Vitaminsziget Egészségről mindenkinek főoldalra

A vegetarianizmus

A vegetarianizmus nem csupán bizonyos élelmiszerek elhagyását jelenti, hanem mint életmód, egy sor egyéb sajátossággal jár együtt. De valóban egészségesebbek lehetünk általa?

Egészségesebb?

A vegetarianizmus és a hagyományos („vegyes”) étkezési szokások összehasonlítása során hiba volna általános igazságok meglelésére koncentrálni, és egyértelmű győztest hirdetni.

Egyfelől azért, mert a vegetárius irányzat követése nem csupán bizonyos élelmiszerek elhagyását jelenti, hanem mint életmód, ideális esetben egy sor egyéb sajátossággal (pl. a cigaretta, a kávé és az alkohol fogyasztásának mellőzésével, rendszeres testmozgással) jár együtt. Olykor viszont óriási szakadék tátong eredeti ismérvei és a manapság futótűzként terjedő (gyakran csupán a húsmentes táplálkozást szem előtt tartó) trendek között. Másrészt egyes válfajai között is éles különbségek vannak, így szervezetünkre gyakorolt hatásuk is lényegesen eltérő.

Főbb típusai:

A magukhoz vett élelem típusán kívül általában nagy hangsúlyt fektetnek a nyersanyagok lehető legkíméletesebb (tápanyagokat megőrző) feldolgozására, a mesterséges adalékok kerülésére, valamint a fogások változatos ízesítésére. Mindemellett a kávé, az alkohol, és a cigaretta elvetése, illetve a szabad levegőn végzett sport is életmódjuk fontos részét képezi.

Előnyök és hátrányok

Köztudott, hogy ezzel számos betegség előfordulásának kockázata csökkenthető. A nagy mennyiségű rostbevitelnek, a rendszeres mozgásnak, valamint a finomított élelmiszerek mellőzésének köszönhetően körükben jóval alacsonyabb az elhízottak száma. A koleszterinben és telített zsírokban szegény, ám élelmi rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag növényi alapú étrend hatására ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, 2-es típusú diabétesz, és székrekedés.

Látnunk kell azonban az irányzat árnyoldalait is, hiszen bizonyos ásványi anyagok és vitaminok (pl. vas, cink, kalcium, D-, B2-, B6- és B12-vitaminok) bevitele és hasznosulása kizárólag növények fogyasztásával csak nehezen, nagy körültekintéssel, és az ételek megfelelő megválogatásával biztosítható. Vérképzésbeli és idegrendszeri problémákat okozhat például a vas és a B12-vitamin hiánya. Az előbbi ugyan nagy mennyiségben megtalálható bizonyos zöldségekben (pl. a spenótban), azonban növényi eredetű élelmiszerekből a felszívódás mértéke nagyságrendekkel kisebb. (Megjegyzendő, hogy a vas hasznosulásához megfelelő mennyiségű C-vitamin is szükséges!) Mivel a B12 főként állati eredetű táplálékokkal (hús, tej, tojás) juttatható a szervezetbe, vegán étrend esetén számolnunk kell annak hiányával. Problémát jelenthet még az esszenciális aminosavak megfelelő mennyiségű és kombinációjú bevitele, ám ez bizonyos ételek (pl. kukorica és hüvelyesek, vagy barna rizs és hüvelyesek) párosításával (együtt fogyasztásával) megoldható.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy jóval nagyobb figyelemre és szaktudásra van szükség gyermekeink vegetáriánus-menüjének kiválasztásához. A helytelen táplálás ugyanis olyan hiánybetegségeket és súlyos fejlődési zavarokat okozhat, melyek maradandó károsodáshoz vezetnek. Összességében elmondható, hogy csemetéink kosztja csak akkor problémamentes, ha a szemi-, vagy esetleg az ovo-lakto irányzatot követve, dietetikus segítségével állítjuk össze étrendjüket. Bár itt érdemes megjegyeznünk, hogy sok gyermeknek gondja van a tej fehérjéinek, illetve a tejcukornak a megemésztésével. Sőt egyesekben a tej kifejezetten nyákképző hatású, és ezen esetekben csak a tej elhagyásával szüntethetők meg bizonyos hurutos megbetegedések.

Mit (v)egyek?

Láthattuk tehát, hogy számos előnye és hátránya lehet a vegetarianizmusnak, attól függően, hogy mely típusát gyakoroljuk. Kétségtelen viszont, hogy az „arany-középszer” a legideálisabb választás. A táplálkozástudományi körökben elfogadott nézet szerint a szemi-vegetáriánus életforma alkalmas leginkább a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás kialakítására. Ezen kívül az ovo-lakto irányzat követői számára is összeállítható megfelelő, teljes értékű menü. (Forrás és további információ: Élelmezésvezetők lapja, 2000, január)

Hangsúlyoznunk kell még, hogy a megvásárolt nyersanyagok minősége sem lényegtelen, ugyanis a vegyszerekkel kezelt, magas nitrát tartalmú növények súlyos betegségek kialakulását segíthetik elő. Igyekezzünk tehát megbízható termelőtől származó, bio élelmiszereket beszerezni!

Receptötlet

Mentás padlizsánsaláta

Hozzávalók a salátához: 30 dkg padlizsán, 1 evőkanál olívaolaj, kevés só és bors

Hozzávalók a mártáshoz: 1 gerezd fokhagyma, 1 chilipaprika, 1 marék friss mentalevél, másfél evőkanál balzsamecet, 4 evőkanál joghurt, 5-6 evőkanál víz, 1 evőkanál mazsola

Elkészítés: Az 5-6 evőkanál vízbe áztatott mazsolát néhány percig melegítjük, hogy megpuhuljon, majd kávédaráló segítségével pépesre őröljük. Beletesszük a balzsamecetet, ráreszeljük a megtisztított fokhagymagerezdet, és hozzáadjuk az apró darabokra vágott, kimagozott chilit valamint a joghurtot. A karikára vágott padlizsán mindkét oldalát vékonyan bekenjük olíva olajjal, enyhén sózzuk, borsozzuk, majd szárazon felhevített teflonserpenyőben oldalanként 4 percig sütjük. Ha elkészültünk, a szeleteket az elkészített öntetbe keverjük. Fogyasztás előtt adjuk hozzá az apróra vágott mentát! (Forrás: Stahl Judit: Büntetlen örömök, Kulinária Kiadó, Bp., 2004)

Őri Katalin