A makula degeneráció vagy AMD (age-related macular degeneration= kor függő makula degeneráció) a 65 évnél idősebb emberek között a vakság vezető oka. Mivel az idősödő emberek egyre nagyobb hányadát képviselik az átlagpopulációnak, az AMD okozta látásromlás egyre nagyobb probléma.
Az AMD a makula degenerációja révén jön létre. A makula a szem ideghártyájának – a retinának – az éleslátásért és a centrális (központi) látásért felelős része. Erre van szükség, hogy olvashassunk vagy hogy autót vezessünk. Mivel az AMD a makulát érinti elsősorban, gyakran a centrális látás is elvész.
A makula degeneráció két típusát a szerint különböztetjük meg, hogy a makulán láthatók e újonnan növekvő vérerek (neovaszkuláris vagy nedves forma) vagy nem (nem neovaszkuláris vagy száraz forma), melyeknek normális esetben nem kéne ott lenni.
A száraz forma a gyakoribb, az összes eset 85-90%-át teszi ki. A nedves forma azonban sokkal komolyabb látásvesztéshez vezet.
A száraz makula degeneráció a betegség egy korai formája. Ez a makula szövetének öregedésének és elvékonyodásának az eredménye, illetve pigmentek lerakódása a retinán.
A diagnózist a makulán megjelenő sárgás foltok alapján lehet felállítani, melyeket a széteső , elsősorban a makula területén létrejövő szövettörmelékek felhalmozódása hoz létre.
Fokozatos centrális látásvesztés létrejöhet a száraz formában, de a tünetek korántsem olyan súlyosak, mint a nedves formában.
Az amerikai National Eye Institute (Nemzeti Szem Intézet) ajánlása szerint bizonyos mikrotápanyagok segíthetnek kivédeni vagy lassítani a száraz makula degeneráció előrehaladását. Erre ajánlásukban a következő formula javasolt: 500mg C-vitamin, 400 NE E-vitamin, 15mg Béta-Karotin és 80 mg Cink-Oxid .
Az AREDS (kor függő szembetegség tanulmány) azt mutatta, hogy bizonyos magas dózisú formulák akár 25%-kal is képesek csökkenteni az AMD előrehaladását. E mellet a szemorvosok UV szűrő napszemüveg viselését is ajánlják az AMD betegeknek a nap káros hatásainak kiküszöbölésére.
Az esetek kb. 10%-ában a száraz AMD egy sokkal előrehaladottabb és károsabb formába megy át, melyet nedves makula degenerációnak neveznek. Ebben az estben új erek nőnek az ideghártya alá (neovaszkularizáció), melyekből vér és folyadék szivárog ki.
Ez a szivárgás végleges károsodást hoz létre a fényérzékeny retina sejteken, melyek elhalnak, és vakfoltokat hagynak a centrális látás területén.
A neovaszkularizáció (új ér képződés) a szervezetnek egy rosszul kivitelezett módszere arra, hogy az új érhálózattal több tápanyaggal tudja ellátni a retina sejtjeit. Csakhogy ez komoly problémákhoz vezet, mely akár a centrális látás elvesztése is lehet. A nedves makula degenerációnak két formáját különítjük el:
Klasszikus Amikor az érképződés tiszta elkülönült vonalai megfigyelhetőek a retina alatt. Ez a formája a nedves AMD-nek a klasszikus koroidális neovaszkularizáció (CNV), mely sokkal komolyabb centrális látásvesztéssel jár.
Az okkult (vagy rejtett) forma: A retina alatti érképződés nem olyan egyértelmű és a szivárgás sem kifejezett. Ennek megfelelően kevésbé súlyos a centrális látásvesztés.
A makula degeneráció általában lassú és fájdalmatlan látásvesztést okoz.
A korai jelek közé tartoznak az árnyékos foltok a centrális látás területén és a szokatlan homályos látás.
Egy szemész gyakran előbb észreveszi a makula degenerációt, mint az tüneteket okozna. Ezt egy szemfenék vizsgálattal ki lehet szűrni. A diagnózis pontos felállításához fluorescein angiográfiát lehet végezni, mellyel specifikusan lehet vizsgálni a retina vérereit a makula körül.
