Nincsenek könnyű helyzetben azok a szülők, akik elégedetlenek az óvodák nyújtotta szolgáltatásokkal. Nem működő panasztételi rendszer, alig ismert szabályozási környezet, drága magánóvodák, és családi napközik jelenléte jellemzi a mai nevelési-oktatási rendszert.

Szülői panaszok alapján az óvodákban közel sem megy minden zökkenőmentesen. Sokszor előfordulnak olyan szituációk, amelyek miatt a szülők bosszankodnak, ám úgy érzik, az adott helyzetben tehetetlenek, kiszolgáltatottak. Gyermekük védelme érdekében félnek problémáiknak hangot adni – állítja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ).

A korlátozott férőhelyek miatt a szülők kiszolgáltatottsága tovább nő. Kénytelenek megbízni az elmúlt időszakban gombamód szaporodó, ismeretlen magánóvodákban, családi napközikben - ha egyáltalán ezt a pénztárcájuk megengedi. A szülők rendszerint csak később szembesülnek egyes magánóvodák reklámjainak valótlanságával. A hirdetésben szereplő egyénre szabott képességfejlesztés nem valósul meg, az óvodák felszereltsége hiányos, kis létszámú csoportok helyett összevont csoportokat indítanak, és sorolni lehetne tovább a példákat.

Az önkormányzati óvodákban is sok a gond, de a szülők ott jobban beletörődnek a helyzetbe, hiszen csak az étkezésért kell fizetni - hivatalosan. (Köztudott, hogy az állami, önkormányzati óvodák finanszírozási helyzete miatt a szülők kénytelenek további összegeket is az óvoda rendelkezésére bocsátani.) Ugyanakkor az is tény, hogy az óvodapedagógusok próbálnak mindent tőlük telhetőt megtenni a gyermekek fejlődése, fejlesztése érdekében. Gondok, hibák a fenntartók oldaláról jelentkeznek leginkább – hangsúlyozza közleményében a FEOSZ.

Ilyen helyzetekben a szülők tanácstalanok és gyakran szóvá sem merik tenni a sérelmezett magatartást attól félve, hogy a gyermekkel szemben tanúsított óvodai bánásmódon ez később meglátszik. Ráadásul azt sem tudják, kihez forduljanak panaszaikkal.

Az óvodákkal kapcsolatos szabályozás ismertsége is hiányos. Így kevesen tudják, hogy az óvodákban szervezeti és működési szabályzatnak kell tartalmaznia az alapvető működési feltételeket. Az óvodapedagógusok munkáját meghatározó dokumentum a nevelési program, mely az óvoda nevelési alapelveit és célkitűzéseit határozza meg. Alapvető fontosságú szabályzat még az óvoda házirendje, mely a gyermeki jogok, és kötelességek gyakorlásának rendjét fekteti le. Lényeges, hogy ezek a dokumentumok megismerhetők, így érdemes ezeket a szülőknek elkérni és alaposan átolvasni.

Szintén nagyon csekély azon szülők száma, akik tudják, hogy érdekeiket hogyan jeleníthetik meg mind az állami, önkormányzati, mind a magánóvodák vezetésében. Lehetőség van óvodaszék létrehozására, ahol a szülők, a nevelőtestület és az intézményt fenntartó képviselteti magát. A szülőknek módjukban áll szülői szervezetet is létrehozni, amely figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesítését és az óvodában folyó szakmai munka eredményességét. Emellett tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben.

A nem állami vagy nem önkormányzati fenntartású óvodák és családi napközik kapcsán arról sem szabad elfeledkezni, hogy a szerződést két egyenrangú félnek kell megkötnie. Ugyanakkor manapság a szülő és az intézmény között megkötött szerződéseket sajnálatos módon az egyoldalúság jellemzi. A nem éppen alacsony mértékű fizetési kötelezettségéért cserébe javarészt csak az intézmény által érvényesíthető jogosítványokat tartalmazza a megállapodás. A fenntartó által előre elkészített blankettaszerződés azonban nem jelenti azt, hogy pénzünkért cserébe csak a szülői kötelezettségek lehetnek felsorolva! Joga van a fogyasztónak a szerződés megszövegezésébe beleszólni.

Határozzuk meg pontosan, hogy fizetési kötelezettségünkért cserébe tulajdonképpen mit is kapunk, mit nyújt részünkre és gyermekeinknek az óvoda a rendkívül magas díjért.

Fontos azt is tudni, hogy a magánóvodák, családi napközik esetében békéltető testülethez is lehet fordulni a szerződés teljesítésével kapcsolatos problémák esetén.

Forrás: FEOSZ