Az egészséges életmód fontos része a tudatos táplálkozás, a rohanó hétköznapokban azonban erre sokszor nehéz odafigyelni. Egészségünk és vitalitásunk megőrzése érdekében érdemes átalakítanunk bevásárlási, főzési és étkezési szokásainkat, hiszen a mondás, miszerint „az vagy, amit megeszel” nagyon is igaz.

Ha csak néhány rossz szokáson változtatunk, már azzal is sokat tettünk egészségünkért. Bizonyára sokszor hallottuk, olvastuk már az ilyen és ehhez hasonló jó tanácsokat, mint például „együnk sok zöldséget és gyümölcsöt, vörös hús helyett válasszunk fehér húst”, vagy a „zsír helyett használjunk olajat” figyelmeztetés is biztosan ismerős. De ezeken túl mire figyeljünk?

Bevásárlókosár

Az odafigyelés a vásárlással kezdődik: célszerű átgondolnunk, hogy mi is kerüljön a kosárba. A megfelelő választáshoz fontos, hogy mind az alapanyagok, mind pedig a késztermékek esetében átnézzük a kiválasztott áru címkéjét az eltarthatósági idő, az összetevők és a származási hely tekintetében; hiszen jó tudni, hol és miből készült az adott termék, és meddig fogyasztható.

Érdemes időt szánnunk az előre csomagolt élelmiszerek összetevőinek átbogarászására: a túl sok adalékanyagot tartalmazó árut nem érdemes megvennünk.

Egyes élelmiszer-adalékok allergének lehetnek, mások kedvezőtlenül befolyásolhatják az emésztést és az anyagcserét, vagy elősegíthetik különféle betegségek kialakulását.

(Az egyes adalékokról bővebben a www.e-szamok.hu weboldalon olvashatunk.)

Vannak olyan élelmiszerek, melyeket különleges előállítási technikákkal vagy egyszerűen a nyersanyagok tulajdonságainak megfelelő kihasználásával mesterséges adalékok nélkül is elő lehet állítani (pl. sajtok, konzervek, egyes 100%-os gyümölcslevek, pékáruk stb.)

Megfelelő alternatíva esetén válasszuk az adalékmentes terméket! (Ki gondolná például, hogy a legtöbb sajtban találhatunk akár színezéket, füstaromát, tartósítószert is?)

Célszerű hanyagolni azokat az élelmiszereket, melyek készítéséhez feltétlenül, ráadásul nagyobb mennyiségben szükségesek adalékanyagok, mint például a szénsavas üdítőitalok, a különféle felvágottak, ömlesztett sajtok, cukorkák, előrecsomagolt sütemények és egyéb „zacskós” élelmiszerek. Készítsünk inkább magunk gyümölcslevet, házi szendvicskrémet, vagy desszertet.

Zöldség- és gyümölcsbeszerzés

Érdemes az idénynek megfelelő árut választanunk: kerüljük a fóliás vagy külföldről behozott változatot, hiszen ezek nagyobb eséllyel tartalmazhatnak vegyszermaradványokat, mint frissen, szezonjában termett (esetleg megfelelően tárolt) társaik.

A nitrát felhalmozására genetikailag hajlamos növényekkel, mint például a saláta, retek, spenót, karalábé, zeller, cékla, sárgarépa, burgonya legyünk óvatosak! (A nitrátok főként a műtrágyából szívódhatnak fel a növénybe, majd a zöldség fogyasztása után a gyomor savas közegében a nitrátokból rákkeltő nitrózaminok keletkeznek.)

Ezekből a zöldségekből nyersen csak mértékkel fogyasszunk, párolás esetén pedig – mivel a nitrát egy része kifő – a főzővíz leöntésével csökkenthetjük a nitrát tartalmat, bár ekkor a főzővízbe kioldódott vitaminok is eltűnnek.

Megoldás lehet a bio termékek vásárlása is, hiszen a bio zöldségekben – köszönhetően a műtrágya mellőzésének – jóval alacsonyabb a nitrát tartalom.

Figyeljünk a vásárolni kívánt zöldség és gyümölcs frissességére is, hisz a vitaminok a tárolás idejével arányosan egy idő után lebomlanak. A fonnyadtabb, láthatóan már napok óta a standon várakozó árut inkább ne tegyük kosarunkba.

Főzzünk okosan!

• A zöldségeket vitamintartalmuk megőrzése érdekében főzés és sütés helyett párolással, vagy forrásban lévő vízzel teli edény fölé helyezett gőzölőben (legjobb a bambuszból készült változat), gőzöléssel készítsük el! Ügyeljünk arra, hogy ez 5-10 percnél ne tartson tovább, hiszen párolásnál a tűzről levéve és lefedve tartva a zöldség tovább puhul a gőzben, így kevesebb vitaminveszteséggel számolhatunk. Még jobb végeredményre számíthatunk gőzölőben történő gőzöléskor: a zöldségek kissé „roppanósak” és nagyon ízletesek lesznek. Nemcsak zöldséget, hanem húst, halat is készíthetünk ezzel a technikával. A gőzben főtt ételek jóval magasabb tápértékkel bírnak, könnyebben emészthetők, és nem utolsó sorban ízekben sokkal gazdagabbak.

• Az olajban sült fogásokat célszerű kerülni, vagy csak nagyon ritkán fogyasztani, hiszen az így készített étel szivacsként magába szívja az olajat, nagy mennyiségű zsírral „bombázva” szervezetünket. Ráadásul, ha olajban sütjük az alapanyagokat, olyan vegyületek (pl. akrilamid) kerülnek az ételbe, melyek növelhetik a rák kockázatát. Ugyanez történik magas hőmérsékleten való sütéskor is, így célszerű a sütőt maximum 170-180 fokon üzemeltetni.

V. Magdi