A menstruáció előtti napok

.. és első napjaiban a nők többsége a hormonváltozások hatására sokkal nyugtalanabbul alszik, ami az álomtevékenység fokozódásához vezet. Ezenkívül gyakrabban riadnak fel éjszaka, alvásigényük pedig lényegesen megnő. Mindez arra utal, hogy a szervezet különösen rosszul éli meg ezeket a napokat, és több regenerálódásra van szüksége, mint egyébként. Annak ellenére, hogy a modern életstílusnak köszönhetően a nők egyáltalán nincsenek tekintettel szervezetük természetes ritmusára, és még a menstruáció előtt sem vesznek vissza a tempóból, testük az elmúlt évezredek életritmusa szerint működik. A havi vérzés utolsó napjaiban az alvást és az alvásigényt érintő változások általában alábbhagynak.

A terhesség kezdetekor

nagymértékben megnő az igény a pihenésre és az alvásra, mintha a szervezet bölcs előrelátásában fel akarna készülni a szülést követő kimerítő éjszakákra. Ha a terhes nő nem tudja kielégíteni egyre fokozódó alvásigényét, problémája előbb vagy utóbb súlyossá válik. Ha a helyzetet még félelem és szorongás is súlyosbítja, az újabb alvási nehézségekhez vezet. Mivel az így keletkező alvásproblémák nemcsak a kismamára, hanem a magzatra is rossz hatással vannak, rendkívül fontos lenne, hogy felderítsék és megszüntessék a háttérben meghúzódó okokat. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a növekedési hormon csak éjszaka termelődik, ezért az ember is csak alvás közben növekszik és regenerálódik. Az elegendő és jó alvás ezért kétszeresen is fontos a terhesség alatt, amikor minden a növekedésről, a fejlődésről szól.

Szülés előtt és után

Minél inkább közeledünk a szülés időpontjához, az alvásproblémák annál súlyosabbá válnak. Míg a test számára oly fontos mélyalvás-szakaszok csökkennek, az éjszakai felébredés egyre gyakoribbá válik, a has növekedésével pedig nehezebb kényelmes testhelyzetet találni. Akárcsak a terhesség alatt jelentkező többi probléma, az alvással kapcsolatos panaszok is enyhülnek, ha a leendő anyuka, valamint a magzat nagyobb odafigyelést és több gondoskodást kap. A változás a baba mozgásán is nyomon követhető, akit kellő odafigyeléssel már az anyaméhben is meg lehet nyugtatni.

A szülést követően ezek a problémák valamelyest javulnak, de csak azért, hogy újabb, a baba ellátásával kapcsolatos nehézségeknek adjanak teret. A szoptatás például rendkívül fontos a gyermek egészsége szempontjából, az anya számára azonban kifejezetten fárasztó. Állítólag olyan nagy fizikai megterhelést jelent, mintha építőmunkás lenne. A szoptató anyukának több nyugalomra, alvásra és regenerálódásra van szüksége, s ha ezt nem kapja a keletkező fáradtság és kimerültség nemhogy elősegíti, hanem inkább megakadályozza az alvásban.

Az anya alvásának ritmusát leginkább a manapság oly divatos, a baba éhségéhez igazodó szoptatási módszer zavarhatja meg. Rosszabb esetben a baba olyan gyakran követelheti az etetést, hogy az anya még egy, a REM-szakaszhoz szükséges másfél órás ciklust sem tud végigaludni. Ha a REM-alvás több éjszaka is kimarad, az anya ugyanabba a helyzetbe kerül, mint azok a kísérleti személyek, akiket megakadályoztak az álmodásban. Legkésőbb hat REM-alvás nélküli éjszakát követően az elnyomott álomképek olyan nagy erővel tódulnak fel, hogy már éber tudatállapotban is megjelennek. A pszichiáterek ilyenkor már hallucinációról és az úgynevezett gyermekágyi pszichózisról beszélnek.

A szoptatás közben jelentkező pszichózis semmi esetre sem kezelhető az álomképeket elnyomó gyógyszerekkel, ilyenkor csak egy kiadós éjszakai alvás segíthet. A gyógyszeres kezelés azonnal megakadályozná a további szoptatást!

