A rosszindulatú bőrdaganatok előfordulásának rohamos növekedése miatt a Magyar Bőrgyógyászati Társulat csatlakozik az európai bőrrákmegelőző kampányhoz, és "Országos Melanoma Napot" szervez május 5-én. Ennek keretében országszerte ingyenes anyajegyszűrést és felvilágosítást tartanak.

A melanoma gyakorisága és felismerése

A rosszindulatú bőrdaganatok gyakorisága fokozatosan növekszik, és az elmúlt 20 év során több mint duplájára emelkedett. Napjainkban élete során átlagosan minden hetvenedik emberben alakul ki melanoma, 2010-re pedig az előzetes becslések szerint ötven közül egy esetben diagnosztizálják majd a betegséget. A rosszindulatú bőrdaganat későn felismerve gyakran a beteg halálát okozza. A melanoma malignum a bőr (vagy nyálkahártya) ún. festékes sejtjeiből kialakuló rosszindulatú daganat. Bár a bőrdaganatok közül ez a legritkább fajta, ez a legveszélyesebb is egyben. A fejlett országokban 100 ezer lakos közül 15-40 embert érint. Hazánkban az utóbbi években közel kétezer új melanomás beteg került felismerésre, és sajnos közel fél ezren halnak meg a melanoma miatt évente. Az érett felnőttkor betegsége, de az elmúlt években egyre fiatalabb korban jelenik meg: a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el.

Hogyan ismerhető fel a melanoma, és mi áll a betegség hátterében?

Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, az arcon, nyakon, karon, hát felső részén, lábszáron alakulhat ki. (Ritkábban nyálkahártyán, például a szájüregben, vagy a szem kötőhártyáján jön létre.) Az esetek felében teljesen egészséges bőrterületen, 30%-ban pedig anyajegyből fejlődik ki. A melanoma kinézete: színe egyenetlen, sötétbarna, vagy feketés színű, néha vannak világos, esetleg vöröses részei is. Széle élesen elhatárolódik a környező ép bőrtől, formája aszimmetrikus, szabálytalan, felszíne enyhén kiemelkedő vagy lapos. Átmérője legtöbbször meghaladja az 5 mm-t. A melanoma a szélei felé növekszik, később ki is emelkedhet a felszínből. Eközben a bőr egyre mélyebb rétegei felé terjed. Legtöbbször gyors lefolyású, erősen rosszindulatú daganatféleség, amely ha nem fedezik fel időben, akkor a környezetére igen hamar átterjed. Később a nyirokcsomókba, a véráram útján pedig a szervezet távoli pontjaira (például májba, tüdőbe, agyba, csontokba) is áttétet ad, amivel a beteg halálát okozza. Aggresszív tumor, ha az elsődleges daganatot eltávolítják, akkor is ismételten megjelenhet. A melanoma kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől függ. A világos bőr és hajszín, sok szeplő vagy hagyományos anyajegy, illetve néhány nagy, szabálytalan kinézetű festékes elváltozás jelenléte, a saját testről korábban eltávolított, vagy a családban előforduló bőrdaganat fokozott kockázatot jelentenek. Az életkor előrehaladtával fokozódik a kialakulás kockázata. Az immunrendszer gyengesége, vagy az immunrendszert gyengítő gyógyszeres kezelés is fokozza a kockázatot. Befolyásolható rizikófaktorok is léteznek. Életmódunk változása - több napfény, szolárium, stresszes élet - jelentősen növeli e bőrdaganat rizikóját. A napfény ultraibolya összetevője, sőt a mesterséges UV-sugárzás is növelik a melanoma kialakulásának valószínűségét. (Új tudományos eredmények szerint a szoláriumozás nemhogy felkészítené a bőrt a napozásra, inkább maga is károsíthatja azt.) A kisgyermekkori napozásnak illetve leégésnek fokozott károsító hatása van.

Hogyan előzhető meg a melanoma kialakulása?

A bőrdaganatok, így a melanoma is, az egyik legegyszerűbben felfedezhető, kiszűrhető és megelőzhető, korai felismerés esetén pedig jól gyógyítható daganat. A megelőzés legfontosabb eszközei a szigorú fényvédelem, a bőr rendszeres önvizsgálata és a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés. Ez nagyon fontos, mert korai stádiumban teljes gyógyulás lehetséges: minél hamarabb fedezik fel a daganatot, annál nagyobb az esély a gyógyulásra. Mivel a napfényben található UV-sugarak a melanoma kiemelt kockázati tényezői közé tartoznak, a fényvédelemre már csecsemőkortól kezdve igen nagy gondot kell fordítani:

Kisgyermekkorban elszenvedett leégést és nagy mennyiségű ultraibolya fényexpozíciót a melanoma egyik legfontosabb kockázati tényezőjeként tartják számon, ezért három éves kor alatti gyereket lehetőleg egyáltalán ne vigyünk közvetlenül napra.

