A Neurobiology of Aging című tudományos folyóiratban a közelmúltban megjelent egy cikk, amely szerint egy gyakran használt altatószer egerek agyában az Alzheimer-kórhoz hasonló változásokat idézett elő. Az új tanulmány tovább növeli a bizonyos gyógyszerek alkalmazása és az Alzheimer-kór kialakulása közötti összefüggéssel kapcsolatos aggályokat.

A Pennsylvania Egyetem (Philadelphia, USA) kutatói egy egereken végzett kísérlet során azt tapasztalták, hogy egyes elterjedten használt altatószerekkel való kezelés után megnőtt az állatok agyában annak a fehérjének a termelése, amely jelenlegi ismereteink szerint az Alzheimer-kór okozója. A tanulmány szerint a kísérlet eredménye felveti annak lehetőségét, hogy az altatás bizonyos esetekben esetleg összefügghet a szellemi képességek hanyatlásával embereknél is.

Egerek agyát vizsgálták altatás után

A kutatók izoflurán és halotán nevű - lélegzéssel bejuttatott - altatószereket adagoltak 12 hónapos kísérleti állatoknak, amelyek között egészséges, valamint az emberi Alzheimer-kórhoz hasonló betegséget hordozó génmódosított egerek is voltak. Az altatógázokat mérsékelt koncentrációban, öt napon át napi két órán keresztül kapták az állatok. Az altatás rövid távú hatásának elmúlását biztosító időszakot követően megvizsgálták az egereket. Az izoflurán az egészséges egyedeknél a memória- és tanulási képességek romlását idézte elő, a halotán hatására pedig a beteg csoport egyedeinek agyában az Alzheimer-kórban is fontos szerepet játszó béta-amiloid nevű fehérje szintjének emelkedését tapasztalták. Utóbbi egereknél nem jelentkezett a szellemi képességek romlása, legalábbis a kísérletet megelőző - igen súlyos - állapothoz képest nem lehetett kimutatni további romlást náluk. A kísérlet eredményei arra utalnak, hogy a mérsékelt mennyiségű altatógáz képes kismértékű, ám tartós változásokat létrehozni idős korú rágcsálók központi idegrendszerében, ami ráadásul többféle mechanizmus útján alakul ki. A károsodás biztosan túlnyúlik a műtét körüli időszakon, azt azonban még nem tudni, hogy ez a hatás mennyire tartós, illetve hogy visszafordítható-e. A visszafordíthatóság valószínűleg az agy rugalmasságán és tartalékain múlik, tehát fiatal, egészséges állatoknál a tartós hatás a kimutathatóság határa alatt maradhat, szemben az idős, központi idegrendszeri károsodásban szenvedő egyedekkel. Roderic Eckenhoff, a kutatócsoport egyik tagja szerint tanulmányuk leginkább azt a meglehetősen gyakori klinikai helyzetet képezi le, amikor idős, Alzheimer-kórban szenvedő beteg esik át műtéti beavatkozáson. Újabb állatkísérlet szükséges azonban a fiatalabb, egészséges emberek altatásának modellezésére. Dr. Tariska Péter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Memória Klinikájának vezetője, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Alzheimer-kór Szekciójának vezetőségi tagja így kommentálta az új kutatási eredményt: „Egy ilyen, esetleges kockázatnövelő tényező szerepének bizonyítása kizárólag nagy populáción végzett, összehasonlító epidemiológiai vizsgálattal lehetséges. Mivel ilyen eddig nem történt, nem lehet szakmailag megalapozottan véleményt alkotni.” A főorvos elmondta, hogy néhány gyógyszertípusnál (ilyenek például egyes régi típusú antidepresszív és antipszichotikus szerek) korábban már kimutatták az Alzheimer-kockázat kis mértékű, de bizonyított fennállását.

Milyen utóhatása lehet az altatásnak embernél?

Évente világszerte 60 millióan esnek át altatásban végzett műtéten. Az altatás legtöbbször úgy zajlik, hogy egy kezdő injekciót altatógáz adagolása követ. Napjainkban, amikor az altatás fokozott biztonsági intézkedések mellett zajlik, idős emberek is nagy biztonsággal eshetnek át az operáción. Ismert tény azonban, hogy a műtéti beavatkozáson átesett betegek egy kis hányada az operáció után átmeneti memóriazavarral küzd. A jelenséget műtét utáni zavart tudatállapotnak (angol nevén postoperative cognitive dysfunction, POCD) nevezték el, amely napokig, hetekig, ritkábban akár egy évig is tarthat. A főként idősebb pácienseknél előforduló állapot oka nem tisztázott, a műtét alatti vérnyomás-ingadozás, az agyi vérellátás ideiglenes zavarai is okozhatják, de felmerül az altatásnál használt szerek direkt hatása is. Az viszont jelenleg még nem ismert, hogy az altatás (és a POCD) összefügg-e az Alzheimer-kór kialakulásával is. Amennyiben a jövőben bizonyítást nyerne az, hogy egyes altatógázok valóban növelik a béta-amiloid fehérje termelését, az alátámasztaná a feltételezést, hogy ezek a szerek olyan hosszú távú, visszafordíthatatlan memóriazavarok kialakulásában is szerepet játszhatnak, mint amilyen az Alzheimer-kór.

