A Földet védő ózonréteg nem vékonyodik tovább, és nagyrészt regenerálódhat a XXI. század közepére, köszönhetően az ártalmas vegyi anyagok betiltásának.

Az ENSZ tudósainak beszámolója szerint az ózonréteg védelméről szóló 1987-es egyezmény - amely kiiktatta a hűtőknél és az aeroszolos spraykben használ CFC-gázokat - sikeresnek bizonyult – írja a Fogyasztok.hu.

Megfigyelések a múlt század hetvenes éveiben rögzítették először az ózonréteg elvékonyodását. Az aggodalmak a nyolcvanas években hágtak a tetőpontra, amikor rájöttek, hogy a CFC-gázok okozzák a bajt. A montreali egyezményhez végül 196 ország csatlakozott. A szerződés megóvott bennünket az ózon fogyatkozásától az utóbbi évtizedekben - hangsúlyozta a meteorológiai világszervezet kutatási vezetője. "Az ózon - beleértve a sarkvidékeket is - nem fogyatkozik tovább, de még nem is hízik" - jegyezte meg Len Barrie.

Tudósok várakozása szerint a sztratoszférában lévő ózonréteg 2045 és 2060 között, vagyis a becsültnél valamivel korábban nyeri vissza 1980-as szintjét. A Déli-sarknál megfigyelt ózonlyuk azonban még tovább megmaradhat, és talán az éghajlatváltozás is súlyosbíthatja állapotát.

Barrie az ózon világnapja alkalmából beszámolt arról, hogy a szakemberek kutatják az összetett kölcsönhatásokat az ózonréteg fogyatkozása és a globális felmelegedés között. Az üvegházgázok között nyilvántartott CFS-gázok kizárásával az ENSZ tudósainak jelentése szerint évente tíz gigatonna kibocsátást „spóroltak meg”.

Ugyanakkor a káros vegyi anyagok kiváltására használt HCFC- és HFC-gázok szintén üvegházhatásúnak minősülnek. A HFC-csoportba tartozó anyagok tizennégyezerszer erősebbek a szén-dioxidnál, amelyre a legtöbb figyelem hárul az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben. Az ENSZ ügynökségei szerint a HFC-kibocsátás ráadásul évente nyolc százalékkal bővül, ez azt jelenti, hogy a felmelegedés elleni küzdelem újabb lehetséges frontján kell síkra szállni - vélekedtek a szakemberek.

Forrás: Fogyasztok.hu