Kora tavasszal mindannyian érezzük, hogy hiányoznak táplálékainkból a friss zöldek, gyümölcsök. Szervezetünk a kimerültség, a vitaminhiány tüneteivel küszködik. Ilyenkor sokan gondolkodás nélkül megveszik a méregdrága üvegházi hajtatott salátát, spenótot, retket és nem is feltételezik, hogy ezzel mérget is vihetnek szervezetükbe.

A probléma ott kezdődik, hogy nincs elegendő információnk a növények származását, termesztési módját, tartósítási eljárásait illetően. Gyanítjuk viszont, hogy a tél végén illetve kora tavasszal forgalmazott zöldség és gyümölcs nem a napfény áldó hatásának köszönhetően nőtt olyan szép nagyra. A vegyszerek káros hatásairól pedig végképp alultájékozottak vagyunk. Nem tudhatjuk, milyen vegyszereket (pl. műtrágya, növényvédőszer-maradványok), mekkora mennyiségben tartalmaznak a szép tavaszi újdonságok.

A vegyszeres terméshozamnövelő eljárások bizonyítottan a korai zöldek alacsony tápanyagtartalmát hivatottak kompenzálni. Nem véletlen, hogy a termékek minőségbiztosításával, egészségkárosító hatásaival foglalkozó vizsgálatok egyértelműen kimutatható kémiai szennyezettséget állapítottak meg számos import és hazai üvegházas terméknél. Az említett okokból kifolyólag mindenképpen érdemes elgondolkodnunk, hogy nem lenne-e kedvezőbb az évszaknak megfelelően étkeznünk.

Télen és kora tavasszal fagyasztott áru formájában is magunkhoz vehetjük a hiányzó tápanyagokat, az elmúlt évben természetes módon beérett növényekből. Ha pedig mindenáron primőr zöldet szeretnénk enni, a nagyüzemi módszerekkel nevelt termények helyett, fogyasszunk inkább vegyszermentes bio élelmiszert, vagy saját illetve őstermelői termékeket.

Fontos, hogy vásárlási szokásainkat befolyásoló ismereteinket tovább bővítsük, mivel csak ezek az információk segíthetnek hozzá minket egy egészségtudatosabb életmód kialakításához. Az alábbi összefoglalóban a növényvédő szerek ártalmas összetevőiről és azok egészségkárosító hatásairól adunk egy kis összefoglalást.

Növényvédelemben használt káros anyagok

A peszticid név gyűjtőfogalom: kertészek, földművelők, borászok és féregirtó szakemberek által növényi és állati kártevők ellen használt kemikáliákat jelent. Eredetileg a vegyi hadviselésre fejlesztették ki.

Ezeket az anyagokat felhasználási területeik alapján csoportosítjuk. A herbacidekkel a nemkívánatos növények ellen harcolnak, az inzekticidekkel a rovarkártevők ellen, a fungicidokkal a gombákat ölik meg, atkákat pusztítanak az akaricidekkel, a férgektől a nematicidekkel szabadulnak meg, a rágcsálókat pedig a rodenticidekkel űzik el.

A kártevők elleni védelemben alkalmazott peszticidek nagyon szélsőséges hatást fejthetnek ki az emberi szervezetre. Tünetek és betegségek sokaságát okozzák a különböző méreganyagok: befolyásolják az anyagcserét, megtámadják az idegeket, allergiát és fejlődési rendellenességet okoznak, károsítják az örökletes anyagot. Még nem tisztázott, hogy mennyire részesei a rák kialakulásának, az azonban biztosra vehető, hogy a májzsugorodás, a májrák kialakulásában is szerepük van. Töményen alkalmazva irritatív, érzékenységet fokozó, allergizáló hatásuk is lehet. A peszticideknek és bomlástermékeiknek nagyon hosszú lappangási idejük van. Akár több évtized is eltelhet a méreg bevitelétől az általa okozott betegség kialakulásáig.

