Maria Montessori legjellemzőbb gondolata. Ez a bizonyos olasz hölgy egy olyan teljes és átfogó nevelési módszert alakított ki a test, az elme és a lélek fejlesztésére, mely minden kultúrában, minden időben alkalmazható, működtethető.
Dr. Montessori hitte, hogy a gyermek elméje az első hat évben a legérzékenyebb és leghatékonyabb. Sőt ma már tudjuk, hogy az első hat év meghatározó a gyermek életében, hogy spontán módon, természetesen és élvezettel tanul.
Dr. Maria Montessori 1870-ben született Olaszországban. Eredetileg az orvostudomány iránt érdeklődött, nem a pedagógia vonzotta. Aminek ékes bizonyítéka, hogy Maria volt az első nő, aki a Római Orvostudományi Egyetemen diplomát szerzett.
Mégis, hogy keveredett az oktatáshoz? A tanítás akkor kezdte csak érdekelni, mikor orvosként fogyatékos gyerekekkel foglalkozott. Orvosi képesítésének köszönhetően a nevelést nem pedagógusként közelítette meg, hanem tudósként. Pályája elején Róma nyomornegyedeiben hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozott.
Maria Montessori első intézménye 90 éve nyílt meg Casa dei Bambini néven Rómában. Három-négy éven belül elterjedt Nyugat-Európában és röviddel utána az Egyesült Államokban.
Néhány évtized múltán valamennyi kontinensen meghonosodott. Mára pedig intézmények ezrei oktatják az ő módszerét melynek legjellemzőbb gondolata: "Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!"
Nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekek nevelése. A pedagógus magatartásával és a környezettel biztosítsa az egészséges életvitelt, a gyerekek szocializációját, képességeik differenciált fejlesztését, érzelmi világuk gazdagítását, a szép iránti vonzalmuk kialakítását.
Saját tapasztalatok alapján tegyenek szert minél biztonságosabb alapvető ismeretre, problémamegoldó gondolkodásra. Leljenek örömet az ismeretszerzésben, a kreativitásban, önmaguk fejlesztésében. Ismerjék, szeressék és védjék a természetet.
Vegyék észre mindenütt a szépet, tudjanak gyönyörködni a művészeti alkotásokban. A kölcsönös megértés és szeretet, az interakciók, önmaguk és egymás megismerésének, közös élményeknek eredményeképpen alakítsanak ki harmonikus gyermekközösséget. Egyszóval legyenek boldog gyerekek!
Az egész személyiség fejlesztésére törekszik. Ezen belül legfontosabb feladata az érzelmi nevelés, elsősorban: a szeretet. A szeretet a kölcsönös érintkezésen belül és a mindennapi élet során alakul ki.
Az óvodában elsődleges feladatok közé tartozik az önállóság fejlesztése. Ezt szorgalmazzák a mindennapi élet során, ezt segíti közvetlenül néhány Montessori eszköz alkalmazása és minden eszköz használatának a módja.
Montessori meggyőződése, hogy a gyermek saját tevékenysége, saját tapasztalatai által tanul. Itt nemcsak ismeretszerzésre kell gondolnunk, hanem szociális tanulásra is. A szociális magatartás fontos eleme a másság elfogadására nevelés, a tolerancia fejlesztése a mindennapi életben az ismeretek elsajátításának segítségével.
Ehhez kapcsolódik a növények és állatok szeretete, gondozása, védelme: a természet szeretetére nevelés. A gyermekek a gyakorlatban sajátítják el az együttélés, az egészséges életmód, a környezet védelmének a szabályait, a jó szokásokat, a rend szeretetét. Fontos a gyermek függetlenségének biztosítása. Ez csak akkor lehetséges, ha megtanulja önmagát ellátni.
Önálló gondolkodásra, döntésre, választásra, önellenőrzésre, összefüggések felfedezésére nevel a játék/munka a Montessori eszközökkel. Mindehhez kapcsolódik a beszédképesség fejlesztése és az írott nyelv megismerésének lehetősége. A munka szeretetét fejlesztik a szép munkaeszközök és az eredmények elismerése által.
A pedagógus segítőtársa a gyermeknek. Mindig ott áll mögötte és segíti. Ugyanakkor fontos a gyermek függetlenségének biztosítása. Feladata, hogy figyeljen, segítsen játékban, munkában, tanulásban egyaránt.
Törekedjen a gyermek adottságainak kibontakoztatására. Hisz minden egyes gyermek külön személyiség. Először a pedagógusnak kell vele jó kapcsolatot kialakítani, egyidejűleg elvezetni azokhoz a kisgyermekekhez, akikkel feltételezhetően szívesen játszik majd együtt.
A gyermekek közötti kapcsolatokat ápolni, erősíteni kell. Az óvodapedagógus minden gyerekkel külön foglalkozik, segít nekik a saját útjukon, saját tempójukban fejlődni.
A Montessori-óvoda speciális taneszközöket használ. Minden eszköz tudományos alapossággal átgondolt és precíz munka végeredménye.
A Montessori nevelésében rendkívül fontos szerepe van a környezetnek. Maria Montessori alapvetőnek tartja a rendet, melyben minden eszköznek legyen állandó helye.
A berendezési tárgyak, mint például az evőeszközöket tartó polc, tisztasági felszerelés, barkácsoláshoz szükséges alapanyagok, könyvek, játékok és a Montessori-eszközök mindig a gyerekek számára elérhető magasságú polcon, témák szerint csoportosítva, átláthatóan, a megszokott helyükön legyenek.
Legyenek polcokkal leválasztott kisebb kuckók, babasarok és kis szőnyegek, ahova a gyerekek leülhetnek.
Ugyancsak általános követelmény, hogy a csoportszoba szép legyen, mert a szépség derűt sugároz. A gyermekek által használt eszközök, játékszerek, a tárgyak esztétikus összbenyomást keltsenek.
A szoba legyen világos, napos, szépen elhelyezett dísznövényekkel, akváriummal, esetleg terrariummal, terepasztallal.
Biztosítsunk megfelelő anyagokat és eszközöket, hogy a gyerekek igaziból is moshassanak, mosogathassanak, ruhát és cipőt tisztíthassanak, lemoshassák a bútorokat, felmoshassák a padlót/követ, tálcát fányesíthessenek, zöldséget tisztíthassanak, szeletelhessenek, stb.
Az anyagok, eszközök legyenek esztétikusak és higiénikusak, hogy kedvet keltsenek az igazi munkához.
Tudta?
A Montessori módszer nemcsak hatéves korig alkalmas a gyerekek nevelésére. Filozófiája és jól kidolgozott eszközrendszere kiválóan használható 12 éves korig, sőt azon túl is. Ma már módszerét, nemcsak óvodákban, hanem általános iskolában és középiskolában, sőt még egyetemen is alkalmazható.
Budapesti Montessori Óvodák >>
Összeállította: Koczka Kinga