A menopauza

beköszöntével a test hanyatlásának az alvás profiljában is tanúi lehetünk, míg a férfiaknál ez a folyamat az élet derekán kezdődik. Éjszaka csökken a hosszú alvásszakaszok száma, helyükbe éber szakaszok lépnek.

Túlterheltség, stressz

Az emberek többségének olyan stresszesek a napjai, hogy már nem képesek ellazultan nyugovóra térni. A napközben érzett nyomás este is rájuk nehezül, mert nem tudták elintézni feladataikat, vagy mert gondok kínozzák őket. Ehhez jön még a félelem a holnaptól, amelyet általában szintén sötétnek, reménytelennek látnak.

Szorongás, félelem

A félelem érzése és testi tünetei megakadályozzák az ellazulást, ami az elalvás egyik elengedhetetlen feltétele. A probléma úgynevezett elengedő gyakorlatokkal oldható meg, a legfontosabb azonban az, hogy minél előbb úrrá legyünk félelmeinken. Az alvászavarok hátterében az élettől való menekülés is állhat. Az érintettek napközben csigaházukba bújnak, takaréklángon égnek, kímélik magukat, és nem képesek semmit sem kezdeni az életükkel - a kialvatlanságra hivatkozva.

Ágy-fóbia

Idővel már a hálószobába való belépés is nyugtalanságot, idegességet, szorongást és teljesítménykényszert vált ki az érintettből.

Gyerekkori előzmények

Rendkívül sok páciens számolt be arról, hogy szülei túlságosan is nagy szerepet tulajdonítottak az alvásnak, ami gyakran odáig fajult, hogy gyermekük valamennyi kudarcát és sikertelenségét a rossz alvással magyarázták. Ezek a szülők viselkedésükkel nagyban hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához. Az állandó, szorongással teli önmegfigyelés, hogy sikerül-e eleget aludnunk, meggátolja a zökkenőmentes elalvást. Ha attól félünk, hogy nem alszunk eleget, valóban nem fogunk tudni elaludni és egyre gyakrabban kudarcot vallunk feladataink megoldásában is.

Természetes altatók

Már őseink is tudták, melyek azok a táplálékok és gyógynövények, amelyek elősegítik vagy éppen zavarják az alvást. Altató hatással rendelkezik a valeriánagyökér, citromfű, a levendula, a golgotavirág és a macskagyökér, a komló és a nemes piptér. Ezek a gyógynövények enyhe, kiszámítható hatással rendelkeznek - feltéve, hogy nem túl nagy mennyiségben fogyasztjuk -, ezért bármikor alkalmazhatók. A kaliforniai aranymák nálunk még nem terjedt el annyira. Ez a gyógynövény ugyancsak természetes módon gondoskodik az alvási nehézségek megszüntetéséről.

Érdemes ezeket természetes készítmények (tabletta vagy kapszula) formában fogyasztani mert erősebb hatással rendelkeznek mint egy pohár tea. A meleg mézes tej a népi gyógyászat egyik jól bevált altatója. Nyugtató hatása annak is köszönhető, hogy fogyasztásával újra gyermeknek érezhetjük magunkat, az édes tej ugyanis azt a gyermeki világot szimbolizálja, amikor még minden rendben volt körülöttünk. Szójatejjel is helyettesíthetjük. A fent említett növényekből gyógynövényes párnát is lehet készíteni, amely bizonyítottan, gyógyszertanilag is fontos hatással bír. A párnában a fent említett gyógynövények bármelyike lehet - elsősorban a levendula és a komló ajánlott. Vegyünk mindkettőből 200-200 grammot, és az így kapott, intenzív illatú keveréket töltsük egy kispárnahuzatba.

Hosszú ideje fennálló alvásprobléma esetén mielőtt gyorsan orvoshoz szaladnánk érdemes „természetes összetételű nyugtatót vagy altatót” kapszula vagy tabletta formájában kipróbálni(koncentrált, erősebb hatás egy komplex készítményben).Higgye el segít és mellékhatása sincs!

Forrás:origo.hu 2007.02.26