A BMC Microbiology szakfolyóiratban jelenik meg az az írás, amelyből megtudhatjuk, hogy a kísérleti állatok (patkányok) emésztőrendszerének jót tett az almadiéta.

A Dán Egyetem mikrobiológusai összehasonlították az almával (egész alma, almapüré, almalé, a lé kifacsarása után visszamaradt rost) etett állatok emésztőcsatornájában élő mikrobák összetételét a kontrollcsoport mikroba-összetételével. Az elemzés azt mutatta, hogy az almadiéta megnövelte a hasznosnak tartott baktériumok számát a bélcsatornában.

"Bizonyos baktériumokat általában hasznosnak tartanak az emésztés szempontjából, mint amelyek a rák-kockázatot is csökkenthetik. Azzal a jólismert problémával álltunk szemben kutatásunk során, hogy a baktériumok több típusát nem könnyű laboratóriumban tenyészteni" - mondja a kutatásvezető, Tine Rask Licht professzor.

Ezért a kutatócsoport a kitenyésztés módszere helyett a genetikai módszert választotta, hogy a bélmikrobákat vizsgálja. A 16S rRNS molekula kizárólag baktériumokban található meg, formája egy-egy baktériumtörzsre vagy -fajra jellemző. Így tudták megállapítani, mely mikroorganizmusok vannak jelen nagy számban a különbözőképpen táplált patkányok emésztőcsatornájában.

Az eredmény:

"Azoknak az állatoknak a bélcsatornájában, amelyek pektinben gazdag táplálékot kaptak (a pektin az alma egyik rostanyaga), több, a belek egészségére jótékony hatású baktériumot találtunk. Úgy tűnik, a rendszeres almafogyasztás egy bizonyos időn át, hozzásegíti ezeket a jótékony hatású baktériumokat rövid szénláncú zsírsavak termeléséhez, amelyek ideális pH-feltételeket teremtenek - biztosítva a mikroorganizmusok egészséges egyensúlyát. Egy másik - butirátnak nevezett - vegyületet is termelnek, amely a bélfal sejtei számára fontos tápanyag."

Az állatkísérletek után, természetesen, meg kell vizsgálni, hogy az emberi emésztőrendszerre ugyanúgy hat-e az alma, mint a patkányokéra, de az eredmény nagyon valószínű, hogy 'igen'...

Forrás: EurekAlert/ Független