Mi az  antioxidáns?

Ma már cikkek és orvosi publikációk ezrei jelennek meg minden évben az antioxidánsokról. Szemmel látható a különbség: húsz vagy harminc évvel ezelőtt csak nagyon keveset foglalkoztak a szabad gyökök és az antioxidánsok témájával.

A kutatók nagyon gonddal tanulmányozzák működésük fontos részleteit a molekuláris biológia módszereinek segítségével. Az ma már egyértelmű, hogy a szabad gyökök károsítják a géneket, és aktivizálják a „rossz„ géneket, míg az antioxidánsok védelmezik és aktivizálják a jó géneket. Mivel a gének hordozzák magukban azokat az információkat, amelyek alapján testünk működik, világosan érthető, hogy a szabad gyökök és az antioxidánsok működése alapvetően befolyásolja létünket.

Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem.

A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben.

Az antioxidánsok csoportosítása

Endogén: szervezetünk maga termeli (ezek általában enzimek, koenzimek és kéntartalmú      vegyületek)

Exogén: táplálékból vesszük fel (a C-, az E-vitamin, a bioflavonoidok, a karotinoidok és számos kéntartalmú vegyület.)

Sok ásvány elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Ide sorolható a szelén, a mangán, a réz és a cink.

Az endogén antioxidánsok szerepe

A szervezetben termelődő antioxidánsok szerepe nagyon specifikus. Sok közülük enzim vagy koenzim, amely a biokémiai reakciókat katalizálja.

Az exogén antioxidánsok szerepe

Az exogén antioxidánsok táplálékkal felvett antioxidánsok védőfunkciója szélesebb.

A legáltalánosabb antioxidánsok

A szervezet is előállítja és táplálékból is felvesszük:

Melyik a legjobb antioxidáns?

Az antioxidánsokat nem szabad önálló vegyületként kezelnünk.

A különböző antioxidánsok különböző típusú szabadgyökök ellen védenek, a sejtek különböző részében, más és más helyeken a szervezetben. Kiterjedt adatok azt mutatják, hogy a különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint az egyes tápanyagok önmagukban.

Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is. A bioflavonoidok meg a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.

Elsőként dr. Denham Harman állapította meg 1954-ben, hogy az öregedés folyamatát a szabad gyökök okozzák. Egész addig úgy gondolták, hogy szabad gyökök csak a szervezeten kívül léteznek. A biológiai szabad gyökök és az általuk az élővilágban okozott károsodás felfedezéséért   Nobel-díjat kapott.

A karotinoidok- természet festékgyárai

A karotinoidok antioxidánsok, amelyek a növények pigmentjeként kétszeres szolgálatot tesznek. A béta-karotin például sárgává festi a répát, a likopin pedig pirosra a paradicsomot. Színük lehetetlenné teszi, hogy a nap bizonyos sugarait elnyeljék, megakadályozva ezzel a fény keltette szabad gyökök szaporodását.

A karotinoidok az A vitamin előfutáraként zsírban oldódó vitaminok. Mivel zsírban oldódóak így nyersen csak 5-10%-ban, párolva 30-50%-ban, szívódnak fel. A legjobb felszívódás passzírozott, homogenizált vagy püréként elkészített változatban érhető el kb. 70%.

A karotinoidoknak csoportosítása:

A karotinok szénhidrogének, ami azt jelenti, hogy csak hidrogén- és szénatomokat tartalmaznak, míg a xantofill ezen kívül oxigént is.

A béta-karotin a karotinoidcsalád sztárja. A szervezet ketté tudja hasítani a béta-karotin-molekulát, hogy kétmolekulányi A-vitamint kapjon. Mivel ez a folyamat csak a szükséges mennyiség szerint következik be, nem fenyeget az a veszély, hogy túl sok A-vitamin képződne.

Az is kiderült, hogy a béta-karotin nagyon hatásos antioxidáns, különösen a nagyon reaktív oxigénfajtákkal szemben, amelyeket „singlet oxigén”-nek nevezünk. Ez ugyancsak nagyon fontos az immunrendszer számára.

Likopin

(piros színtét adja a gyümölcsöknek,zöldségeknek) A likopin a fontosabb karotinoidok közé tartozik. Leggazdagabb forrása a paradicsomszósz (gazdagabb, mint a nyers paradicsom). 

