A napi hírekből tudhatjuk, hogy az influenza megbetegedések sokkal nagyobb arányban jelentek meg a nyár végén, mint az megszokott. Ez előre vetíti az őszi megbetegedések sokkal nagyobb számú megjelenését is.
Október elejére kétmillió, majd egy hónappal később ismét kétmillió vaccina áll készenlétben arra, hogy beoltsanak vele minket.
Először azokat oltják be, akik súlyos betegségben szenvednek, majd a várandós nőket, majd az egészségügyi dolgozókat, valamint a lakosság biztonságát és alapvető ellátását szolgáló, illetve a kritikus infrastruktúrát működtető embereket.
A második ütemben a 14 év alatti egészséges gyermekeket és az oktatási intézmények dolgozóit oltják be, majd a fél évesnél fiatalabb csecsemőkkel egy háztartásban élők kapják meg a védőoltást.
A készítmény tesztelését először 300 pilisvörösvári és veszprémi önkéntes felnőttön, majd 60 pilisvörösvári 18 év alatti gyermeken végezték.
A védőoltások körül számos győzködő és félelmet keltő publikáció jelenik meg nap, mint nap. Egyre több az influenzaszerű megbetegedés, melyek nagy részének okozója nem a H1N1 vírus.
A védőoltások tesztelése a védettségre és az azonnal jelentkező mellékhatásokra korlátozódik. A közép és hosszú távon jelentkező mellékhatások csak később jelentkeznek. Az igazi „vizsgálat” tehát a 2000.000 oltóanyag beadása lesz.
A múlt hónapban nagy port kavart a Dailymail cikke, melyben kiszivárogtatott adatok alapján tájékoztattak, hogy az angol Health Protection Agency (egészségvédelmi ügynökség) bizalmas levelet küldött július 29-én 600 vezető neurológusoknak, figyelmeztetve őket a Guillain-Barré Szindróma gyakoriságának lehetséges megnövekedésére, az oltások nagy száma miatt.
Az említett szindróma egy idegrendszeri betegség, mely a mozgató idegek zavara miatt izomműködési zavarokhoz vezet. Ez lehet enyhe fokú is, amikor csak kéz vagy láb lesz ügyetlenebb, de súlyos esetben a légzőizmok bénulása is bekövetkezhet, mely lélegeztetés nélkül halálhoz vezet. A betegség lezajlását követően a mozgás általában teljesen visszatér, de maradhatnak vissza maradványtünetek is.
A levélben rámutatnak, hogy legutóbb 1976-ban történt ilyen mértékű tömeges influenza elleni oltás.
Ennek hatására Amerikában
Folyamatosan nyugtató híreket hallunk. Az orvosok félelmét azzal oszlatják el, hogy semmilyen mellékhatás esetén nem terheli őket felelősség, ami mutatja, hogy itthon is számításba veszik a lehetséges veszélyeket. Erre szükség is van, hisz ilyen kis számú emberen történt vizsgálat, nem mondható hatékony tesztelésnek.
A mostani vírus kicsit különbözik az 1976-tól, de a félelem megvan a szakemberek körében. Szükségesnek tartják az oltást, de tartanak a lehetséges veszélyeitől is.
A fent említett levelet Professor Elizabeth Miller a HPA Immunizációs osztályvezetője írta, és kihangsúlyozta benne, hogy a GBS figyelését meg kell erősíteni az oltások megkezdését követően. Az angol neurológusok egy kilenc hónapos megfigyelő programot indítottak augusztus 1-én a Guillain Barré szindrómával kapcsolatban, hogy - a korábban megfigyelt, a sertés influenza oltással összefüggő nyolcszoros betegég rizikót figyelembe véve- ha kell időben dönthessenek az oltási program leállításáról.
Szerencsére nálunk nem tették kötelezővé az oltást, így mindenki eldöntheti, hogy minek a veszélyét vállalja fel inkább.
Tény, hogy ha a betegség egy legyengült szervezetet ér, annak súlyos következményei lehetnek. Az is tény, hogy normál állapotú embereken egy általában enyhe lefolyású betegségről van szó, mely a hagyományos népi gyógyászati kezelésekkel is karban tartható.
Az influenza elleni szerek, a betegség lefolyását fél, egy nappal rövidítik le, így azok alkalmazása is inkább a súlyos esetekre kell, hogy korlátozódjon.
Forrás: www.dailymail.co.uk
Dr. Gulyás Tamás