A rostban gazdag táplálkozás jótékony hatásáról már Hipokratész is beszámolt. Mégis csak az 1950-es években kezdtek el komolyabban foglalkozni vele, ugyanis ekkor kerültek nyilvánosságra olyan megfigyelések, melyek összefüggést mutattak ki a rostbevitel és a krónikus nem fertőző megbetegedések között.
|
Tudta?
|
|
A gyümölcsök közül a legtöbb rosttartalommal a málna és a piros ribizli rendelkezik, ezt követi a körte, a szilva és a szőlő. A zöldségek közül a legrostosabbak a száraz hüvelyesek, a bab és a lencse. |
Ma már köztudott, hogy a rostok növelik a bélmozgást, elősegítik a jó bélműködést. Segítik a székrekedést, ezáltal lerövidítik a béltartalom áthaladását a bélcsatornában, megakadályozva a székrekedés kialakulását. A rostban gazdag étrenddel elkerülhetőek a vastagbél különböző betegségei, a vér magas koleszterin és cukorszintje.
A rostok segítségükkel különböző káros anyagokat mosnak ki a szervezetből. Az étkezési rost csökkenti a zsírok felszívódását, javítja az anyagcserét és az emésztési funkciókat is.
Egy nemzetközi európai szervezet négy és fél éven keresztül végzett több mint 500 000 fővel összehasonlító felmérést. A vizsgálat eredménye bizonyította, hogy azok között a résztvevők között, akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák előfordulása, mint azoknál, akik naponta csak a szokásos 15 g rostot fogyasztották.
A rostoknak fontos szerepük van a fogyókúrában is. Nagy vízkötő képességük révén és saját tömegük segítségével megnövelik a béltartalom mennyiségét, ezáltal telítettségérzetet biztosítanak, ami által csökken az étvágy. Mindehhez szükséges a bőséges folyadékbevitel, ami átalagosan 2-3 liter folyadékot jelent. Ha ez nincsen meg, akkor akár problémát is okozhat, a rostok a nedvességet a bélfalból vonják el, ez pedig székrekedéshez vezethet.
A különböző élelmi rostok közül négy típus különböztethető meg. Megkülönböztetünk növényi és állati eredetű, vízben oldható és oldhatatlan rostokat. Mindegyik élettani szerepe eltérő. A vízben oldódó rostok (sárgarépa, alma, banán, burgonya zabfélék, citrusfélék, árpa és babfélék) jól csökkentik a koleszterinszintet és a vércukorszintet. A vízben nem oldhatók alkalmasak a székrekedéses panaszok javítására, növelve a széklet mennyiségét, és csökkentve az étel bélben való tartózkodásának idejét. Ilyen rostok a teljes kiőrlésű gabonalisztekből készült pékárukban, diófélékben és egyes zöldségekben fordulnak elő.
Felnőtt számára az ajánlott napi rostbevitel 25–30g. A kutatások szerint a magyar lakosság fogyasztási szokásai ettől jelentősen elmaradnak, kb. 15-23 grammnyi mennyiség között mozog. A napi rostbevételt úgy lehetne növelni, hogy fehér lisztből készült ételek helyett a teljes kiőrlésűt választjuk.
Reggelire fogyasszunk zabkorpát, joghurttal vagy tejjel. Napi étrendünkbe próbáljunk meg beilleszteni öt adag zöldséget és két adag gyümölcsöt, mellyek biztosíthatjuk a napi rostbevitelt. Ugyanakkor ne felejtsük el a napi két-három liter folyadék (víz) fogyasztását, a rostok egy része vízzel együtt fejti ki hatását!
|
Szerkesztő kedvence: Extendbar müzliszeletek |
 Az Extend falatok kiváló természetes rost- és proteinforrások, koleszterinmentesek, és nem tartalmaznak transzzsírsavakat. Tovább >> |
