A málna közkedvelt gyümölcseink egyike, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje, hegyvidékeken vadon termő, de hazánkban sokfelé termesztett növény. Nálunk a piros színű honos, de emellett ismert a sárga is, aminek íze természetesen olyan, mint piros társának.

A málna népies neve: „himpér”, a német Himbeere szóból ered, ami boldogasszony csipkéjét jelenti.

Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrelellentétben leválik a vackáról.

Rendkívüli hatása van szervezetünkre, mert sok benne az ásványi anyag és magas a C-vitamin tartalma. A nép gyógyászat levelét teaként is felhasználja cukorbaj, vese és hólyagbántalmaknál. Izzasztó hatása is van, valamint számos teakeverék összetevője. Meghűléses betegségre használható a szárított málnalevél és bogyó főzet is.. A várandós kismamák szívesen fogyasztják teáját a terhesség utolsó heteiben, mivel ellazítja a kismedence tájékának izomzatát, aminek következtében szüléskor az tágulékonyabb lesz.

A málnaszörp és a gyümölcs frissen fogyasztva is jótékony hatású az egészségre. Vértisztító hatásai közé tartozik, a vércukorszint csökkentése, a magas vérnyomás csökkentése, a vér körforgásának serkentése, a menstruációs zavarok megszüntetése, a szívműködés szabályozása stb. Megemlítendő a málnalekvár jótékony hatása is.

Mint minden bogyós gyümölcsnek, így a málnának is van allergiakeltő hatása, mely az arra érzékenyeknél nem várt reakciókat válthat ki. Ezek a tünetek különfélék lehetnek, a legjellemzőbb a viszkető bőrkiütés, amit csalánkiütésnek hívunk, de előfordulhat szénanátha jellegű, valamint asztmaszerű panasz is. Ezen tünetek jelentkezésekor természetesen abba kell hagyni a gyümölcsfogyasztását, illetve az immunrendszer harmonizálásával csökkenthetjük a panaszokat. A legfontosabbak ehhez a C-vitamin, az antioxidánsok, valamint az Omega-3 zsírsavak.