Nemcsak története, de jótékony hatása is híres.
Talán éppen ezért, nagyon sokáig a nyers körtét rossznak, sőt mérgezőnek tartották. Ezt a nézet a francia király XIV. Lajos korában változott meg. Akkor már ínyencségnek számított és nagy tiszteletnek örvendett. Mára pedig az egyik legkedveltebb gyümölcs lett.
A Közép-Ázsiából és Perzsiából származó gyümölcs nemcsak ízletes és zamatos, hanem, jótékonyan hat a szervezetünkre. Magas ásványi anyag (kálcium, magnézium, kálium, cink, vas, jód) és vitamintartalma miatt (A-, B1-, B2-, C-vitamin) számos betegség ellenszereként használható. A reuma, ízületi gyulladás, a kimerültség, a depresszió, a vérszegénység, a tuberkulózis és a hasmenés mind megelőzhető a fogyasztása által, sőt, az orvosok azt állítják, hogy a végbélrák kialakulását is megakadályozza.
A körte fruktóz-tartalma miatt a cukorbetegek számára is ehető gyümölcs. Egyetlen körtével biztosíthatjuk a napi C vitamin és kálium szükségletet, de kúraszerűen is fel lehet használni: egyaránt egészséges, akár gyümölcsléként, akár szárított formában visszük be a szervezetbe. A fél óráig főzött körte leve pedig energiaitalként használható a nagy szellemi erőfeszítések idején. Román dietetikusok szerint a körte az egyik legjobb orvosság a depresszió ellen, de emellett rengeteg betegséget lehet megelőzni vele. A gyomorkímélő diétákhoz, illetve alacsony kalóriatartalma miatt a fogyókúrázóknak is ajánlják fogyasztását.
A legtöbb körte nyersen is fogyasztható, de néhány fajtát ajánlatos meghámozni, mert a héja nehezen emészthető, puffadást okoz. A felhasználásának csak a képzelet szabhat határt. Fogyaszthatjuk nyersen, sütve, főzve, töltve, hús mellé köretnek, levesnek, mártásnak és süteménynek is.
Készíthetünk belőle sajtot is. Az eljárás hasonlít a birsalmasajt készítési módjához. A meghámozott körtét megfőzzük, a levét leszűrjük, majd a levet gyümölcshússal megegyező tömegű cukorral és kilónként egy fél citrom levével olyan sűrűre főzzük, hogy a kanálról fonalat eresszen. Aztán hozzáadjuk az áttört körtét, a kellő sűrűségűre főzzük vele. A sűrű masszát apró formákba öntjük és 1-2 napig szárítjuk.
A körtét meghámozzuk, a magházát kimetsszük, s mérettől függően daraboljuk. A kisebbeket félbe, a nagyobbakat negyedekre vágjuk, vagy egyszerűen fél ujjnyi körszeleteket vágunk a gyümölcsből. Az aszalást kifejezetten magas 90-100 °C-os hőmérsékleten kezdjük, s ezt később csökkentjük 75-80 fokra. Ha a szín megőrzésére használtunk előzetes citromsavas fürdőt, akkor elég lehet rögtön 75-80 fokon kezdeni a szikkasztást. (Egy kg nyers körtéből 15-20 dkg szárítottat kaphatunk.) További aszalt gyümölcsökért kattintson ide! >>>
Minden kg körtéhez 4 dkg nádcukor szükséges. Az apró körtéket egyrészben hagyjuk, a nagyokat négy-hat részre vágjuk, magházastól megtisztítjuk és úgy tesszük el. Az apró körtéket meghámozzuk, a szárukat félig rajta hagyjuk és gyengén ecetes vízbe rakjuk. Ebben puhára főzzük, s utána hideg vízben hűtjük le, majd szitára rakjuk és onnan üvegbe tesszük. Cukorszirupot készítünk 8 dkg cukorból 2,5 dl vízből, és ezt ráöntjük a gyümölcsre. Lekötözzük és vízfürdőben, a szokásos módon, a gyümölcs nagyságához és keménységéhez mérten 10-20 percig gőzöljük.
Kincses Fanni