Az egyik legismertebb mérgező gomba, melyet nem lehet nem felismerni élénk piros színe végett. Ám sajnos vannak alatomosabb fajtái melyek előszeretettel vegyülnek el az ehetők között, ezzel is megtévesztve áldazatait - vagyis minket.
Mérgezés gyanújával szállították kórházba azt a hét embert, akik ismerősüktől kapták a gombát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csernely településen - tájékoztatta a rendőrség csütörtökön (október 4-én) az MTI-t. Nem ez az egyetlen gombamérgezésről szóló hír, amit ez évben hallottunk. Szinte nem telik úgy el egy esztendő, hogy valamilyen gombamérgezés vagy „halálos vacsora” nem történne. Úgy látszik, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kizárólag boltban vásárolt, vagy gombaszakértő által bevizsgált zöldségeket vásároljunk. Hiába kínálja esetleg az utcai árus olcsóbban, inkább a drágább ellenőrzött terméket válasszuk, mert ezzel is az esetleges tragédiát előzzük meg.
Nem árt megismerkedni a gombák „oroszlánjával”; a gyilkos galócával (amanita phalloides). Hazánkban a halálos kimenetelű mérgezések több mint 90%-át ez a zöldség okozza. Amihez hozzájárul az is, hogy egy laikus könnyen összetévesztheti más ehető gombával pl. csiperkével.
Egymaga annyi mérget tartalmaz, amennyi egy négytagú család számára elegendő halálos dózis lenne. A benne található amatoxin nevű anyag hatására folyamatos hányás lép fel, ami kiszáradáshoz, majd vese- és májelégtelenséghez vezethet.
Kora nyártól késő őszig terem a lomberdőben, főleg tölgy alatt, de néha fenyőerdőben is előfordul. Kalapja különféle zöld (olajzöld, sárgászöld, zöldes, néha csaknem fehéres), gyakran benőtten szálas, selymesen fénylő. Lemezei fehérek. Tönkjén fehér gallér és a gumós tövén bő, elálló szélű, fehér bocskor van. Húsa fehér, lédús, fiatalon nincs jellegzetes illata, ám később nyers burgonyára emlékeztető, kissé édeskés szaga lesz. A gomba elfogyasztása után 8-24 óra múlva csillapíthatatlan hányás kezdődik, majd átmeneti javulás után a mérgezett néhány napon belül máj- és veseelégtelenség következtében meghalhat. Rokona a szintén halálos fehér gyilkos galóca, párducgalóca, légyölő galóca, citrom galóca, stb.
A gomba fajtájától és a mérgezés mértékétől függően változhatnak a tünetek: fejfájás, emésztőszervi panaszok, szédülés, izomgörcs, rossz közérzet, ájulás stb. Gomba fogyasztása után esetleges rosszullét lép fel, nem feltétlenül kell fejvesztve a kórházba rohanni. Főleg abban az esetben, ha bevizsgált, piacról vásárolt zöldséget fogyasztottunk. Vannak ugyanis gyanú esetek melyek nem minősülnek mérgezésnek. Ilyen a mértéktelen gombafogyasztás által okozott rosszullét, a gombás ételmérgezés, az egyéni érzékenység miatti kellemetlenség, vagy magától a mérgezéstől való félelem miatti képzelt rosszullét.
Persze ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy a gomba nem volt bevizsgált vagy ehető, akkor tényleg a legjobb megoldás a kórház, ahol szakszerű segítséget tudnak nyújtani. Nem ajánlom senkinek, hogy otthon kúrálja magát, mert azzal csak saját magának árt.
A mérges gombákkal kapcsolatban sok tévhit él a köztudatban, melyek már sok tragédiát okoztak.
1. A gomba méreganyagát a forró víz kioldja, s leforrázva fogyasztható.
- Nem igaz, semmilyen forrázással nem lehet a méreganyagot a gombából kimosni.
2. Ha a gombát elkészítésekor nem fedjük le, akkor abból a méreg elpárolog.
- Nem igaz. A gombamérgek nem illóolajok, tehát nem távoznak el.
3. A mérges gomba húsa, ha elvágjuk, vagy megtörjük, megfeketedik, megkékül.
- Nem igaz. A veszélyes gombák húsa nem változik meg, tehát nem szabad elhinni.
4. A mérges gomba főzetébe mártott ezüsttárgy megfeketedik.
- Nem igaz. Az ezüst nem a mérges, hanem a romlott gomba levében feketedik meg. Ha a gomba mérgező, de még friss, akkor nem színezi el az ezüsttárgyat.
5. A mérges gombát nem rágja meg a csiga és nem lesz kukacos.
- Nem igaz. A méreganyag nem hat a csigákra és a rovarokra.
Felhasznált irodalom: Fási Katalin: Gyógyító zöldségek. Food Time.
Kincses Fanni