Mint oly sok különleges fűszer és gyógynövény, a tea is a kelet ajándéka. Kínában a kezdetektől gyógyító italként fogyasztják, és mára már tudományos felmérések egész sora szolgáltat bizonyítékot jótékony hatásaira.

Teatörténelem

Mint oly sok különleges fűszer és gyógynövény, a tea is a kelet ajándéka. A kínaiak már évezredek óta alkalmazzák, és „feltalálásáról” számos legenda született. Az első, és egyben a legjelentősebb, a növény termesztéséről, feldolgozásáról és fogyasztásáról szóló írás időszámításunk szerint 780-ban – a tea apostolának is nevezett – Lu Yu tollából született (Lu Yu: Csa Csing - Teáskönyv). A XI. századra a kínai tea-kultusz japánt is elérte, de Európába csak jóval később, a XVII század elején portugál kereskedők közvetítésével jutott el. A különleges, forró ital kortyolgatása kezdetben csupán a gazdagabbak privilégiuma volt, azonban később, az import növekedésével az árak mérséklődtek.

A klasszikusok és rokonaik

Az örökzöld, Camellia sinensis nevű cserje szárított levelei tartoznak a klasszikus értelemben vett teák közé. A növény Dél-Kína tartományaiban honos, azonban mára már több ázsiai országban (pl. Indiában, Srí Lankán, Japánban), valamint Ausztráliában és Kenyában is termesztik. Azt, hogy az adott készítmény milyen típusba sorolható, a származási helye, a felhasznált levelek minősége és a feldolgozás módja (fermentációval, vagy anélkül történő szárítás) dönti el. Alapvetően négy csoportot tudunk elkülöníteni: beszélhetünk zöld, fekete, fehér és Oolong teáról.

• Zöld tea: Készítése során fermentációs eljárás nélkül, a levelek hevítésével vagy gőzölésével akadályozzák meg az oxidációt. A feldolgozás során nem történik nagyobb változás szerkezetében, és a benne lévő illóolajok is eredeti formájukban maradnak. A legegészségesebb fajták között tartják számon: bizonyítottan ennek az antioxidás-tartalma a legnagyobb.
• Fekete tea: Kínában vörös teának (hong cha) nevezik. A különbség abból adódik, hogy maga a készítmény fekete színű, ám forrázata vöröses italt eredményez.Fermentációs eljárással készül, oly módon, hogy a leveleket először megfonnyasztják, majd magas páratartalom mellett hagyják kiszáradni. Az oxidáció során szerkezete megváltozik. Bizonyos források szerint az így előállított termékek veszélyesek is lehetnek, ugyanis a bomlás során a koffeinből ammónia, az illóolajokból pedig metilalkohol képződhet.Csersava jóval fanyarabb, az oldatba kerülő koffein pedig sokkal kevesebb,mint a zöld változat esetében. (Bővebben: Terebess.hu)
• Oolong tea: Feldolgozás során a levelek csak részleges erjesztésen mennek keresztül (míg a fekete teák 80-90%-ban fermentáltak, az Oorlong csak 15-70%-ban).
• Fehér tea: A klasszikus fehér tea kizárólag még ki nem nyílt rügyekből, oxidációs eljárás nélkül készül, ezért nagyon érzékeny: a legkisebb nedvesség hatására is tönkremehet. Forrázata enyhén sárga színű, íze édeskés. Régebben csak a kínai udvarban fogyasztották.

Manapság már az egyéb növényekből előállított forró italokat is „tea”-elnevezéssel illetjük, bár klasszikus értelemben sem sorolhatóak ebbe a csoportba. Ilyen például a Yerba Mate, amely egy Dél-Amerikában honos növény leveleinek forrázata, de ide tartoznak a különféle gyümölcs- és herbateák is.

Egészséges?

Kínában a kezdetektől gyógyító italként fogyasztják, és mára már tudományos felmérések egész sora szolgáltat bizonyítékot jótékony hatásaira. A benne található antioxidánsok megkötik a szervezetben képződő szabadgyököket, segítve ezzel a rákos daganatok kialakulásának megelőzését. Egy svájci kutatás tanúsága szerint a zöld tea napi háromszori fogyasztásával szervezetünk energiafelhasználása négy százalékkal növelhető. Egy holland-angol vizsgálat eredményei alapján pedig elmondható, hogy napi három csésze fekete teával elejét vehetjük olyan súlyos betegségeknek, mint például az érelzáródás, a szívroham és a stroke.

A Harvard Egyetem tudósai azt is bebizonyították, hogy összetevői stimulálják az immunrendszert, így ez a forró ital valóban hatékony lehet a megfázás kezelésére. Élénkítő szernek is kiváló, bizonyos szempontból a kávénál is hatékonyabb, mivel a benne található koffein lassabban szívódik fel. Ennek köszönhetően hosszantartó éberséget, frissességet okoz, és kevésbé irritálja a gyomorfalat.

Tippek az elkészítéshez

Ha igazán kellemes aromájú teára vágyunk, érdemes ügyelnünk néhány fontos tényezőre:

Amire feltétlenül ügyeljünk

Noha számos szempontból egészséges, mértéktelen fogyasztása mégsem ajánlott. Egyfelől azért, mert a koffein túlságosan nagy mennyiségben történő bevitele szapora szívverést, és alvászavarokat okozhat, másrészt az erősebb tea gyomorégést is előidézhet.

Természetesen az sem mindegy, hogy milyen fajtájú és minőségű forrázatot fogyasztunk. Manapság sajnos az európai „ízléshez” igazított árucikkek (főként gyümölcs „teák”) egész sora jelent meg, amelyek olykor különféle színező és ízjavító anyagokat is tartalmaznak. Minőség szempontjából is igen széles skálán mozognak a termékek. A kiválótól kezdve egészen a silány, válogatás közben visszamaradt morzsalékokig terjed a repertoár. Megfelelő darabokért keressük fel a színvonalas szaküzleteket, teaházakat, és kérjük az eladók segítségét!

Őri Katalin

Megosztás:

Küldés:

Betűméret:

Nyomtatás: