Vitaminsziget Egészségről mindenkinek főoldalra

Energikus évindító

 

 

A bombaformához nem kell sok minden. Csak kis rafináltság, hogy túl járjunk megszokásainkon, és újakat alakítsunk ki helyettük. De honnan is ered az energia, milyenek a jó célok?

 

 

Az energia forrása

 

Az ételek a szervezet üzemanyagai, persze csak akkor, ha jól választjuk meg őket. Emésztéskor alakulnak át energiává. Miután glükózra bomlottak, a májba jutnak, majd megszűrődnek, és glikogénként raktározódnak. A hipofízis, az agyalapi mirigy a hormonokat szabályozza a mellékvesében és a hasnyálmirigyben, ezek hatására a máj glükózt juttat a véráramba, és így eljut azokhoz a szervekhez és izmokhoz, amelyeknek szükségük van rá.

 

 

A vércukorszint megfelelő szabályozása a szervek és izmok ellátásához fontos. Az energia előállításához számos különböző tápanyag kell, és ezeket a változatos táplálkozás biztosítja. A szénhidrátot lehet a legkönnyebben átalakítani glükózzá, a fehérje és a zsírok másodlagos energiaforrások, de ugyanolyan fontosak, mivel létfontosságú tápanyagokat tartalmaznak.

 

 

 

Cukorszint-index (GI)

 

Minden élelmiszerrel kapcsolatban alkalmazható ez az index. Azt a sebességet jelzi, amivel a bennük lévő cukor a szervezetbe kerül. Minél magasabb a GI, annál gyorsabban hat a vércukorszintre. A finomított élelmiszerek, például a fehér kenyér, a fehér rizs, az édességek, a csokoládé, a gabonapelyhek és a dobozos üdítők GI-értéke magas.

 

Azonnal nagy cukorlöketet biztosítanak, de gyorsan ki is merítik a szervezet energiatartalékait, és utána még kevesebb energiát érez magában az ember. Jobb megoldás, ha inkább alacsonyabb GI-értékű élelmiszereket fogyasztunk, amelyek napközben folyamatosan, egyenletes adagban juttatják cukorhoz a szervezetet.

 

Az ingadozó energiaszint tünetei lehetnek a következők:

depresszió, ingerlékenység, kedélyváltozások, menstruáció előtti feszültség, dühkitörések, aggódás, szorongás, kimerültség, koncentrációhiány, folyamatos szomjúságérzet; folyamatos vágy cukor, kenyér vagy szénhidrát után; reggeli levertség, nehézkesség, stimulánsok gyakori fogyasztása (tea, kávé, alkohol és szénsavas italok).

 

Az energiaszint növelése

 

Ha gyors segítségre van szükségünk, fogyasszunk nyers zöldségeket és gyümölcsöket. Kiválóan feltornázzák az energiaszintet. Egészben fogyasszuk a gyümölcsöket, a facsart leveket pedig hígítsuk tiszta vízzel. Sokat hangoztatott tény, hogy a szervezet a facsart gyümölcsléből sokkal nagyobb mennyiségben képes felvenni a tápanyagokat, mint akkor, amikor az egész növényt elfogyasztjuk.

 

Sajnos a gyümölcsökben található cukor is gyorsabban felszívódik, annak minden következményével. Facsarással eltávolítjuk a gyümölcsben és a zöldségben lévő emészthetetlen rostokat, amik nagyon fontosak a bélrendszer működése, a bélfal tisztítása, a bél megfelelő folyadékegyensúlyának szempontjából. E mellett nem hagyja pangani a káros baktériumokat.

 

 

Zöld álom

 

Kitörő jókedv

Az alga a legjobb B12-vitamin-forrás, létfontosságú a sejtek működéséhez. A búzafűnek magas a klorofill-tartalma, amely a vérszegénység ellenszere.

A kelkáposzta ugyanannyi kalciumot tartalmaz, mint a tej. Remek energiabomba a benne lévő hasznos tápanyagok jóval lényegesebbek az ízénél.

Ez az ivólé fahéjat tartalmaz, amely a vércukorszint stabilizálásról híres. A króm a glükózt szabályozza, ezért keverjünk egy evőkanál nyers búzacsírát a kész ivólébe!

