Olasz kutatók már három évvel ezelőtt megállapították kísérleteik alapján, hogy a gyors ritmusú zene hatására gyorsabbá válik a légzés, a szívverés és növekszik a vérnyomás. Amikor a zenében szünet következik, csökken a légzés és a szívverés gyakorisága és a vérnyomás - előfordul, hogy az eredetinél is alacsonyabb értékre. A lassú zene lassítja a szívverést.

Tovább folytatva vizsgálataikat, megállapították, hogy a fokozatosan erősödő zene crescendo-i mérsékelt fokú izgalmat, a fokozatosan gyengülő decrescendo-k ellazulást keltenek a szervezetben.

"A zene folyamatos, dinamikusan változó - és bizonyos fokig előre megjósolható - hatást gyakorol a szív- és érrendszerre. Nem csak az érzelmek keltenek hatást, ami a szív- és érrendszeri változásokban tükröződik, de - kutatásaink bizonyítják - a fordítottja is lehetséges: a szív- és érrendszerben végbemenő változások érzelmeket váltanak ki - valószínűleg kétirányú a folyamat" - mondja a Pavia Egyetem belgyógyász professzora.

Összesen 24 kaukázusi rasszhoz tartozó fiatal (24 - 26 éves) férfi és nő vett részt a kísérletekben. A résztvevők fele gyakorlott énekes volt, a másik felének nem volt zenei képzettsége. A kísérlet alatt fülhallgatón hallgatták a véletlenszerűen kiválogatott klasszikus zenét, eközben EKG készülékkel, vérnyomást mérő, agyi artérián vérátáramlást mérő, légzést és a bőr ereinek szűkülését mérő készülékkel vizsgálták a reakcióikat.

A zene öt klasszikus műből volt összeválogatva: részletek Beethoven Kilencedik szimfóniájából, egy ária Puccini Turandot című operájából, egy Bach kantáta, részlet a Nabucco operából és a Traviatából - és két percnyi szünet.

A crescendo - a zene fokozatos felerősödése - a bőr alatti erek szűküléséhez, vérnyomás-emelkedéshez, a szívverések és a légzés felgyorsulásához vezetett. A hatás mértéke arányos volt a zene jellegével.

A zene szünetében a bőr erei kitágultak, jól észrevehetően csökkent a szívverés szaporasága és a vérnyomás. Ellazulás következett be.

A körülbelül 10 másodpercig tartó zenei frázisok - mint amilyeneket a Nabucco Va Pensiero - Szabadság kórusában hallunk -, harmonizálják a szív- és az érrendszer ritmusát.

A zenében bekövetkező változásokat (a felerősödést, elhalkulást) folyamatosan követte a szív, az érrendszer és a légzőrendszer a maga változásaival.

Bernardi professzor szerint a zenét nem csak stresszoldásra lehetne felhasználni, de kifejezetten gyógyításra és rehabilitációra is, különféle betegségekben, beleértve a sztrók utáni állapotot.

Forrás: American Heart Association/ Független