A műtrágyázás következményei

A nitrogén a növények egyik alapvető építőeleme, de a növények nitrogénforrása gyakran nitrát formájában van jelen. A nitrát önmaga nem akut toxikus anyag, de számos probléma okozója lehet.

A nitrogén a műtrágyázás elterjedésével a növényi élelmiszerekben a nitrát szint emelkedését okozza. Főleg az üvegházban és fólia alatt nevelt tavaszi zöldségek (különösen a saláta, cékla, retek, spenót és a káposztafélék) tartalmaznak nagyobb mértékben nitrátokat. Ráadásul a növények, a nem megfelelő tápanyagtartalmú talajból a nehézfémek, permetezőszerek sokszorosát veszik fel.

A növények nitráttartalma részben függ a termesztés módjától, a fajtától, a felhasznált műtrágya és növényvédő szer mennyiségétől, az időjárástól, a hőmérséklettől és fényviszonyoktól, részben pedig az intenzív termelésből adódó anyagcserezavaroktól.

Jó tudni, hogy száraz időben alacsonyabb a nitrát tartalom, viszont a sok friss szerves trágya hatására nő. Meghatározó a szedési idő is: délutáni órákban a legalacsonyabb a növény nitrát tartalma.

A korán, még zsenge állapotban leszedett fiatal levelű salátákban szintén kevesebb a nitrát, mint a sötét színű, idősebb levelekben. A saláta torzsában lévő mennyiség szintén magasabb, mint a leveleké.

A zöldségfélék - saláta, retek, uborka - magas nitrát tartalma manapság sajnos majdnem természetesnek számít, holott a nitrát szervezetünkre gyakorolt hatása nem hagyható figyelmen kívül. A nitrát a növényben nem megfelelő tárolás alatt már nitritté kezd átalakulni, később az emberi béltraktusban baktériumok hatására ez a folyamat felgyorsul. A nitrit pedig már méreg.

Feldúsulva erős hasmenést, hányást, szédülést, fejfájást, a száj és a végbél elszürkülését, általános gyengeséget, eszméletvesztést, végül halált is okozhat. Különösen a csecsemőkre veszélyes. Káros hatását tetézi, hogy a nitrátok a gyomor savas közegében egyes fehérjékhez kapcsolódva nitrozaminokká alakulnak, amelyeket az egyik legveszélyesebb rákkeltő anyagként tartanak számon.

Jótanácsok salátaevőknek!

• Célszerű a salátát, retket először sötét helyen tárolni (a retek esetében ez 3 nap is lehet), így felére csökkenhet a nitrát tartalma. Az alacsony hőmérsékleten történő tárolás is eredményes.

• Fogyasztás előtt a zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg folyóvízzel. Szintén csökkenti a nitrát mennyiségét, ha a salátát, retket, levélzöldséget néhányszor váltott vízben mossuk vagy beáztatjuk felhasználás előtt.

Végezetül ajánljuk a tavaszi friss zöld árut fogyasztóknak, ha kevésbé veszélyes tavaszi élelemre vágynak, ne a legolcsóbb primőr árut vegyék meg, hiszen aki olcsón termel, az nagy mennyiséget termel, és emiatt feltétlenül használ peszticideket. Ehelyett inkább a szabadföldi, illetve a bio gazdaságokban – vegyszerek nélkül, fólia, üvegház alatt - termesztett zöldség, gyümölcs termékeket válassza. Igaz ugyan, hogy ezért a biztonságért többet kell fizetni, de úgy gondolom, megéri.

Mint azt már korábban is említettük, próbáljunk meg az évszaknak megfelelően táplálkozni. Akkor együk az adott zöldséget gyümölcsöt, amikor az természetes ritmusában megterem. Így tápanyagokban biztosan gazdagabb és egészségesebb élelemmel látjuk el magunkat és hozzátartozóinkat.

Jó egészséget kívánunk!

Vitaminsziget.com