A likopinban gazdag étrend csökkenti a prosztatarák hasnyálmirigy és a nyakon kialakuló rákfajták megjelenésének kockázatát. Egy nemrég Európában végzett tanulmány arról számolt be, hogy 48 százalékkal kevesebb eséllyel kapnak szívrohamot azok akik sokat fogyasztanak ezekből a tápanyagokból összehasonlítva azokkal, akik keveset fogyasztanak belőle.

Lutein és a zeaxantin

(a látás őrei) A lutein is egy fontos karotinoid, a zeaxantin pedig egy olyan karotinoid, amely gyakran kerül kapcsolatba vele.

A lutein természetes forrásai főként a zöld leveles növények: lucerna, káposzta spenót, brokkoli dea körömvirág szirmában, és a tojássárgájában is jelen van. A zeaxantin a kukoricában található. A szervezet valószínűleg át tud alakítani valamennyi luteint zeaxantinná.

A lutein és a zeaxantin alapvetően fontos a látáshoz. A két anyag együtt alkotja a makulát, amely sárga színe miatt kiszűri a káros kék fényt. Azok az emberek, akiknél a makulán valamiféle rendellenesség tapasztalható, gyakran lutein- és zeaxantin-hiányban szenvednek; csak egy nagyon vékony hatástalan réteg található a két anyagból a szemükben. Látásunk élességéért a makula felel, ezért elváltozása komoly látáskárosodáshoz, végső soron vaksághoz vezet.

Bioflavonoidok

A bioflavonoid, illetve flavonoid kifejezés olyan antioxidánsok ezreit takarja, amelyek felépítésükben megegyeznek. Nagyjából mindegyik megtalálható a zöldségekben és gyümölcsökben. A flavonoid vegyületek felépítése lehetővé teszi, hogy könnyedén átadjanak egy elektront más molekuláknak, ezért a legtöbb esetben kiváló antioxidánsok.

Bár a flavonoidok nagyon sokban hasonlítanak, van, amiben különböznek, ami lehetővé teszi változatos biokémiai működésüket.A bioflavonoidok sok gyógynövényben megtalálhatóak.

Alfa-lipidsav

Kulcsszerepet játszik a táplálék energiává alakításában( hasonlóan mint a Q10 azonban mégsem cserélhetőek fel – az energiatermelés kémiai folyamatában mindegyik máshol szerepel.). A német orvosok évek óta alkalmazzák a diabetikus polyneuropathia esetében, amely egy komoly idegbetegség.

Ezen kívül csökkenti és stabilizálja a vér cukorszintjét, ami nagyon fontos a cukorbetegek, illetve az arra hajlamos emberek számára.

A magas vércukorszint következtében a szabad gyökök nagy mennyiségben termelődnek. Ezek pedig nagy részben felelnek a diabétesz komplikációiért. Az alfa-lipidsav két módon segít ezen: egy kicsit lecsökkenti a vércukorszintet, másrészt hatástalanítja a szabad gyököket.

NADH

Hasonlóan a CoQ10-hez és az alfa-lipidsavhoz, az NADH is erőteljes antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik és kulcsszereplő az energiatermelésben

Az NADH teljes nevén nikotinamid-adenin-dinukleotid. Ez egy olyan komplex vegyület, amely többek között B3-vitaminból (niaciamid, nikotinamid) épül fel. Jork Birkmayer professzor, a bécsi Birkmayer Institute for Parkinson’s Therapy igazgatója, elsőként alkalmazta klinikai gyakorlatban az NADH-t. Sok beteg esetében találta hasznosnak Parkinson-kór, Alzheimer-kór, depresszió és krónikus fáradtság esetén.

Egy kisebb tanulmány során, amelyet Alzheimer-kóros betegek körében végeztek, Birkmayer azt tapasztalta, hogy a nyolc-tizenkét héten át, reggeli előtt elfogyasztott napi 10 mg-nyi NADH meglepő javulást eredményezett. Az Alzheimer-kóros betegek az agyi működést mérő tesztek megoldása során a kezelést követően 50 százalékos fejlődést mutattak.

Joseph Bellanti professzor, a washingtoni Georgetown University’s International Immunolog Center igazgatója arról számolt be, hogy huszonhat krónikus fáradtságban szenvedő beteg közül tizenkilenc mutatott jelentős javulást NADH-kiegészítés hatására. Nyolc páciens pedig a tünetek enyhüléséről számolt be.