Májunk a legfontosabb anyagcsereszervünk. A bélrendszerből felszívódó táplálék rögtön ide jut, (a szájnyálkahártyáról és a végbélből történő felszívódás kivételével.) (Épp ezért hatékonyak a szájba spriccelhető spray típusú gyógyszerek és a kúpok.)
A máj alkalmassá teszi a tápanyagokat a továbbszállításra, és a májban zajlik az elsődleges méregtelenítési folyamat is. Ide kerülnek a szervezetből azok a méreganyagok, melyek a vesén át nem tudnak távozni, illetve számos szervezeti alkotóelem is itt bomlik le.
A máj másik fő feladata az epesavak termelése, melyek a zsírok emésztésében vesznek részt, illetve a koleszterin kiválasztása, illetve körforgásának megvalósítása.
A fenti feladatokat a máj sejtjei végzik, azok egészséges működése elengedhetetlen a megfelelő funkcióhoz. A méregtelenítő folyamatok végtermékének nagy része a keringésbe visszajutva végül a vizelettel távozik. Más részük az epeutakon keresztül az epehólyagba, majd a patkóbélbe jut.
A fentieket azért fontos megérteni, mert a máj betegségei, illetve a betegségek tünetei ezek alapján érthetők meg.
Vannak bizonyos enzimek, melyek a májsejtekben vannak legnagyobb mennyiségben. A máj károsodása esetén ezek az enzimek kikerülnek az elpusztuló sejtekből, és a vérszérumban mért szintjük felvilágosítást ad a folyamat súlyosságáról. Ilyenek a GOT, GPT, gammaGT.
A másik fontos paraméter a bilirubin, mely a haemoglobin bomlásterméke, vagyis a vörösvértestek pusztulásakor szabadul fel. Ez normális folyamat, mivel az elöregedő vörösvértestek maradványait fel kell dolgozni, de bizonyos állapotokban (haemolízis- a vérsejtek szétesése) ez fokozott mértékű. Ez azonban nem okoz extrém magas bilirubin értékeket.
A hemoglobinból származó bilirubin az indirekt bilirubuin (ez az elnevezés csak a szint mérésének folyamatára utal). Mennyisége akkor emelkedik meg (a fent említett haemolízisen kívül), ha a májsejtek nem képesek feldolgozni azt. Ennek oka lehet öröklött (Gilbert, illetve Crigler-Najjar szindróma), ilyenkor enyhe emelkedéseket látunk, gyógyszerreakció vagy a májsejtek pusztulásának következménye. Ez utóbbi csak igen előrehaladott májbetegség esetén manifesztálódik.
A májsejtek által átalakított bilirubin a direkt bilirubin nevet viseli (szintén a mérési módszer alapján). Ennek szintje akkor emelkedik meg, ha az epe nem tud eltávozni a májból. Ennek oka a belső epevezetékek károsodása májgyulladás (hepatitis), cirrózis, fertőzések, mérgezések hatására, illetve a külső epeutak elzáródása epekő, vagy külső nyomás (pl.: tumor) által.
A tünetek a fenti folyamtoktól függenek. A máj nem fáj, de működésének zavara, az egész anyagcserére kihat, így fáradékonyság, rossz közérzet mindig része a tüneteknek.
E mellett a has jobb felső részének feszülése, étvágytalanság, hányinger szintén felléphet. Mivel a máj hatással van a hormonok átalakítására is, nőkön menstruációs zavarok, férfiakon pedig gynaecomastia (az emlők megnövekedése) is megjelenhet. Hosszabb távon fennálló betegség esetén a máj cirrózisa következtében, a keringés is érintett lehet, ezért a bőrőn értágulatok (ún: póknaevusok) alakulnak ki, előrehaladott állapotban pedig hasvízkór (ascites) alakulhat ki. Az érrendszer érintettsége esetén a nyelőcsőben varixok (véna tágulatok) alakulnak ki, melyek megrepedhetnek, és ekkor a beteg akár el is vérezhet.
