Az asztma idült gyulladásos légúti betegség, amely a hörgők időszakos szűkületével jár. Ezt a beteg rohamszerű légszomjként, sípoló légzésként éli meg. A változó mértékű légúti szűkület a hám tönkremenetelével és leválásával járó gyulladásos folyamatként jellemezhető.

Az asztmát a XIX. század elején még nem ismerték, 1840-ben ötezer ambuláns betegből csak legfeljebb tíznél észleltek ilyen légúti megbetegedést.

Mára azonban az asztma már a civilizációs betegségek közé tartozik, és legfőképpen a fejlett országok lakosságát érinti. A korábbi felmérések 130-140 ezer asztmás beteget jeleztek hazánkban, ám több szakember szerint jelenleg ennél magasabb a számuk.

Az újabb felmérések szerint Magyarországon legalább 150-200 ezer felnőtt, valamint 50 ezer gyermek- illetve serdülőkorú asztmás él, és számuk tízévenként megduplázódik.

Az asztma kezdeti szakasza

Az asztma gyakran csecsemőkorban kezdődik, majd 8-10 éves korban javulást mutat. 14-15 éves kor körül a betegek kétharmada panaszmentes, utóbbiak esetében azonban 25-30 éves korban a probléma visszaköszönhet, és attól kezdve az esetek ötven százalékában meg is marad.    

Az asztma típusai

Az asztma kialakulásában szerepet játszanak örökletes tényezők is, de a környezeti és táplálkozási tényezők szerepe is nagy. Két fő típusa ismert: az egyik külső okokra vezethető vissza, a másik azonban nem. A megbetegedések legnagyobb részére az előbbi jellemző, ami jelzi, hogy  a genetikai adottságok csak a hajlamért lehetnek felelősek, az asztmát viszont általában külső tényezők határozzák meg.

Kialakulási tényezők

A külső hatások közül az asztma kialakulásának oka lehet a makro környezet légszennyezettsége, különösen a nitrogén-dioxid és a dizelmotorok kipufogógáza. A légszennyezéseken kívül sok esetben az ételallergia is kimutatható, főként tej-, tojás- és szójaallergia. Nemhiába mondják, hogy ne fogyasszunk tejet, tejtermékeket, mert az káros és súlyosbítja az asztmát.

Ezen kívül a pollen, por, penész, párás levegő, állati fehérjék mind befolyásoló tényezők lehetnek. Ugyanakkor még kiemelkedő a pókháló, amelynek fonalai a levegőbe kerülve elősegítik a rohamok kialakulását. A ló és a nyúl szőre szintén provokáló.

Az asztma kiváltó okai között még megemlítendő az erőteljes fizikai terhelés, amely szinte minden gyermeknél hörgőgörcsöt produkál. Az utóbbi években egyre több adat látott napvilágot, amely az asztma és a lelki hatások közötti összefüggésekre mutat rá.    

Alternatív megoldások

Igaz, az asztma ma még nem gyógyítható, de a tiszta környezet, a táplálékkiegészítőkkel bővített, teljesértékű táplálkozás, valamint a fitoterápia együttesen csökkentheti a betegség rohamos terjedését.

A hússzegény táplálkozás mellett a nyersen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök mindenképpen segítenek. Emellett káros szenvedélyektől mentes életmód is szükséges a tünetek enyhítéséhez.

A szervezetnek meg kell adni a pihenést, ugyanakkor elegendő, nem hirtelen megpróbáltatással járó mozgásra is szükség van.

Nagyon fontos a megfelelő táplálékkiegészítők szedése is. A szakemberek általában antioxidánsok, például E-vitamin, szelén, C-vitamin, bioflavonoidok, halolaj, magnézium, komplex multivitamin, B-vitamin, folsav, cink, króm picolinate, B5-, B6- és B12-vitamin, N-acetil (NAC), valamint kvercetin fogyasztását javasolják a betegeknek.

Közép-Keleten az allergia és az asztma kezelésére főként gyógynövényeket használnak. A mézbe tett tradicionális keverék feketeköményt, kamillát, fahéjat szegfűszeget, rozmaringot, zsályát, fodormentát, kakukkfüvet és sok más gyógynövényt tartalmaz. Az ázsiai országok kórházaiban az asztmát tíz gyógynövényt tartalmazó keverékkel (Saiboku-to) kezelik, Kínában pedig már régóta használják a páfrányfenyőt (Gingko biloba) a tünetek csillapítására.

A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, köptető és vírusellenes hatású édesgyökér hasonlóan jótékony lehet, de érdemes kipróbálni a Kínában már 5000 éve használt csikófarkot (Ephedra sinensis, Ma huang) is. Ennek szedése körültekintést igényel, mert túl nagy adagban nyugtalanságot, idegességet, remegést, álmatlanságot, magas vérnyomást, valamint emelkedett pulzusszámot okoz.

Kincses Fanni