Vannak fokozott terheléssel járó időszakok mindannyiunk életében. Ilyen a vizsgaidőszak, mely minden egyetemista és főiskolás életében vissza-visszatér, hogy 2 teljes hónapot elvegyen, és persze később, a munkahelyi továbbképzések, másoddiplomás képzések teljesítése, a nyelvvizsgák megszerzése is rengeteg tanulással jár.
Aki már vizsgázott valaha, pontosan tudja, hogy mennyire megterhelő napi 10-12 órát tanulni, éjszakázni a könyvek vagy a számítógép felett, kialvatlanul vizsgázni menni. Ennél már csak az a nehezebb, ha valaki munka mellett vizsgázik, és szabadságát áldozza a tanulásra, vagy egy nehéz nap után ül le a tankönyvek elé.
Mivel napjainkban az élethosszig tartó tanulás az egyetlen módszer arra, hogy a szakmailag folyamatosan tartsuk a tempót, fogadjuk el, hogy a vizsgák mindig részesei lesznek az életünknek, és tudatosítsuk magunkban, hogy létfontosságú, hogy megtanuljuk okosan kezelni a vizsgaidőszakokat!
Ez a két hónap az egyetemisták számára gyakran egyet jelent a szobafogsággal, azzal, hogy reggeltől éjszakáig a jegyzeteik vagy számítógépük előtt görnyednek, és még az orrukat sem dugják ki a szabad levegőre.
Ez nagyon komoly hiba! Semmiképpen nem szabad sajnálni az időt a sportra, a szabadban végzett aktív pihenésre, vagy legalább egy sétára, mert ez a szellemi teljesítményt is csak javítja.
Egy-egy gyors, reggeli úszás vagy esti futás nem csak a testnek, hanem a szellemnek is jó szolgálatot tesz, hiszen frissíti az agy oxigén-ellátottságát, ezáltal jelentősen javítja a tanulási képességeket. A rendszeres sport ezen felül csökkenti a stresszhormonok hatását, endorfint szabadít fel, sőt, még az akaraterő és az önbecsülés érzését is erősíti.
Aki munka mellett vizsgázik, még kevesebb idővel bír: ha ilyen helyzetben vagyunk, sokat jelenthet, ha a munkaidő végét és a tanulás kezdetét választjuk szét egy félórás, rövidke edzéssel vagy sétával. Ha még ez sem fér bele az időnkbe, érdemes gyalog vagy biciklivel megtenni pár megállót. Képtelenség ugyanis szinte megállás nélkül 14-16 órát ülni a számítógép előtt, ezt értelmetlen is erőltetnünk!
Az egyik legnagyobb bűn, amit elkövethetünk saját egészségünk és teljesítőképességünk ellen, ha keveset alszunk, gyakran éjszakázunk. Érthető, hogy az ember szeretné kitolni a napot, hogy megnövelje a tanulásra szánható időt, de nem ez a megfelelő módszer. Ha valaki kevesebb, mint 6 órát alszik, azt a következő este mindenképpen be kell pótolnia, nem szabad, hogy ez az alvásdeficit egymásra halmozódjon.
Ha a szervezetünk nem tud elég melatonint termelni, romlik a szellemi teljesítményünk, az emberen ingerlékenység lehet úrrá, különféle furcsa fizikai tünetek is felbukkanhatnak. Álmosan romlik a mozgáskoordináció, a reakcióidő meghosszabbodik, sőt, váratlanul még ún. mikroalvás is jelentkezhet, (pár másodperces mély alvás), ami nagyon komoly balesetveszélyt hordoz magában. A kialvatlanság hosszú távon az immunrendszer és a psziché meggyengüléséhez, akár váratlan összeomláshoz is vezethet, ráadásul számos olyan betegség van, amihez az alváshiány is hozzájárul, ilyen pl. a mellrák, a gyomorfekély, de ide tartoznak olyan hangulatzavarok is, mint pl. a depresszió.
Két szabályt érdemes mindenképpen észben tartanunk, az egyik, hogy ha mindenképpen időt akarunk nyerni, ne éjszakázzunk, hanem inkább keljünk korán, így nem másnaposan, hanem frissen és pihenten kezdhetünk neki a tanulásnak. A másik fontos dolog, hogy a tanultaknak adjunk időt, hogy leülepedjenek: vizsga előtti este már ne tanuljunk, hanem szellőztessük ki a fejünket, és feküdjünk le korán.
