megvásárolni kívánt terméket, szemben az idősekkel, akik jóval kevésbé tudatos vásárlónak bizonyultak. Tíz fiatalból és középkorúból nyolc rendszeresen ellenőrzi a szavatossági időt, míg a nyugdíjasoknál kevesebb, mint tízből heten teszik meg ugyanezt (67%).

Az iskolai végzettséggel párhuzamosan nő a vásárlói tudatosság: több mint másfélszer annyi diplomás figyel oda az élelmiszerek összetevőire, mint a maximum 8 általánossal rendelkező vásárlók, akik körében 35% azok aránya, akik soha nem vizsgálják meg, hogy mit tartalmaz a megvásárolt élelmiszer, és ötödük soha nem ellenőrzi a szavatossági időt.

Az évi, közel 3500 tonna lefoglalt és megsemmisített, lejárt szavatosságú, meghamisított vagy egyszerűen csak egészségre veszélyes élelmiszerrel kapcsolatos botrányok gyakran kerülnek a lapok címlapjára, vagy válnak a híradók vezető híreivé. A média érdeklődése azért is növekszik jelentősen, mert a korábbi évek "spontán" ételmérgezési ügyeit felváltották a tömegesen előforduló szándékos bűncselekmények.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos bizonytalanságok a tisztességes piaci szereplőknek ártanak a legtöbbet. Nemcsak a feketegazdaság az élelmiszeriparon belül közel akár 40 százalékosra becsült arányán keresztül éri kár a termelőket, de a keresletet visszaszorító folyamatos botrányok is megtizedelik az ágazat bevételét. A piaci szereplők azonban felismerték a kommunikációs és márkaépítési lehetőséget abban a tényben, hogy éppen az import élelmiszerek kapcsán történik a legtöbb visszaélés. A húságazat több kampányt is indított annak bizonyítására, hogy az ellenőrzött hazai húsáru a biztonságos választás.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kiszabott, összesen több száz milliós nagyságrendű bírságok sem bírnak kellő visszatartó erővel, mivel a várható tisztességtelen profitból bőven fedezhetőek. Ráadásul, számos jogi kiskapu teszi lehetővé, hogy a rajtakapott vállalkozások folytassák jogsértő tevékenységüket. A bírságok további emelése mellett a nyilvánosság lehetne a megfelelő visszatartó erő: egy olyan feketelista, amin egyértelműen kiderül, hol, milyen visszásságokat találtak az ellenőrzések során. 2007 elején maga Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos is felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy az állat- és növényvédelmi intézetek vizsgálati eredményei - bár közérdekű adatok - nem megismerhetőek.

Forrás: TÁRKI Zrt./ Image Factory


Kérdésével, észrevételével forduljon a szerkesztoseg@vitaminsziget.com hoz.
Megosztás:
  Küldés:  Küldés   Betűméret:   Betűméret Kicsi Normál Nagy   Nyomtatás:  Nyomtatás

Kapcsolódó termékek

Kapcsolódó enciklopédia bejegyzések

Kapcsolódó termék-kategóriák

Kapcsolódó rovatok






www.vitaminsziget.com © 2007-2019 - Minden jog fenntartva

MasterPass