A pulzusszám egy nagyon könnyen megszámolható, mégis fontos információt jelző diagnosztikai eszköz. Kardiológus mondás szerint az ideális pulzus az a legalacsonyabb szívfrekvencia, amivel a páciens még jól van.
A gyógyszeres terápia célja végülis az, hogy a szívnek több ideje legyen az oxigénfelvételre. Az alacsony pulzusszám azonban különben is, életmódilag is fontos cél lehet.
Egy 5 évvel ezelőtt megjelent norvég vizsgálat szerint, amiben 50000 személy adatait dolgozák fel, azt találták, hogy a nyugalmi pulzusszám meghatározza a szív és érrendszeri rizikót. 70 év alatti nők esetén a percenkénti pulzuszám 10-zel való emelkedése 18%-kal növelte a 4 éven belüli szív eredetű halálozás kockázatát. Vagyis akinek 85 volt a percenkénti puzusa 1/5-ével magasabb esélye volt arra, hogy meghaljon, mint akinek 75 volt a percenkénti pulzusa. Ezt a kockázatot a rendszeres mozgás csökkentette. 70 év felett viszont már nem lehetett ilyen összefüggést kimutatni. Férfiak esetén a kor nem befolyásolta a kockázatot. Minden 10-zel magasabb pulzusszám 10%-kal növelte a halálozás rizikóját.
A kutatócsoport egy ével később egy csaknem 30000 személyen végzett további vizsgálatot közölt, ami 12 évi utánkövetés eredményét összegezte. Azok, akiknek a nyugalmi pulzusszáma 70 ütés volt percenként, majd 12 év múlva 85 fölé emelkedett, kétszeres volt a halálozási kockázata azokhoz képest, akiknek 70, vagy az alatt maradt a percenkénti szívfrekvenciája. Azoknak ellenben, akiknek az induló nyugalmi pulzusszáma 70-85 között volt percenként, és a vizsgálat végére 70 alá csökkent, 40%-kal csökkent a halálozási esélyük.
Ez a vizsgálat egy fontos, nagy esetszámú vizsgálat volt, ami nem csak a pulzusmérés diagnosztikai jelentőségét mutatta meg, hanem azt is, hogy annak csökkentése milyen kedvező védőhatást biztosít. Ha ehhez hozzávesszük, hogy számos tanulmány igazolta a magasabb szívfrekvencia és kettes típusú cukorbetegsége való hajlam pozitív összefüggését, azt mondhatjuk, hogy egyértelműen érdemes figyelnünk, követnünk a nyugalmi pulzusunk alakulását, és annak 70 alatt tartását. Itt nem a gyógyszeres csökkentésről van azonban szó, hanem az életmódból fakadóról. A rendszeres mozgás és a stresszmegküzdő képesség javítása elsődleges ebből a szempontból.
Az egyik kezünk mutató, középső és gyűrűs ujját helyezzük az alkalar tenyér felőli részén, a hüvelykujj felőli oldalon a csukló fölé. Három ujjal sokkal nagyobb biztonsággal érzékelhető a pulzus, mint egy ujjal. Ezt követően egy percig számoljuk meg az ütések számát. Ez a percenkénti pulzus. Mérhetjük 20 másodpercig is, csak ekkor 3-mal szorozzuk meg a számolt értéket. Természetesen az automata vérnyomásmérők és pulzusmérrő órák is elvégzik ezt a számítást, ha rendelkezésre állnak.
|
Szerkesztő kedvence: Tudta, hogy a halolajak, omega 3 zsírsavak rendszeres fogyasztása stresszcsökkentő hatással bír és csökkenti a szív és érrendszeri rizikót? |
|
|
Dr. Gulyás Tamás
