Donald R. Davis biokémikus (Texas Egyetem Biokémiai Intézete) nyugtalanító írása a Journal of HortScience (Kertészettudomány) folyóirat ez év februári számában jelent meg. Azzal kell szembesülnünk, hogy az egyre nagyobb terméshozamot - és egyre nagyobb termést, gyümölcsöt - hozó fajták 5 - 40 (olykor ennél is több) százalékkal kevesebb ásványi anyagot: magnéziumot, vasat, kalciumot, cinket tartalmaznak, mint az 50 évvel ezelőtt szüretelt gyümölcsök, zöldségek. (Egy kutatás pedig vitaminokban és fehérjékben is hasonlóan szegényebbnek találta a mai gyümölcseinket, zöldségeinket.)

Az okát a tudós a következőkben látja:

Korábbi kutatások is bizonyítják, hogy a terméshozam és az ásványi anyag-tartalom fordított arányban áll egymással. Ez az úgynevezett 'felhígulás': minél nagyobb a termés, arányaiban annál több az, ami 'szárazanyag', ennek pedig 90 %-a szénhidrát. A magas szénhidráttartalom felhígítja a termés ásványi anyag- (illetve vitamin-) koncentrációját. Például ha alacsony és nagyhozamú brokkolifajtákat nevelnek egymás közvetlen közelében, megfigyelhető, hogy a nagy terméshozamú fajtában alacsonyabb az ásványi anyag és a fehérjekoncentráció.

Ez a genetikai felhígulás: a nagyhozamú fajták módszeres kiválogatásával alacsonyabb fehérje- és ásványi anyag tartalmú növényfajták terjedtek el.

Természetesen, nem könnyű az összehasonlításhoz megbízható méréseket találni régi, 50 évvel ezelőtti vagy még régebbi termések tápanyag-összetételéről. Az elemzés módszerei, körülményei is eltérhetnek a maitól. De nem lehetetlen megtudni régi termések tápanyag-összetételét: például Angliában Hertfordshire-ben van egy farm, amelyen 1843-tól kezdve megőrizték a búza termésmintákat.

A műtrágyák és a növényvédőszerek nagyfokú alkalmazásának köszönhetően a mai, korszerű növényfajtákat korábban tudják betakarítani, mint régebben - így nincs elegendő idő arra, hogy a növény felszívja a talajból vagy szintetizálja a tápanyagokat, és azok beépüljenek a termésbe. A kálium műtrágya például gyakran korlátozza a növény tápanyag-felvevő képességét. A nagyüzemi mezőgazdálkodás monokultúrákban termesztő módszere kimeríti a talaj ásványi anyag tartalmát, ami szintén kihat a termés ásványi anyag összetételére.

A szomorú igazság tehát az, hogy miközben azon igyekeznek a tudósok, hogy egyre több élelmet termeljen a mezőgazdaság, az egyre több élelem egyre szegényebb lesz tápanyagokban. Az emberek pedig tápanyag-hiányosan táplálkoznak.

Forrás: Journal of HortScience /Független