Idegrendszeri szövődmények része lehet a kézremegés, a koordinációs- és a gondolkodási zavarok. A bilirubinszint emelkedése a szemfehérjén és a bőrön észlelhető, a vizelet pedig sötétsárga vagy barna színű. Ha a sárgaság epeúti elzáródás következtében alakul ki (epekő, tumor) a széklet világossá válik.
A betegség a fent részletezett sejtszintű és mechanikai okok révén jön létre. Leggyakoribb ok azonban az alkohol okozta toxikus májkárosodás. A hosszan fennálló zavar előbb zsírmájhoz, majd végül cirrózishoz, a máj kötőszövetes átalakulásához vezet.
Fontos, hogy mindenki reálisan mérje fel saját alkoholfogyasztását!
Nyilván senki nem tartja magát szívesen alkoholistának, pedig aki heti 3-4 alkalommal alkoholt fogyaszt, vagy hosszú kihagyások után rendszeresen, kontrollálatlanul berúg, annak biztosan problémái vannak az alkohollal.
A májszövetnek egyik specifikus sejtcsoportja a HSC (hepatic stellate cell = máj csillag sejtek). Ezen sejtek zsírtároló sejtek, de nagy mennyiségű A-vitamint is raktároznak, és ezek a fő kollagéntermelő sejtek is. A kollagén a kötőszövet fő alkotóeleme. Egy gyulladás esetén, (mely lehet toxikus eredetű is), gyulladásos anyagok (citokinek) szabadulnak fel, melyek hatására ezen a sejtek A-vitamin tartalma csökken, myofibroblasztokká alakulnak, és a kötőszöveti hálózat termelését indítják meg, illetve további citokineket termelnek. Ennek célja, hogy meggátolja a gyulladás tovább terjedését, illetve, hogy így hozza létre a károsodott szövet gyógyulását.
Akut gyulladás esetén a fenti jelenség egy öngátló folyamat, de toxikus károsodás, illetve krónikussá váló gyulladás esetén teljes kötőszöveti elfajuláshoz, fibrózishoz, majd cirrózishoz vezet. Ebben az állapotban a fent említett tünetek mindegyike megfigyelhető változó intenzitással.
A kezelés elsősorban a megelőzés lehet, hiszen Magyarországon 1.000.000 alkoholista él, és további 1.000.000 pedig a kóros alkoholfogyasztók körébe tartozik. Legfontosabb éppen ezért az alkoholfogyasztás visszaszorítása, és a megfelelő életmód népszerűsítése. Veszélyeztetettség esetén a hepatitis B elleni védőoltás a megfelelő védekezés.
Az orvosi kezelés alapvetően a tünetek kezelését jelenti, csak a mechanikai akadály esetén jelent megoldást a műtét. Illetve bizonyos állapotokban oki terápia lehet a májátültetés. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a fent részletezett állapotok a máj tényleges, észlehető megbetegedéseit jelentik. Rengeteg állapot esetén fontos lehet a máj támogatása. Példaként a magas koleszterin szintet említhetjük, de sok megmagyarázhatatlan kórok mögött különböző nehézfém terhelések is állhatnak, melyek eltávolítása szintén a máj feladata.
Próbáljunk minél több tartósítószer mentes friss zöldséget és másodsorban gyümölcsöt fogyasztani. E mellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a bő (minimum 3 liter) folyadékbevitelt.
A bent rekedő (főleg savas) toxikus anyagok a szövetekbe, főleg a zsírszövetbe rakódnak le, ezért fontos ezek kihajtása megfelelő bázikus életmóddal, ami sok nyers zöldség fogyasztását, és a finomított szénhidrátok, alkohol, állati fehérjék kerülését jelenti.
Az epetermelés fokozására és a máj ilyen módon történő tisztítására fontos a megfelelő mennyiségű, hőkezeletlen, hidegen sajtolt olajok fogyasztása például olíva-, búzacsíra-, borágó-, szezámolaj stb. Salátára öntve kiválóak.
