Anno másképp alkalmazták

A keresztény egyház, az első századoktól kezdve előírta hívei számára hosszabb időszakokra, illetve bizonyos napokra az étkezéssel kapcsolatos megszorításokat. A böjt napi háromszori étkezést írt elő egyszeri jóllakással, tartózkodást a hústól, a zsíros ételektől. Nagyböjt idején hamvazószerdára, nagypéntekre, és a pénteki napokra vonatkozott a hústilalom.

A nagypénteki böjtöt a protestánsok is követik. Ezen a napon csak egyszer esznek, este. Nem tiltották el őket a húsevéstől, de sokfelé átvették ezt a szokást a katolikusoktól. A nagypénteki böjt korábban átterjedt az előtte való napra is. Innen származik a zöldcsütörtök népies neve. Jellegzetes étrendi összeállítása a spenót, rántott zsemlével.

Böjtölni tudományos és egészséges dolog?

Az Amerikai Szívgyógyászok Szövetségének 2007. évi tudományos ülésszakán egy előadás arról szólt, hogy a havonta egy napos böjtölés - akár vallási, akár egészségi okokból történjen is -, úgy tűnik, jó hatással van a szívartériákra.

Bár cukorbetegeknek egyébként sosem ajánlja az orvos az étkezés kihagyását az Utah Egyetem kutatói, akik a vizsgálatot végezték, egyelőre nem tudják bizonyítani az oki összefüggést. Mindenesetre azt a felfedezést tették, hogy még a cukorbetegeknek is, akik havonta egy napot böjtöltek, jobb állapotban voltak az artériái.

Azt feltételezik, hogy mivel a 24 órás böjt a szervezet glükóz-terhelését leállítja erre az időre, a szívartériáknak van idejük megpihenni és regenerálódni. Így az artériák újra inzulinérzékennyé válnak.

A kutatás azonban csak kis létszámú páciensen folyt, ezért, hogy ki lehessen deríteni az ok-okozati kapcsolatot, nagyobb csoporton kell elvégezni a vizsgálatot. Laboratóriumi állatkísérletekből eddig annyit lehetett megtudni a táplálkozás és az élettartam összefüggéséről, hogy a jelentős mértékű folyamatos kalóriamegvonás növeli az élettartamot.

De ilyen mértékű kalóriamegvonást ember nehezen tudna elviselni, mert fázna, elveszítené az életkedvét és a szexuális késztetését. Viszont a 24 órás böjt, egy hónapban egyszer - nem elképzelhetetlen áldozat az egészség oltárán.

Más néven: méregtelenítés

A módszer támogatói úgy tartják évente legalább egyszer, de még szerencsésebb lenne kétszer, minden felnőtt embernek kellene böjtölnie. Ekkor ugyanis hatékonyan szabadulhat meg a szervezet a felesleges méreganyagoktól.

Azonban minden egyes esetben kihangsúlyozzák a szakember segítő jelenlétének szükségességét.

Szükségünk lenne rá, mivel a méregtelenítés a szervezetnek a levegőből, élelmiszerekből, talajból és vízből bekerülő mérgező anyagoktól való megtisztítását jelenti. Ártalmas anyagok, toxinok számos termékben, például élelmiszerekben, kozmetikumokban, növényvédő szerekben, festékekben, benzinben találhatók.

A szervezet ezektől való megszabadítása eredményeként javul az immun- és a hormon funkció, valamint az általános közérzet. Több orvosok szerint a terápia segíthet a krónikus betegségek, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, ízületi gyulladás, elhízás, rák megelőzésében, jóllehet ezen állítás igazolására még nagyon kevés tudományos kísérlet irányult. A méregtelenítés módszerei közé tartozik a böjtölés és a speciális diéták, a kolon-hidroterápia, a C- vitamin terápia, és a kelációs (nehézfém kivezetés ) terápia, illetve a máj támogatása. A legjobb módszer kiválasztásához érdemes szakember segítségét kérni.

- vízböjt

- nulladiéta

- teaböjt

- nyákböjt

- nyersléböjt

- tejsavóböjt

- gyógyböjt vagy tealéböjtkúra

- Buchinger-féle gyógyböjt

Vetró Rita