 

Segít a nagyon magas vagy alacsony vércukorszint stabilizálásában, amely a fáradékonyság, szédülés, a depresszió fő okozója lehet.

Hozzávalók:

-

Hozzávalók:

  • 125 g spenót
  • 250 g alma
  • 100 g sárga paprika
  • egy csipetnyi fahéj
A kelkáposztát és a búzafűt pépesítsük, és keverjük hozzá az algaport.
Alacsony pohárban szervírozzuk, búzafű-szálakkal díszíthetjük.
Tápérték:
A spenótot, almát és paprikát pépesítsük, aztán keverjük hozzá a fahéjat. Pohárban tálaljuk, és díszítésként adjunk hozzá egy rúd fahéjat.
Tápérték:

 

 

  

Mozgás az oxigénbetevőért!

 

 

Tippjeink mozgásra

 

Bármennyire is egyszerűnek tűnik a levegővétel, sokkal összetettebb folyamatról van szó: ez a reflex gondoskodik a mély és szabad légzésről. Levegővételkor szervezetünk felveszi az oxigént, kilégzéskor pedig leadja a keletkező szén-dioxidot. A létfontosságú cserekapcsolat során veszik fel a sejtek az oxigént, amit a vér szállít, majd a sejtlégzésben részt vevő enzimek segítségével oxidálják a szerves vegyületeket. Úgyis mondhatnánk, hogy sejtjeink oxigén nélkül nem élnének tovább.

 

 

Mivel az életfolyamataink a szöveteinkben és vérünkben található oxigéntől függ, csökkenésével egyenes arányban kezd apadni életerőnk és reakcióképességünk. Hajlamosabbakká válunk a civilizációs betegségek „elkapására”, hisz szervezetünk védekező-rendszere is gyengül. Az ülőmunka, a helytelen (nem hasi) légzés legalább olyan ártalmas, mint a rendszeres testmozgás hiánya. Nem lehet elég sokat beszélni a mozgás fontosságáról. Sok jótékony hatása közül például sportolás közben emelkedik a szervezet oxigén igénye.

  

Céljaink lelkünk tükrében

Ahogy arról mi is nemrégiben hírt adtunk, csak minden tizedik ember tartja be újévi fogadalmait. Ráadásul mintha mindezt versengésből tennénk. A teremtés koronái puszta erőfitogtatásból is hajlamosak túlzott elvárásokat támasztani magukkal szemben, aminek hangot is adnak. A nők ezzel szemben nem a célokat, hanem az utána következő előnyöket és hátrányokat mérlegelik.

 

Például, amennyiben egy férfi akar megszabadulni néhány kilótól azt igazi kihívásként éli meg, erőt vesz rajta a versenyszellem, és sikerrel jár – rövid ideig. Az már más kérdés, hogy rövid időn belül visszaköszönnek testén a nem várt súlyfeleslegek, miután jól megérdemelten újból dőzsölni kezd.

 

Azonban a gyengébbik nem képviselőinek körében a család és a barátok dicsérete, bíztatása legalább akkora erőt ad, mint a várt eredmény járulékos előnyei: „ha karcsúbb leszek, jobban tetszek majd a kedvesemnek, mert beleférek abba dögös kis felsőbe, ami szilveszterkor nem jött rám”.

 

Mindkét hozzáállásnak megvannak az előnyei és hátrányai egyaránt. Ha olyan célokat próbálunk megvalósítani, melyekbe már belebuktunk egyszer vagy nem elég konkrétak („jó volna, ha idén…”), biztosan félelemmel kezdünk neki. Inkább készítsünk hozzávetőleges havi tervet és mérlegeljünk lejártakkor. Így folyamatosan tanulhatunk hibáinkból, és egyértelművé válhat, mikor „esküdött össze a világ” ellenünk vagy hibáztunk valójában mi magunk.

 

 

 

Receptek forrása: Csodakoktélok: Energiabombák. Opus Kiadó, 2004.

 

 

Vetró Rita

 

 

 

Kapcsolódó cikkek


»