Végül említsük meg a májtisztító kúrákat is, melyek változó hatékonyságúak. Erre alkalmasak különböző teakeverékek is, melyeket mindenképpen érdemes kiegészíteni erre hívatott növényi készítményekkel.
A homoktövis májvédő hatásáról számos tanulmány készült. Bevitelével csökkenthetők az emelkedett májfunkciós paraméterek. A májsejt-regenerációban fontos szerepet játszik. A májenzimek hatékonyságát fokozza, ezáltal felgyorsítja a méregtelenítő funkciójukat. Ennél hatékonyabb növény talán nem is létezik a áj regenerálására, bár sokan a máriatövist helyezik előtérbe. Mind olajos, mind vizes összetevői fontosak a máj szempontjából.
A máriatövis a másik fontos májvédő növény. Mivel a nyugati orvoslás hamarabb ismerte fel, több májra szánt étrend-kiegészítő összetevője, de önmagában is hatásos. Legfontosabb aktív összetevője a silymarin, amely a máj glutation-szintézisét (lásd lentebb) 30%kal is képes megnövelni, emellett serkenti a máj fehérjeszintézisét, és az egészséges májsejt növekedést.
Az alfa-liponsav antioxidáns hatású. Valószínűleg ez a tulajdonsága tehető felelőssé májtoxikus károsodásokat kivédő hatásáért, de önálló méregtelenítő hatásáért is. A májsejtek sebezhetőek a különböző méreganyagok által. Ezeket a károsodásokat az antioxidáns tulajdonságú anyagok képesek kivédeni. A liponsav azonban más módon is képes védeni a májat. Ként tartalmaz, és hozzájárul a glutation szintéziséhez, ezáltal növelve annak szintjét. A glutation a máj egyik fő méregtelenítő anyaga, mivel sok toxin megkötésében szerepet játszik. A liponsav ezen felül alkalmas különböző nehézfémek (ón, ólom, kadmium) megkötésére, azokkal való kelátképző tulajdonsága révén.
N-acetil cisztein (NAC). A glutation szerepét az alfa liponsavnál már említettük. Molekulája három aminosavból, ciszteinből, glutaminból és glicinből épül fel. Ezek közül a cisztein az, ami a képződés limtáló tényezője lehet, vagyis a ciszteinnel való ellátottság határozza meg azt, hogy mennyi glutationt képes májunk szintetizálni. Így érthető, hogy a cisztein külső pótlása a legfontosabb faktor, mely hozzájárul a glutation szintéziséhez és szintjének növeléséhez. A glutation konjugáció az a folyamat, melyben a toxikus anyagok 60%-a megkötődik a májban (a méregtelenítő folyamatok II. fázisában). Ennek hatékonysága járul hozzá ahhoz, hogy a méreganyagok ne halmozódjanak fel a májban. Mindemellett a cisztein hatékony antioxidáns is, mely további védelmet jelent a májsejteknek is.
Lipotróp anyagoknak azokat nevezzük, amelyek segítik a zsírok lebontását és felszabadítását a májszövetből. Ezek közül legfontosabb a kolin, a metionin és az inozitol, melyeknek fontos szerepe van a zsírmáj létrejöttének megakadályozásában, illetve a folyamat visszafordításában.
Az antioxidánsok védik a májsejtek membránját a méreganyagok károsító hatásaival szemben. Azokból pedig a májba kerül be a legtöbb, lévén ott méregtelenítődik a szervezet. Így nem csak a hagyományos antioxidáns hatású anyagok (C-vitamin, E-vitamin, zsírsavak stb), hanem a szabadgyök bontó enzimek (szuperoxid dizmutáz (SOD), glutation peroxidáz) is fontos szerepet kapnak. Ez utóbbi enzim a fentebb említett glutationt használja fel a szabadgyökök hozzákötésére.
Dr. Gulyás Tamás