Gyermekkorom meghatározó finomsága a gesztenye. Kislányként testvéremmel sokat sürgölődtünk a konyhában és sütöttük a finom gesztenyét. Mint utólag kiderült, nem csak finom, hanem egészséges is.
A római légionáriusok olyannyira fontosnak találták a gesztenyét, hogy még az Alpokon keresztül is magukkal vitték. A rómaik úgy vélekedtek, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél. A monda szerint Magyarországon a szelídgesztenye Mátyás király idejében, a XV. században vált ismertté. Beatrix királyné hozta magával Itáliából. Ekkor vált Mátyás király kedvenc ételévé a gesztenyével töltött kappan, azaz a gesztenyével töltött kakas. A palotában a gesztenye kedvelt csemegének számított, sütve és mézzel ízesítve fogyasztották. Olaszországban a gesztenye mindennapi tápláléknak számít, lisztté őrölve kenyeret is sütnek belőle. A szelídgesztenye Közép- és Dél-Európában ősidők óta él, és az itt élő embereknek már a történelem előtti időkben is fontos táplálékát képezte.
A vitaminok és ásványi anyagok közül kiemelkedő a B1, B2, B6, C- és E-vitamin, valamint a kálium, magnézium, vas-, réz és foszfortartalma. A gesztenye összetétele miatt előnyösen beépíthető a szív és érrendszer egészségét védő étrendbe. Rendszeres fogyasztása megakadályozza a trombózisok kialakulását, valamint alkalmas a visszértágulatok mérséklésére is. Teája, amely nyálkahártyát megnyugtató hatású, hörghurut, valamint szamárköhögés esetén, görcsös köhögési rohamoknál, asztmánál használatos. Nyersen fogyasztva hasmenés ellen kiváló.
| Tudta? |
| Ne keverjük össze a vadgesztenyével, külső hasonlatosság ellenére nem közeli rokona a szelídgesztenyének. A vadgesztenye gyümölcse nem ehető, sőt mérgező. |
A gesztenye kivonatából olyan hatóanyagot fejlesztettek ki, ami a bőr megfelelő vérellátását segíti, arcunkat védi a káros hatásoktól és kiegyenlíti a folyadék felhalmozódást. A gesztenye hatóanyagát főleg cellulit-elleni krémekbe vegyítik.
A vadgesztenye-kivonatot tartalmazó, hideg ellen védő krémek használata erősíti a hámréteget és eltünteti a nem túl szép pirosságot. Ugyanakkor, ha már irritációszerű bőrpírról van szó, nyugtató, gyulladáscsökkentő krémeket kell alkalmaznunk. Ha samponhoz keverik levelei kivonatát, aranyló fényt ad a hajnak.
Néhol kenyérfélét is sütnek belőle, ezért a gesztenyét a szegények kenyerének is nevezik. A főtt és sült gesztenye kedvelt étel, főleg hideg, téli napokon, mert nemcsak a testet, hanem a lelket is átmelegíti. Felhasználható előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, pástétomok, pudingok, felfújtak, krémek és desszertek alapanyagaként. Egy XVI. századból származó francia recept szerint böjtös napokon is előszeretettel használták húspótlóként – tojás és sajt felhasználásával – vagdalt készítéséhez. Bizonyos ételekben akár a gabona és a burgonya is helyettesíthető vele.
Hozzávalók: 1 db 28 cm átmérőjű kerek piskóta /kb. 8 tojásos/, 25 dkg margarin, 75 dkg gesztenyemassza, 4 dl tej, 1 csomag vaníliás pudingpor, 15 dkg nádcukor, vaníliás cukor, rumaroma, 1 tábla tortabevonó, 0,5 dl tejszín.
Elkészítése: Először gesztenyeszíveket készítünk. Ehhez 1,5 csomag gesztenyemasszát villával összetörünk, meglocsoljuk rumaromával, összegyúrjuk. Diónál kicsit kisebb golyókat csinálunk, majd csepp alakúra formázzuk. A cseppek szélesebb részét tenyerünkkel megnyomjuk, így gesztenyeformát kapunk. A hegyesebbik végét olvasztott csokoládéba mártjuk. A tortakrémhez a pudingot a cukorral, tejjel megfőzzük, félretesszük hűlni. Kikeverjük nagyon habosra a margarint. A gesztenyemasszát összetörjük. Ha kihűlt a pudingunk, hozzákeverjük a margarint, a gesztenyemasszát, rumaromát, vaníliás cukrot. A piskótát 3 lapra vágjuk, a krémmel megtöltjük, oldalát és tetejét is bevonjuk. A behűtött tejszínt nagyon kemény habbá verjük, csillagcsöves zsákból kidíszítjük. A tetejét a gesztenyeszívekkel díszítjük.
Kincses Fanni