A globális felmelegedés és a klímaváltozás nemcsak az éghajlatban, hanem a társadalom számos területén is egyre nagyobb károkat okoz - mondta Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia kutató professzora szerdán, Budapesten.

Láng István, a környezet- és természetvédelmi nap alkalmából tartott előadásában kiemelte: a Föld népessége az elmúlt száz évben "elképesztő" ütemben nőtt, míg az előző századfordulón mintegy 1,2 milliárd lakosa volt bolygónknak, addig a jelenlegi népesség már meghaladta a 6 milliárdot.

A nagyobb népesség több energiát használ, ami "óriási" társadalmi, gazdasági, sőt biztonságpolitikai kockázatokkal is járó "energiaspirált" eredményez - mondta a professzor.

Az akadémikus szerint a fosszilis energiahordozók iránti keresletet csak "közös emberi összefogással" lehet mérsékelni.

Az akadémikus nem örül a gazdasági előnyökkel járó kvótakereskedelemnek, szerinte ugyanis a káros anyagok visszaszorítása érdekében még több kényszerítő eszközre lenne szükség.

Láng István helyeselte, hogy az Európai Unió felülvizsgálja azt a korábbi célkitűzését, miszerint a bioüzemanyagok részaránya legalább 10 százalékos legyen. Egy tanulmányra hivatkozva az akadémikus elmondta: ahhoz, hogy ez az arány teljesülhessen, az európai gabonatermelő területek 70 százalékán kellene energianövényeket termeszteni.

Az akadémikus szerint a bioüzemanyagok területén 10 éven belül változás történhet. A jelenlegi technológia ugyanis csak az élelmiszeripar által használt keményítőt és cukrot képes felhasználni, de már létezik egy - ma még túl költséges - technológia, amely a növényi mellékterméket, vagyis a cellulózt is képes energiahordozóvá alakítani.

Forrás: MTI/STOP