A legerősebb napsütéses órákban (11 és 16 óra között) legjobb elkerülni a napozást. napon, de félárnyékban is viseljen UV-védő napszemüveget, ellenzős sapkát, bőre nagy részét fedje ruházat.

Bőrét alaposan kenje be - már a szabadba kimenés előtt 15-30 perccel - a megfelelő faktorszámú, UV-A és UV-B ellen egyaránt védő fényvédő krémmel (SPF 15 fölött jó), és a bekenést rendszeresen (kétóránként, továbbá minden fürdőzés után) ismételje meg. Nagy kiterjedésű víz, homok, hó- vagy jégfelszín fokozott veszélyt jelent. A napfény elleni védekezésre még felhős, ködös időben is gondolni kell, mivel az UV-sugárzás jelentős része ilyenkor is eléri bőrünket. (Az aktuális viszonyokról a helyi UV-jelentés alapján is tájékozódhatunk.) A bőr önvizsgálata is fontos része a megelőzésnek. Az egyszerű, ártalmatlan anyajegyeket, szeplőket, festékfoltokat rendszeresen (1-2 havonta) ellenőrizni kell, mivel ezek melanomává alakulhatnak át. A rosszindulatúvá válás kockázatát fokozza a jóindulatú elváltozások fizikai izgatása, vakarása, dörzsölése, ezért ezt feltétlenül kerülni kell! Figyelemfelhívó jel, ha bármilyen bőrelváltozás a közelmúltban jelent meg, vagy egy régebbi elváltozásnak megváltozott a színe, a mérete, az alakja, a felszíne. A viszketés, fájdalom, nedvedzés vagy vérzés megjelenése szintén intő jel lehet. Ilyen elváltozást haladéktalanul meg kell mutatni orvosnak! Az Amerikai Daganat Társaság (American Cancer Society) 20-40 év között három évente, 40 év fölött pedig évente javasol bőrgyógyászati szűrővizsgálatot még a panasz- és tünetmentes egyéneknek is.

Mit lehet tenni a már kialakult bőrdaganattal?

A betegség kimenetele a felfedezés idejében függ a daganat vastagságától (mélybe terjedésétől), elhelyezkedésétől, a beteg nemétől, korától és az esetleges áttétek jelenlététől. Korai felfedezés és eltávolítás esetén teljes gyógyulás remélhető.

Az orvos megtekintéssel és speciális mikroszkóp, ún. dermatoszkóp segítségével vizsgálja, gyanús esetben pedig széles ép szegéllyel sebészileg eltávolítja a bőrelváltozást. A helyi érzéstelenítésben elvégzett néhány perces beavatkozás után szövettani vizsgálatot kell végezni, ami a biztos diagnózist és a daganat stádiumának megítélését teszi lehetővé. A bőrelváltozás eltávolítása után a környező nyirokcsomók kimetszésére, kemoterápiára vagy besugárzásra lehet szükség. Az orvos terápiás döntését korszerű nemzetközi számítógépes adatbázisok segítik.

Országos Melanoma Nap

A bőrdaganatok szaporodása terén tapasztalható rendkívül vészjósló helyzetre való tekintettel a Magyar Bőrgyógyászati Társulat Onkodermatológiai Szekciója más európai országokhoz csatlakozva, 2007. május 5-én, szombaton „Országos Melanoma Napot” szervez. Ezen a napon az ország számos helyén, így Budapesten, az egyetemi központokban, a nagyvárosok állami bőrgyógyászati szakrendelésein és sok magánrendelőben is ingyenes, a bőrdaganatokkal és a megelőzésben fontos szerepet játszó korszerű fényvédelemmel kapcsolatos tanácsadást tartanak a bőrgyógyász szakemberek.

A Szegedi Tudományegyetem Központi Aulájában (Szeged, Dugonics tér 13.) 2007. május 4-én 13 órakor kezdődő tudományos felvilágosító konferencián várnak minden érdeklődőt, ahol majd szó esik a bőrdaganatokat jellemző tünetekről, a kialakulására hajlamosító tényezőkről és a megelőzés legfontosabb eszközeiről. A konferencia programját egy kötetlen beszélgetés zárja, melynek keretében a szakértők válaszolnak a közönség kérdéseire.

A pontos helyszínekről további tájékoztatást kaphat a + 36 1 438 2219 telefonszámon, a info@melanomanap.hu e-mail címen és a www.melanomanap.hu weboldalon.

Dr. Heksch Katalin

Forrás: origo