És egy fontos óvintézkedés: még az ilyen felfokozott élethelyzetekben se szokjunk rá a vényre kapható altatókra, mert hosszú távú függőséget okozhatnak. Ha komoly alvásproblémáink kezdenek kialakulni, mindenképpen maradjunk a növényi alapú, jóval szelídebb, függőséget nem okozó szereknél.
Ha energiaitalokkal, kávéval és dohányzással próbáljuk felpörgetni magunkat, az a szervezetünk totális kihasználásához vezet. Pedig van megoldás, a szervezetünket jóval egészségesebb módszerekkel is rávehetjük a nagyobb teljesítmény elérésére. Vannak olyan vitaminok és étrend-kiegészítők, melyek hatékony segítséget nyújtanak az olyan stresszesebb, kimerítőbb időszakokban, amilyen egy vizsgaidőszak is.
Az agyunk szürkeállománya jórészt többszörösen telítetlen Omega-3 zsírsavakból épül fel. Mivel az Omega-3-fogyasztás aránya a hétköznapi táplálkozásunkban nem elégséges, ügyelnünk kell arra, hogy – a lenmag és halfogyasztásunk növelésével – jelentősen megemeljük. Valószínűleg ez még nem lesz elég, ezért külső forrásból is szükségünk lehet Omega 3-ra, mely jelentősen javítja a koncentráló-, feladatmegoldó- és felfogóképességet.
Ez a komplex gyógynövény-készítmény testileg és lelkileg is formába hozza a vizsgázókat: a ginseng megszünteti a szellemi és fizikai fáradtságot, javítja a közérzetet, és immunerősítő hatású, a ginko pedig javítja a szellemi teljesítőképességet.
Ez is egy komplex készítmény, mely aminosavak, gyógynövények, vitaminok és ásványi anyagok szinergikus kombinációjával serkenti az agyműködést, csökkenti a szorongást, a fáradékonyságot, növeli a munkabíró-képességet.
Kevesen tudják, hogy a lecitin is hozzájárul az agy és az idegrendszer megfelelő működésének fenntartásához, hiszen például javítja az emlékezőképességet, a koncentráló-képességet és enyhe nyugtató hatású is.
A vizsgadrukk legtipikusabban kétféleképpen jelentkezhet, az egyik fajtája viszonylag szerencsésnek mondható, ez a facilitáló szorongás, ami azt jelenti, hogy az illetőt kifejezetten doppingolja a vizsgahelyzet. A debilizáló szorongás ellenben arra utal, hogy az illető teljesen „lefagy” vizsgahelyzetben, (azaz izzad, elvörösödik, remeg, semmi ne jut az eszébe), és sokkal felkészületlenebbnek látszik, mint amilyen valójában. De akár facilitáló, akár debilizáló szorongó valaki, a sorozatos vizsgák mindenkit kifárasztanak, a jó eredmény korántsem biztosíték arra, hogy az illető kiegyensúlyozottan vészeli át ezt a kimerítő időszakot, nyugodtan megeshet, hogy inkább „túlpörög”, és teljesen kimeríti energiatartalékait.
A vizsgaidőszak alatt különben is érdemes folyamatosan felmérni, hogy éppen hogyan állunk a testi-lelki-szellemi tartalékainkkal. Mérjük fel, milyen szorongásoldó tevékenységek segíthetnek a leginkább – ez lehet például meditáció, jóga, tánc, aromaterápia, szaunázás, zenehallgatás vagy akár kutyasétáltatás is –, és ezeknek mindenképpen rendszeresen szenteljünk időt!
A legjobban akkor gazdálkodunk az erőinkkel, ha nem hagyjuk, hogy bármiből komolyabb deficit halmozódjon fel, tehát odafigyelünk az elegendő alvásra, mozgásra, vitaminbevitelre, de a támogató kapcsolatok fenntartására is, azaz, ugyanúgy találkozzunk a barátainkkal, családunkkal, szerelmünkkel – még ha rövidebb időre is. A vizsgaidőszakot ne úgy fogjuk fel, mintha karanténbe kéne vonulnunk, hanem mindent tegyünk meg, hogy fenntartsuk a társas kapcsolatainkat és a testi-lelki egyensúlyunkat egyaránt.
Tóth Ágnes