A makula degeneráció legtöbb formája a szemszövet korral összefüggő pusztulásának az eredménye. Kutatások szoros összefüggést mutattak a betegség kialakulása és egy gén variánsa között, mely komplement faktor H vagy CFH néven ismert. Ez a genetikai zavar a potenciálisan vaksággal járó makula degenerációk majdnem felében megtalálható.
2006 márciusában a Kolumbia Egyetem Orvosi karának kutatói és más kutatók egy másik, a komplement faktor B gén szerepét is összefüggésbe hozták az AMD kialakulásával. A két gén egyes variánsainak együttes jelenléte, melyek a szervezet immunreakcióiban játszanak szerepet, a tanulmányban résztvevő AMD-s betegek 74%-ában volt jelen.
E mellett az okok között említhető, hogy a retina oxigénhiányos sejtjeinek hatására erősödik fel a neovaszkularizáció és az azt kísérő károsodás az AMD nedves formáiban. Ezt az „új ér képződést” a vascular endothelial growth faktor (VEGF) aktiválja, épp ezért kutatások folynak anti-VEGF gyógyszerekkel történő kezelésre.
E mellett populáció vizsgálatok alapján a betegség fehéreken és főleg nőkön jelentkezik, és egyes családokban halmozottan fordul elő.
Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is megjelenhet. A rizikófaktorok közé tartozik a dohányzás, a magas vérnyomás betegség, a világos szemszín, az elhízás illetve a magas zsírtartalmú étrend.
A mai napig nincs kezelési módszer a makula degenerációt illetően, de a kialakulás és a progresszió lassítható sőt egyes esetekben a látás is javítható.
Korai formáknál bizonyos étrendi elemeknek van fontos szerepe, külön, ebben az esetben alkalmazható gyógyszer nincs (a késői formák gyógyszerei veszélyüknél, mellékhatásaiknál fogva itt nem alkalmazhatók).
A nedves makula degeneráció kialakulásakor a cél az abnormális érképződés leállítása. Erre szolgán például a verteporfine (Visudyne) fotodinámiás terápiával (FDT). A kezelés lényege, hogy a verteporfint könnyen veszik fel a képződő érfal sejtjei.
Ez az anyag oxigén jelenlétében, fény hatására aktiválódik, és az elnyelt energiát az oxigénnek adja át, melyből rendkívül rakcióképes nascens oxigén keletkezik. Ez egy igen rövid élettartamú molekula, mely a környeztében lévő ereket károsítja, elzárja. A gyógyszer hatását speciális fénnyel a retina ereire koncentrálják.
A makula degeneráció két legfontosabb rizikófaktora a dohányzás és a kor. Ezek közül az első befolyásolható. A fentebb említett további hajlamosító tényezők (magas vérnyomás, elhízás, zsíros étrend) szerepe a különböző vizsgálatokban nem volt egyértelmű, azonban több más kórállapot kivédése miatt is fontos ezen állapotok rendezése.
A fentiek fényében javasolt a dohányzás elhagyása és zsírszegény diéta, melynek része kell legyen sok tengeri hal fogyasztása.
Szerkesztő ajánlata: Highland Eye Complete |
 |
A mikrotápanyagok közül a cink, lutein, zeaxantin, A-, E- és C-vitamin szerepe fontos az AMD lassításában főleg a száraz forma esetén. A lutein és zeaxantin gazdag forrásai a zöld leveles zöldségek.
E mellett fontos megemlíteni, hogy a retina szövete igen gazdag omega-3 zsírsavakban, melyek a hidegvízi, mélytengeri halakban találhatók meg legnagyobb mennyiségben.
A legújabb kutatások az omega-3 zsírsavak pozitív hatásait is megerősítették, ellentétben az elterjedten használt növényi olajokban található omega-6 zsírsavakkal.
Fenti célokra a kereskedelemben kaphatók komplex készítmények is, de ne feledjük ezek mellett a zöld levelesek fogyasztását és az életmódi részben javasoltakat.
Dr. Gulyás Tamás