A Kingston Egyetem (South West London) két kutatója Declan Naughton professzor és Dr. Andrea Petróczi kutatást folytatott az asztali borok fémion-tartalmára vonatkozóan.

A kutatók az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalában (EPA) kifejlesztett formulát használták a vizsgálataik során, amely azt becsüli fel, hogy ha a környezeti szennyezők hosszú távon fejtik ki az emberre hatásukat, az milyen egészség-kockázattal járhat.

Ezt a formulát THQ betűszóval jelölik (Target Hazard Quotient - 'Célzott kockázat hányados'). A THQ a különféle vegyi anyagok közzétett felső határértékeire támaszkodik a kockáztat becslésekor.

Ha a THQ 1.0 alatt van, akkor a vegyi anyag nem minősül kockázatosnak. Naughton professzor így magyarázza:

"A THQ mint kockázatbecslés úgy van kialakítva, hogy elkerüljük az alulbecslést. Ezért több feltételezést tartalmaz. Ilyen az, hogy feltételezi az elfogyasztott fémionok teljes felszívódását és az egész életen át tartó expozíciót (egész életen át fogyasztást).

Viszont nincsen benne a szokatlanul nagy, túlzott mértékű fogyasztás (pl. hogy valaki leissza magát a sárga földig), sem a vegyi anyaggal együtt jelen levő, másfajta méreganyagok (például a borban az alkohol) kereszthatása. Sőt, nincsen beszámítva az sem, hogy egyes, veszélyeztetettebb csoportokra, mint az idősek, a fiatalok vagy bizonyos betegségekben szenvedők, milyen hatása van a vegyületnek."

A vizsgálatok úgy találták, hogy a legtöbb bor THQ értéke jóval meghaladja az 1.0-t. A tipikus maximum-értékek 50 és 200 között voltak, a magyar és a szlovák borokat tekintve azonban elérték a 300-at...

A vörös és a fehér borok egyaránt magas THQ értéket mutattak: 30 és 80 között volt a kockázati érték két és fél deci bor elfogyasztása mellett naponta. Naughter szerint ez aggasztó, jelentősen az 1.0 THQ érték fölött van.

A fémionok túlzott mértékű bevitele olyan betegségekkel hozható összefüggésbe, mint a Parkinson-kór. A neurológiai problémák mellett, úgy vélik a szakemberek, ezek az ionok fokozzák az oxidatív károsodást, ami a krónikus gyulladásos betegségek melegágya, és a rák feltételezett kiváltója.

Ennek a kutatási eredménynek a fényében át kell értékelni a vörösborról elterjedt népszerű vélekedést, mely szerint gazdag antioxidáns tartalma véd a szívbetegségek ellen, hiszen a fémionok éppen oxidatív károsodást okoznak.

A kutatóknak az a véleményük, hogy a borok címkéjén fel kellene tüntetni fémion-tartalmukat, és ki kellene dolgozni a fémion kivonásának módját.

Egyébként a legalacsonyabb fémion-szintet az argentín, a brazil és az olasz borokban mérték, ezek fémion-szintje ártalmatlannak mondható.

Forrás: EurekAlert/ Független