A rendkívüli hőségnapok kialakulásában nagy szerepe van a nagytérségű időjárási folyamatok „kedvező” alakulásának, a még mindig magas delelési napmagasságnak és a múlt heti hidegfront következtében lecsökkent páratartalomnak.
A magas hőmérsékletek és erős napsugárzás mellett a forró időszak hosszúsága okozza a legnagyobb megterhelést: várhatóan szombatig kitart az afrikai idő. Indokoltan rendelték el tehát a harmadfokú hőségriadót. Veszélybe kerülhet az abszolút melegrekord.
A hőhullámhoz kialakulásának megértéséhez időben néhány napot vissza kell mennünk.
Az elmúlt hét csütörtökjén erős északnyugati áramlással még hűvös és száraz (alacsony harmatpontú, ez utóbbinak még fontos jelentősége lesz a későbbiekben) levegő érkezett térségünkbe egy ciklon hűvös oldalán.
Péntektől a magasban (5-6000 méteren) délnyugati irányból elkezdődött a meleg levegő áramlása, miközben anticiklon alakult ki.
A hétvégén még markánsabbá vált a Kárpát-medence felett nagy magasságban a melegáramlás, amelyet fokozott a Brit-szigetek közelében erősödő ciklontevékenység.
Az alsó troposzférában (a légkör alsó tartománya) tartós délnyugati áramlással Afrika északi részéről, az Ibériai-félsziget, illetve a Földközi-tenger nyugati medencéjének irányából az ott felhalmozódott forró és száraz levegő indult el a Kárpát-medence felé.
Az itt lévő száraz levegőre érkező meleg és szintén száraz levegő segítette elő a felhőzet gyors csökkenését, a magas napállás mellett az igen erős besugárzást.
A napsugárzás erősségét a hétvégén fokozta a levegő tisztasága, amely szintén a múlt hét közepi hidegáramlásokra vezethető vissza. Az érkező meleg levegő hőmérséklete és a Nap energiája a száraz levegőben gyorsan átadódott a talajközeli légrétegeknek, mert a száraz levegő melegítéséhez kevés energia szükséges.
Ennek volt köszönhető, hogy míg csütörtökön 23 fokot mérhettünk a délutáni órákban, szombaton már 32 fokot, vasárnap 35-36 fokot.
Az előttünk álló napokban a nagyléptékű időjárási helyzetben lényegi változás nem várható. A hidegörvény továbbra is Északnyugat-Európa felett marad, a Kárpát-medence felett pedig tartóssá válik az anticiklon.
Délnyugati áramlással még mindig magasabb hőmérsékletű levegő érkezik. A felhőtlen ég mellett a Nap energiája az egyre melegebb alsó légrétegben és a továbbra is száraz levegőben erőteljesen érvényesül, csupán a napról napra fokozódó por- és egyéb légszennyezettség gyengítheti némileg a besugárzást.
Szerdától főleg az Alföldön, a délkeleti tájakon elérjük a 40 fokot. Segíti még a folyamatot, hogy a hét közepétől nyugat felől a kontinens belseje felé mozgó hidegfrontok fokozatosan megszűnnek a közép-európai régióban, de hatásukra a Kárpát-medencében és környékén állandósul a front előtti, délről érkező melegedés.
A meleg a előreláthatólag pénteken tetőzik, amikor délen, délkeleten többfelé is lehet 40 fok, helyenként 41 fok. Hazánkban eddig a legmagasabb hőmérsékletet 2000. augusztus 21-én regisztrálták Békéscsabán, akkor 41,7 fok volt. Most jó eséllyel számíthatunk ennek megdőlésére.
A hőségnek a legfrissebb számítások szerint a nyugati határszélen szombaton, az ország többi részén vasárnap napközben vet véget egy érkező hidegfront.
További részleteket az időjárásról a http://www.idojaras.hu portálon olvashat.
Hazánkban 2005-ben vezették be a hőségriadók rendszerét. A legmagasabb riasztás, a harmadfokú hőségriadó elrendelésére most került először sor.
A harmadfok életbe léptetése akkor indokolt, amikor a napi középhőmérséklet három egymást követő napon meghaladja a 27 Celsius-fokot.
Most az ország legnagyobb részén hétfőtől péntekig, azaz öt egymást követő napon haladja meg várhatóan a középhőmérséklet a határértéket, sőt az ország délkeleti vidékén akár 6 egymást követő, rendkívül forró nap sem kizárt (hétfő-szombat).
A hazai meteorológiai mérések több mint százéves történetét figyelembe véve a jelenlegi hőhullám valóban különlegesnek mondható. Ehhez részben hasonlót a húszas évek végén, majd 1950-ben, legutóbb pedig 2000-ben tapasztalhattunk. A hőhullám rendkívülisége mind a nappali hőmérsékletek mértékében, mind pedig a forró periódus hosszában mérhető.
A tartós, állandóan magas napi középhőmérséklet igen nagy megterhelést jelent szervezetünknek. A forróság egyhetes időtartama okozhatja a legnagyobb élettani és gazdasági kihívásokat. Az egyre melegebb éjszakákon sokan nem tudnak eleget aludni, így a munkanapokat eleve legyengült szervezettel kezdik.
A klimatizált, párásítóval hűtött helyiségekben is magas páratartalom alakul ki, amely szintén fokozza a fáradékonyságot. A tompuló reflexek miatt munkánk hatékonysága alacsony, és nő a balesetek bekövetkeztének esélye is.
A közlekedés résztvevőitől most lassabb reagálást várhatunk el, érdemes nagyobb követési távolságot tartani, a gyalogosokra jobban ügyelni. A gyalogosoknak is nagyobb körültekintést igényel az úttesten való áthaladás.
Az idősek, kisgyermekek és a krónikus (különösen a keringési) betegségekben szenvedők még inkább veszélyeztetettek lesznek a héten.
Egyre magasabb lesz az átlaghőmérséklet, az átforrósodó lakások sem tudnak már védelmet nyújtani a hőség ellen, az éjszakák sem hoznak jelentős enyhülést. A fokozatosan kifáradó szervezet egyre nagyobb terhelésnek lesz kitéve.
A kánikula és az erős besugárzás hatására a fotokémiai reakciók során keletkező szennyezőanyagok - többek között a felszínközeli ózon - koncentrációja emelkedik, ezenkívül a porszennyeződés mértéke és a pollenkoncentráció is növekszik.
A szennyeződés mértékét mérsékli, hogy a felszín felmelegedésekor fellépő, függőleges száraz áramlások 1000-1300 méter vastagon átkeverik a légkört. A legnagyobb koncentrációk a reggeli csúcsforgalom idején jelentkeznek.