Ma már nem ritka, hogy egy nő negyven felett vállal gyermeket. Sőt mondhatnák, hogy egyre gyakoribb, számos ilyen példával találkozhatunk. Tudták, hogy, a világ legidősebb kismamája 66 évesen adott életet gyermekének. Soha nem késő szülni, életkortól függetlenül!
Egyre több nő tervezi tudatósan erre az időszakra várandóságát. Nem csak, azért mert egyre jobban kitolódik a családalapítás ideje, hanem mert fontosabb a karrier és a „függetlenség”. És tudjuk, hogy a gyermekvállalás pedig kötöttségekkel, lemondással jár. Ám azt tegyük hozzá, hogy nagyon sok nő nem azért nem szül fiatalabb korában, mert nem szeretne, hanem azért mert sajnos nem jön össze, és pont ennyi idősen véletlenszerűen sikerül teherbe esnie.
Nagyon sok fiatalon 20-22 évesen szült anyuka, állítja, hogy 35-40 évesen érett meg az anyaságra. Saját bevallásuk szerint a mai eszükkel ebben az életkorban szülnének. Hisz ekkor már érettebben, nagyobb odafigyeléssel tudják nevelni gyermeküket. Ebből adódóan nem ritka eset, hogy a második gyermek 40 felett születik.
A biztos anyagi háttár nem a legutolsó előnye a kései szülésnek. Jobb esetekben a család erre az időszakra már kialakított egy biztos anyagi hátteret, ami a gyermekneveléshez szükséges. Ezen okok szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy az anyuka sokkal nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban tudja nevelni gyermekét.
Elfogadott nézet, hogy a harmincöt évesnél idősebb anyukák gyermekei okosabbak. Ez azért lehetséges, mert sokkal érettebben, nagy odafigyeléssel és sokat foglalkoznak gyermekeikkel.
A negyvenes években járó nőknél sokkal kockázatosabb a terhesség. Egyrészt a fiatalokkal ellentétben már nem bír annyit a szervezetük, a várandóssággal járó fizikai megterheléseket nehezen viselik. Valamint az egyéb kísérő betegségek megjelenése, a kromoszóma- rendellenességek előfordulása gyakoribb.
Régóta ismert, hogy az anyai életkor fontos szerepet játszik a magzati kromoszóma-rendellenességek, születési gyakoriságában. Emiatt, 35 év felett minden várandós anyukának ajánlott, vagyis mondhatnám azt, hogy kötelező genetikai vizsgálatot csináltatni. Az anyai életkorhoz kapcsolható leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség a 21-triszómia (Down-szindróma), a 18-as és a 13-as kromoszóma triszómiája. Ez azt jelenti, hogy az említett kromoszómákból a normális kettő (egy pár) helyett három fordul elő. A Down-szindróma teljes gyakorisága 1/1000 összes születés. A kockázat 40 éves korban már 2%, ami évente 1%-kal növekszik. A Down- szindróma vizsgálata 100%-os, de 2%-kal növeli a spontán vetélés kockázatát.
Az idősebb anyai életkorban gyakoribb a magzati veszteség, szülészeti komplikáció és a császármetszés gyakorisága. Mindez nem közvetlenül függ össze a magasabb életkorral.
Az utóbbi években bizonyították, hogy nemcsak az anya életkora szerepet játszik a magzati kromoszóma- rendellenességek gyakoriságáért, hanem a leendő apa életkora is, ugyanis 40 év feletti férfi (apa) esetében a genetikai kockázat és a vetélés lehetősége szintén emelkedik.
A magasabb szülői életkor megfelelő gondozás esetén nem jelenti a veleszületett rendellenesség fokozott kockázatát. Magyarországon a veleszületett rendellenességek születéskori gyakorisága 6,5%. Általános kockázatnak nevezik, mellyel minden szülőnek számolni kell.
Az idő a másik ellenfele a korosabb kismamának. Gondoljunk csak bele, míg gyermeke 20 éves lesz, addigra a szülő jobbesetben 60. Elég kevés lehetőség van, hogy megélje gyermekei vagy unokái felcseperedését. Mindezekre fel kell készülni, úgy hogy a legrosszabb esetben, gyermeke ne maradjon egyedül.
Koczka Kinga