Alzheimer-kór: az időskori szellemi hanyatlás leggyakoribb oka

Az Alzheimer-kór a szellemi képességek hanyatlásával járó, idült lefolyású, visszafordíthatatlan betegség. Az agykéregben kóros fehérjelerakódások jönnek létre, amelyek gátolják az idegsejtek működését, majd azok halálát okozzák. Az emlékezés zavara mellett a gondolkodás, az ítélőképesség, a problémamegoldás nehézségei is jelentkezhetnek, romlik a beszédképesség és a tájékozódás. A szellemi képességek csökkenését érzelmi, hangulati változások kísérhetik. Az Alzheimer-kór jellemzően az időskor betegsége. A 65 évesek 1-5 százaléka érintett, 80 éves kor után ez az arány már eléri a 20 százalékot. Ez a betegség, amely az érintett egyénre és környezetére is jelentős terheket ró, komoly problémát jelenthet a nyugati, jóléti társadalmakban, ahol az átlagéletkor egyre inkább kitolódik. (Becslések szerint ma Magyarországon több mint százezer Alzheimer-kórban szenvedő ember él, az Egyesült Államokban pedig a friss adatok szerint több mint ötmillióan szenvednek már ebben a betegségben, és a regisztrált betegek száma évről évre emelkedik.) Amíg a betegség oka és kialakulásának pontos menete nem ismert, a betegek számának további növekedésére kell felkészülni. Tariska Péter az [origo] Egészség rovatának kérdésére elmondta, hogy sajnos az Alzheimer-kór kialakulásában a nem befolyásolható tényezők szerepe a legnagyobb - így az életkor, a női nem és a genetikai hajlam bizonyított kockázati faktorok. Figyelmeztetett továbbá arra, hogy vannak olyan életmódbeli, azaz befolyásolható tényezők is, amelyeket összefüggésbe hoztak az Alzheimer-kór kialakulásával. Így az összes szív- és érrendszeri rizikótényező - a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség - áttételesen, kis mértékben növeli ennek a betegségnek a kockázatát is. A szakértő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a rendszeres testmozgás és a szellemi erőfeszítés viszont védő tényezőként szerepelhetnek. Ezek, bármilyen csekély mértékben hatnak is, megteremtik az egyén számára annak lehetőségét, hogy maga tegyen az Alzheimer-kór kialakulása ellen.

Összefoglalás

Jelenleg még semmilyen adattal nem rendelkezünk arra vonatkozólag, hogy miként hatnak az altatószerek az emberi agy béta-amiloid szintjére. Mivel az új eredmények kissé növelik az aggályokat, szükségesnek látszik ennek a problémának az alaposabb vizsgálata, különös tekintettel az idős korú betegek altatásának esetére. Rudolf Tanzi, a kutatócsoport egy másik tagja szerint most az a feladat, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek, ez pedig csak agyműtétek során vett szövetminták vizsgálatával oldható meg. Véleménye szerint legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy elegendő adat gyűljön össze, amelyek elemzésével kideríthető lesz, vajon bizonyos altatógázokkal altatott személyek agyában megnövekedik-e a béta-amiloid-szint. Ugyanakkor megjegyzi, hogy adataik arra utalnak: nem minden altatógáz van azonos hatással az agyra. A halotánnál és izofluránnál modernebb desflurán nevű szer egyelőre biztonságosabbnak tűnik.

Az altatógázok káros hatásának feltételezése nyomán néhányan felvetették, hogy kizárólag injekciós formában adott altatószert (például ún. propofolt) kellene alkalmazni az egész operáció során. Bár bizonyos esetekben alkalmazzák is ezt az eljárást, szélesebb körű elterjedése ellen szól az, hogy költségesebb, és a beteg így hosszabb időt töltene elaltatott állapotban, ami növelné az ehhez az állapothoz kapcsolódó kockázatokat is. Dr. Keith Myerson, a Brit Aneszteziológus Társaság vezetőségi tagja a mostanában napvilágot látott beszámolókra reagálva így összegezte véleményét : „Nagyon komolyan vesszük ezeket a tanulmányokat, azonban óvatosságra intünk az állatkísérleti eredmények emberekre történő direkt átültetésével kapcsolatban. Amennyiben a jövőben ezeket a felvetéseket további bizonyítékok is alátámasztják, akkor megfontolandó lesz ezeknek az altatószereknek a mellőzése az idős koruknál fogva egyébként is magasabb Alzheimer-kockázattal rendelkező betegeknél.” Tariska Péter főorvos véleménye szerint az epidemiológiai eredményeket óvatosan kell értelmezni, és lényeges kiemelni, hogy a mérsékelt, vagy akár nagyobb fokú kockázatemelkedés sem jelenti az adott faktor kóroki, azaz a betegséget ténylegesen kiváltó hatását.

Dr. Heksch Katalin

A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0714/881728/