Nagyon sokan panaszkodnak megfázásos tünetekre, a híradásokból pedig tudjuk, hogy influenzajárvány van. A kérdés mindig az, hogy a tünetek valóban influenzára utalnak-e és ha igen, akkor mi a helyzet?
Felső légúti gyulladásos tüneteket, vagyis megfázást kétszáznál is több vírus tud okozni. Hogy ezek milyen mértékű tüneteket okoznak, az függ az adott vírustól és a függ a szervezet immunreakciójától is. Mivel sokféle kórokozó lehet felelős és azok eltérő erősségű tüneteket okozhatnak, még súlyosabb tünetek esetén sem biztos, hogy influenzával van dolgunk. De ez igazából nem is érdekes, mivel specifikus kezelés sem egyikre sem másikra nincs.
Fontosabb azt meghatározni, hogy mikor gondoljunk felülfertőződésre, mivel bakterális fertőzés esetén már indokolt lehet az antibiotikum használata is. A határvonalat meghúzni nem könnyű, de mindenképp orvossal érdemes konzultálni.
Egy banális vírus okozta megfázás lehet, hogy még lázzal sem jár, de ez teljesen egyénfüggő lehet. A tünetek általában 2-3 napon belül jelentkeznek a fertőzést követően, majd 1-2 napig fokozódnak, aztán 7-10 nap múlva válunk tünetmentessé.
A tünetek az orrduguláson, torokfájáson, köhögésen túl általában fáradságban jelentkeznek, de nem kizárt az izomfájdalom sem, noha nem gyakori. A magas láz sem jellemző, de hőemelkedés, láz nem kizárt.
A betegség előrehaladásával az orrváladék egyre sűrűbb, sárgább, zöldebb lehet. Ez nem bakteriális felülfertőződés jele, hanem a folyamat normális menete! A váladékban általában elpusztult fehérvérsejtek találhatók.
Ha a betegség elhúzódik, akkor vagy influenzával van dolgunk, vagy bakteriális felülfertőződéssel, vagy pedig az a helyzet állhat fenn, hogy egy gyengébb vírus egy gyenge immunrendszerrel találkozott. Ha csak az orrfolyás, váladékozás, köhögés marad fenn, allergiára is gondolni kell.
Bármely vírusról is beszélünk, a fertőző képesség már a tünetek megjelenése előtt fennáll, és a betegség 5-7. napjáig fennmarad. Influenza esetén akár 7-10 nap is fertőzőképesek lehetünk.
Az influenza tünetei szintén 3-4 napon belül jelentkeznek. Itt azonban a láz, hidegrázás már jellemző, és a tünetek megjelenése is hirtelen történik. A fent leírt felső légúti tünetek mellett a gyengeség és izomfájdalom már jellemző. A tünetek általában erősebbek, az orrfolyás erősebb, a köhögés kínzóbb fájdalmasabb, mint egy sima megfázás esetén (ezt mindenki a saját megfázásaihoz viszonyíthatja). Az influenza tünetei nem csak felső légúti gyulladás, hanem hasi panaszok, hányinger, hányás, hasmenés képében is jelentkezhetnek. Gyerekeknél a betegség gyakrabban társul hasi tünetekkel.
Az influenza tünetei egy sima megfázáshoz képest időben jobban elhúzódnak, akár két hétig is eltarthatnak, a gyengeség pedig tovább is fennállhat.
Azt, hogy egy betegség vírusos vagy bakteriális eredetű, nem könnyű megállapítani. Itt csak nagy általánosságban lehet különböztető jeleket megfogalmazni, de minden esetben (néha többszöri) orvosi vizsgálat képes eldönteni, hogy miről van szó.
A vírusos betegségek, főként az influenza általában magasabb lázzal, hevenyebb tünetekkel, hirtelen kezdődnek. A bakteriális fertőzésre nem a magas láz jellemző, és a láz hullámokban jelentkezik. A heveny vírusos tünetek még influenza esetén is 3-4 nap alatt csillapodnak.
Épp ezért, ha a láz még 4 nap múlva is fennáll, mindenképp érdemes orvoshoz fordulni. A bakteriális fertőzés sokszor gócosan lokalizált, tehát vizsgálattal megállapítható, ha például a mandula gennyedzik, vagy a tüdő felett lokalizáltan megváltozik a hallgatózási lelet.
Természetesen meggyengült immunrendszer esetén a kisebb tüneteket is komolyabban kell venni, de általánosan nem elfogadható, ha rögtön antibiotikumhoz nyúlunk. Szerencsére ez már nem általános gyakorlat.
Ha azonban a tünetek fokozódnak, a láz nem csillapítható, nehézlégzés, mellkasi fájdalom jelentkezik, ha tudatzavar, szédülés vagy komoly hányás, hasmenés lép fel, azonnali orvosi segítség szükséges.
A vírusos betegségek kezelése tüneti. A láz a szervezet védekező reakciója, és valóban segít mind a vírusok, mind a baktériumok esetén, így még magas lázat is csak akkor érdemes csillapítani, ha a beteg közben rosszul érzi magát levert, vagy görcskészségre hajlamos. Olyankor azonban nem kell késlekedni.
Az immunrendszer támogatására a C-vitamin (akár 6x1000mg dózisban), echinacea, Garpe Vital grapefruit-mag kivonat vagy csillagánizs alkalmazható.
Kis kurkumával megbolondított gyömbértea mind a tünetek enyhítésére, mind a köhögés csökkentésére alkalmas. A C-vitamin mellett a megfelelő D-vitamin ellátottság bizonyítottan fontos tényező, így még a tünetek megjelenésekor is érdemes akár nagyobb dózisban megkezdeni a pótlást. A nyálkahártyák megfelelő védelme pedig a béta-karotin és az A-vitamin ellátottságtól függ.
Az immunrendszer serkentése inkább a megelőzésben és nem a tünetek kezelésében bír fontos szereppel, de a gombasejtfalakról kivont 1-3 béta glukán tartalmú készítmények nagyon hatékonyak lehetnek a felkészülésben.
Forrás: Dr. Gulyás Tamás