Miközben a politikacsinálók azon vitatkoznak, mekkora lehet az ózonszennyezés egészségügyi határértéke, a Duke Egyetem kutatói a városi légszennyezettség egyik fő összetevőjének különösen veszélyes tulajdonságaira világítottak rá.

Az már eddig is ismert volt, hogy a levegő ózonszennyezettsége hatására megnövekszik azok száma, akik kórházi ápolásra szorulnak a szív- és érbetegek és a légzőszervi betegek közül, sőt a halálozások száma is megnő, de a kórfolyamatot nem ismerték.

A tüdőgyógyász kutatók most állatkísérletekkel igazolták, hogy a jelenlegi határértéket megközelítő ózonszennyezettség esetén nem csak az történik, hogy a baktériumok mérgei nagyobb kárt tesznek a tüdő szöveteiben, de a velünk született immunrendszer is károsodik.

Az ózonszennyezés - úgy tűnik - beindít egy olyan folyamatot a velünk született immunrendszerben, amely a programozott sejthalált felerősíti azokban az immunsejtekben, amelyek az idegen betolakodót felfalják. Ezek az immunsejtek tartják tisztán a légutakat.

Ha kis mennyiségben kerülnek a légutakba idegen anyagok, az viszonylag ártalmatlan dolog, mert a velünk született immunválasz megvédi a tüdőt. De ha - mint látjuk - az ózon kárt tesz a velünk született védekezőrendszer sejtjeiben, elpusztítja azok egy részét, a tüdő az újabb kórokozók, például a baktériumok számára könnyebben megközelíthetővé válik.

A velünk született immunrendszer a test első védelmi vonala, egyik fő szereplőik a makrofágok, a nagy falósejtek.

Az ózonszennyezésnek kitett egerek légutai hiperaktívvá váltak, gyulladást okozó sejteket találtak bennük a kutatók nagy számban. De ami még fontosabb, az ózonnal szennyezett levegőnek való kitettség csökkentette az immunsejtek, makrofágok számát a tüdőben.

A belélegzett ózon hatása nem korlátozódott a tüdőre: a vérben keringő immunsejtek száma is kevesebb volt.

Forrás: EurekAlert/ Független.hu >>