A hosszú, sötét, téli hónapokban fellépő fényhiány lehangolttá, tunyává és betegeskedővé tehet minket. Ismerjük fel a fényhiányt, és tegyünk ellene!

Lassan már kezdenek hosszabbodni a nappalok, de ez nem vigasztalja azt, aki kora reggel, sötét, hideg, nyirkos időben indul munkába, és esténként szintén sötétben érkezik haza. Aki klasszikus, fix munkaidőben dolgozik, az a téli hónapokban sajnos sok napfényhez nem jut. Pedig egy kis napsütéssel D-vitamint nyerne szervezetünk, aminek rendkívül jótékony hatása van immunrendszerünk és hangulatunk szempontjából egyaránt.

A napfény hiánya ráadásul rendkívül lehangoló, ezért mindenkit „téli alvásra” buzdít, és az arra hajlamos, érzékenyebb személyekben akár a depressziós tüneteket is fokozhatja. Tegyünk meg hát mindent, hogy a sötét téli hónapokban több fényhez jussunk!

Több fényt – télen is!

• Gondoljuk át, hogy nem akarjuk-e rendszeres szabadságunkat télre időzíteni? Komoly varázsa van annak, amikor a télből a nyárba csöppenhetünk egy pillanat alatt!

• Jussunk el síelni valamelyik környező országba! A vakítóan hófehér sípályákon szikrázó napsütés fogad majd minket.

• Néha vegyünk ki egy-egy nap szabadságot, és kerekítsünk egy-egy hosszú hétvégét! Ne maradjunk otthon, utazzunk el szeretteinkkel, és töltsük a természetben ezt az időt!

• Ha nem utazunk sehova, hétvégén legalább keljünk korán! Ha átalusszuk a napot, semmi fényhez nem jutunk! Sokszor csupán 9.00-11.00 között van egy kis halovány napsütés, ezért a délelőttöt mindenképpen sétára, kirándulásra szánjuk! Látogassunk el családunkkal egy vadasparkba, botanikus kertbe, legyünk a természetben néhány órát, és sokkal jobb hangulatban telik majd a következő hét!

• Ne mondjunk le a szabadtéri sportokról! Ne cseréljük le a szabad levegőt a konditermek zsúfolt, neonfényű termeivel! Futni, biciklizni, fürdőbe járni hidegben is lehet, az immunrendszerünk pedig csak erősödni fog ilyen módon.  

Fényhiány = depresszió?

Az őszi-téli depresszió, a szezonális affektív zavar egyik legfontosabb oka a fényhiány. Ahol magasabb a napsütéses órák száma, ott érdekes módon a betegség nem jelentkezik, de az északi országokban, Skandináviában viszont nagyon gyakori, és hazánkban sem ismeretlen. A szezonális depresszió tünetei: aluszékonyság, fáradtságérzet, kedvetlenség, visszahúzódás, kimozdulásra való képtelenség. Ehhez társulhat még a falánkság is, a rosszkedv kompenzálásaként kialakuló, folyamatos nassolás, mely pluszkilókhoz vezet. A klasszikus depressziós tüneteknél (munkaképtelenség, az érdeklődés teljes elvesztése, társas kapcsolatokra való képtelenség, öngyilkossági gondolatok) viszont jóval kevésbé súlyos ez az időszakos hangulatzavar, és tavaszra a tünetek többsége jelentősen enyhül. A fényterápia sok esetben kifejezetten pozitívan hat az érintettekre, felhangolja, jobb kedve deríti őket.

A fényterápia kezdeteitől a Bioptron lámpáig

Az egyiptomi, római, arab orvoslásban már az ókorban alkalmazták gyógyászati céllal a napfényt.

A modern fényterápia egy dán orvos, Niels Ryberg Finsen nevéhez kötődik, aki Nobel-díjat is kapott a fényterápia területén elért eredményeiért. Ő volt az, aki először képes volt olyan készüléket tervezni, mely mesterségesen tudta előállítani a napfényt.

Az emberi szervezetben a fény biokémiai reakciók láncolatát indítja el a sejteken belül, erősíti az immunrendszert, élénkíti a szervezet öngyógyító folyamatait.

Az egészség fenntartásához nélkülözhetetlen, hogy megfelelő mennyiségű teljes spektrumú fénynek – mely a természetes fényben található – legyünk kitéve. A modern fényterápia kialakulásakor leginkább a fény infravörös és ultraibolya tartományát használták, a Bioptron lámpa felfedezése hozta el a látható fény teljes spektrumának használatát.

A szolárium veszélyei

Úgy tűnhet, hogy esetleg a szolárium is megoldást jelenthet a fényhiányra, hiszen visszaidézi a strandon töltött pillanatokat, de ez sajnos nincs így. A szoláriumnak több a kára, mint a haszna. Mivel a fénycsövek ereje többszöröse a napsütés erejének (és komoly UVB sugárzás éri a felhasználót), a rendszeres szoláriumozás károsítja a bőrt, öregít, ráncosítja az arcot, és jelentősen megnöveli a bőrrák kockázatát is. A mostani gyorsbarnító gépek ráadásul háromszor erősebb ultraviola sugárzásnak teszik ki a bőrt, mint a legerősebb nyári napfény.

Miért van szükség télen a D-vitamin pótlására?

Télen a D vitamin raktáraink is kiürülnek. Ahogy csökkennek a napsütéses órák, úgy esik vissza a szervezet D vitamin-előállítása, ez pedig kifejezetten rontja az immunrendszer hatékonyságát, a szervezet ellenálló-képességet, a fertőzésekkel szembeni védelmet.

• A D vitamin pótlására azért is van szükség, mert a téli napfény nem egyenértékű a tavaszi és nyári napsugarak hatásával. Napfény hiányában két dolgot tehetünk: vagy táplálékkal visszük be a D vitamint, vagy vitamin formájában.

• Az élelmiszerek közül a tengeri halak, a tojás, a máj, a csukamájolaj a legfontosabb D vitamin-forrásunk.

• A magyar lakosság több mint 40%-a D vitamin hiányban szenved, az idős emberek pedig még inkább D vitamin hiányosak.

• A környezetszennyezés (szennyezett víz, dohányfüst, kipufogógáz) elnyeli az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D vitamin keletkezik a szervezetben. A nehézfémek (ólom, kadmium) szintén megnövelik a D-vitamin szükségletet.

• A D vitamin segít elkerülni a fertőzéseket, megvédi a szervezetet az influenzától.

• Hiánya fáradékonyságot, izomgörcsöket, izomgyengeséget, csontfájdalmakat okozhat, sőt, a daganatos betegségek, a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszik.

Az amerikai Orvosi Intézet (Institute of Medicine) szakértői 2010. novemberében a napi ajánlott D-vitamin bevitelt 200 IU-ról 600 IU-ra emelték, míg nálunk nem emelkedett az ajánlott mennyiség. Ezért az ajánlott napi vitaminbevitelt mindig alsó becslésként kezeljük. 

Tóth Ágnes