Régi latin mondás, hogy a lélek a szemekben lakozik, de mai ismereteinkkel hozzátehetjük, hogy egészségünk pedig beleinkben.
A bélrendszer a legnagyobb találkozási felület külső környezetünkkel, hiszen 300 m2 felületen érintkezik a kívülről bevitt táplálékokkal. Összehasonlításképp: bőrünk felülete 1,7 m2.
Beleink egészsége meghatározza szervezetünk állapotát, illetve regenerációra való képességét. A bélrendszer funkciózavara miatt viszont nem tudnak felszívódni az értékes tápanyagok, így a különböző táplálékkiegészítők sem tudják kifejteni megfelelő hatásukat. Napjainkban sajnos az emberek nagy része emésztési zavarokkal küzd, ami nem csoda, ha a civilizált társadalom táplálkozási szokásaira gondolunk. Sokan küzdenek puffadással, hasi és alhasi fájdalmakkal, székrekedéssel, hasmenéssel, vagy ezek váltakozásával. Szintén gyakori probléma (főleg idősebb embereknél) a kemény széklet, mely fájdalmas székelést, végbél berepedést, illetve aranyeret okoz. Ugyanakkor számos olyan tünet is a bélrendszer állapotához köthető, amiről elsőre nem is gondolnánk, hogy az ok a beleinkben keresendő. Persze nem nagyon szeretünk emésztési problémáinkról beszélni: nem csak barátaink, de még orvosunk előtt sem.
Életünk során több mint 50 tonna táplálékot fogyasztunk el, melynek egy része felszívódik, egy része kiürül, de valamilyen információt és hatást gyakorol minden egyes molekulája a szervezetünkre. A bélsejtjeink környezetében található immunsejteknek minden felszívásra kerülő anyagról el kell döntenie, hogy idegen vagy nem szervezetünk számára. Ha idegenként ismeri fel, akkor immunreakció indul ellene, illetve esetenként feljegyzés is történik róla, hogy legközelebb már hamarabb védekezhessünk ellene. Ezt tovább bonyolítja, hogy ha a bélfalat károsodás éri, akkor áteresztővé válik és olyan anyagok is átjutnak rajta, amik normálisan a belekben maradnának. Védekező rendszerünk reakciói bármely testi reakcióban megnyilvánulhatnak a különböző fájdalomszindrómáktól, a krónikus fáradtságon, az allergiákon, a viselkedési és figyelem zavarokon át, a depresszióig bezárólag, hogy csak egy pár példát említsünk.
Beleinkben tízszer annyi baktérium él, mint amennyi testi sejt van a testünkben, és ezek szintén befolyásolják emésztésünket, a képződő bélgázok mennyiségét és az immunfolyamatokat is. Az immunműködések mellett a bélsejtjeink önálló tápanyag feldolgozást is végeznek, illetve az oxigént és tápanyagot szállító vörösvértestek itt újulnak meg, frissülnek fel. A legújabb kutatási adatok szerint ráadásul a bélfal sejtjei között képződik a legtöbb őssejt is.
Dr. Gulyás Tamás