A dohányzás megváltoztatja a DNS-t a spermiumokban, a genetikai károsodást az utódok többedíziglen is örökölhetik a dohányzó apától - állapították meg kanadai kutatók - állatkísérletekből. A "dohányzó" kísérleti állatok (egerek) napi két cigarettát "szívtak el", ami korábbi kutatások szerint az embernél átlagos mértékű dohányzásnak felel meg - vagyis nagyjából hasonló mértékű lesz tőle a vérben a dohányzásból eredő kémiai anyagok szintje.
A Health Canada és a McMaster Egyetem munkatársai felnőtt hím egereket tettek ki dohányfüstnek 6, illetőleg 12 héten át, és ez idő alatt megfigyelték, hogy az állatok spermiumának DNS-ében mutációk mennek végbe. Ha az utódok öröklik, a mutációk visszafordíthatatlanul részévé válnak genetikai anyaguknak.
A dohányzástól a spermium DNS-ének Ms6-hm jelzésű része mutálódik, mégpedig a dohányzás fennállásának időtartamától függ a mutáció gyakorisága. A 6 hét óta dohányzó egerek esetében a mutáció 1,4-szer, a 12 hete dohányzó egereknél 1,7-szer gyakrabban fordult elő. Ez arra enged következtetni, hogy minél régebb óta áll fenn a dohányzás, annál több mutáció gyűlik föl, és annál nagyobb a kockázata, hogy az utódra negatív hatással lehet.
Korábbi kísérletek is igazolták, hogy az említett Ms6-hm (és a nem-kódoló, hasonló helyzetű DNS darabkák) érzékenyek a sugárzásra, a vegyi anyagokra és a levegőt erősen szennyező részecske szennyezésre.
A kutatók azt tanácsolják a férfiaknak, hogy jóval a gyermek betervezése előtt hagyják abba a dohányzást, mert nem csak az anyák, de az apák fogamzás előtti dohányzása is árthat az utódoknak, sőt az utódok utódainak is.
Forrás: Független
2007-06-03