Bár a Columbia Egyetem orvoskutatóinak megállapítása a túl rövid alvásidőnek a rossz hangulattal, az öngyilkossági gondolatokkal való összefüggéséről alapjában véve a kamaszok lelki egészségére vonatkozik, nem valószínű, hogy a felnőttek egészen másként reagálnának a krónikus kialvatlanságra.

A Sleep (Alvás) tudományos szakfolyóiratban közölt tanulmány szerint azok között a kamaszok között, akiknek a szüleik megengedik, hogy éjfélkor vagy később feküdjenek le, 24 %-kal több a depressziós, és 20 %-kal több az öngyilkossági gondolatokkal foglalkozó fiatal.

Serdülő fiatalok, akik azt mondták, hogy rendszeresen öt órát vagy ennél is kevesebbet alszanak éjszakánként, 71 %-kal gyakrabban szenvedtek depresszióban, és 48 %-kal valószínűbb volt, hogy öngyilkossági gondolatok fordultak meg a fejükben az elmúlt 12 hónapban - mint azoknak, akik megaludták a nyolc órát éjszakánként. (A szakértők ennek a korcsoportnak 9 órányi éjszakai alvást ajánlanak.)

Dr. James E. Gangwisch, a Columbia Egyetem tudósa azt mondja, hogy "kutatási eredményeik támogatják azt a feltételezést, hogy a túl rövid alvásidő kockázati tényező, szerepet játszik a depresszió kialakulásában."

"A megfelelő mennyiségű, minőségű alvást tehát a depresszió megelőzésének és kezelésének tekinthetjük."

Csaknem 16 000 serdülőt és szüleiket kérdezték meg a gyerek alvási szokásairól a Serdülők Egészségi Állapotának Hosszútávú Vizsgálata keretében, egy országosan reprezentatív mintán. Hetedik - tizenkettedik osztályosok vettek részt a felmérésben - 1994 és 1996 között. A mintában résztvevőknek 7 %-át találták depressziósnak a hivatalosan használt depresszió-skála szerint, és 13 %-uk számolt be arról, hogy komolyan megfordultak a fejében öngyilkossági gondolatok az elmúlt 12 hónap során.

Azok voltak közöttük, akiknek tovább volt szabad fennmaradniuk, rövidebb ideig aludtak, maguk is úgy érezték, hogy nem alusszák ki magukat. Ezek a serdülők inkább a lányok közül kerültek ki, inkább az idősebbek voltak, és úgy érezték, hogy a szüleik keveset törődnek velük.

A kutatók azt mondják, hogy az alváshiány befolyásolhatja az agy érzelmi reakcióját a kellemetlen külső hatásokra, és olyan negatív hangulati változásokat idéz elő, amelyek gátolják a mindennapos stressz-szituációkkal való megbirkózást, rontják a személy kapcsolatait (a társaival és a felnőttekkel), befolyásolják az ítélőképességét, koncentrálóképességét, önkontrollját.

Ezen keresztül képes a krónikus, részleges alváshiány depresszióhoz, öngyilkossági gondolatokhoz vezetni.

Forrás: EurekAlert/Független