A Waldorf- pedagógiai irányzatot Rudolf Steiner dolgozta ki az 1900-as években. Szemléletének középpontjában a gyerek áll, a maga változó testi-lelki-szellemi igényeivel. A nevelésének alapelve a keresztény kultúrkör alapjaira épül.
A Waldorf- pedagógiai irányzatot Rudolf Steiner dolgozta ki az 1900-as években. Az első iskoláját pedig 1919-ben a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár igazgatójának felkérésére szervezte meg. Azóta több mint 600 iskolát alapítottak, több mint 2000 Waldorf intézmény található világszerte Nyugat-Európától kezdve, Észak-Amerikán, Dél-Afrikán, Japánon át Ausztráliáig. Magyarországon jelenleg 17 intézmény működik.
A cél az egészséges élet megalapozása, előkészítése, testileg egészséges, lelkileg szabad, kreatív szellemű gyermekek nevelése. Szemléletének középpontjában a gyerek áll, a maga változó testi-lelki-szellemi igényeivel.
A nevelés a keresztény kultúrkör alapjaira épül. Nyitottságra és élményvilágát, formáló erejét hozzák felszínre, többek között művészeti tevékenységek által. Megismertetik velük és ápolják a helyi hagyományokat, kulturális örökségüket. A gyerekek részt vesznek háztartás és kézimunka, kézműves foglalkozásokon, ahol a legkülönfélébb természetes anyagokkal találkoznak (fa, gyapjú, méhviasz, kő, termések). A művészeti foglalkozásokon zene-ének és verstanulás folyik, sokszor hallgatnak mesét, rajzolnak, formáznak, babáznak. Szép mozgás kifejlesztésére törekszenek a nevelők. Az óvodai étkezések a korszerű táplálkozási elveknek megfelelőek. Környezetünk és a természet iránti felelős magatartásra nevelnek.
Elvárások nélküli érzelmi biztonságot nyújtanak, a gyermekben működő természetes erő szabad fejlesztésére törekszenek. A játékok során a gyermekek egymás közti és a felnőttekkel való együttműködésével fejlesztik tovább képességeiket. Hisz a gyerek szabad játéka kiemelt fontosságot élvez a Waldorf-óvodai élet tevékenységi formái között. A megfelelő tanulási forma ebben az életkorban nem az úgynevezett játékos tanulás: hanem a valódi tapasztalatszerzés, melyre a Waldorf-óvodai élet egésze ad lehetőséget. A szabad játék idejében végzett munka jellegű tevékenységek az udvari játék, a kerti munka vagy a séták, kirándulások).
A Waldorf óvoda élete a napi, heti és éves ritmusokra épül. A gyerek szempontjából károsnak ítélik az egész napos benntartózkodást, mivel maga a csoport az, ami jelentős mértékben kimeríti a néhány órai kellemes együttlét után a gyerekeket. Mindezzel együtt szükség esetén a rászoruló gyerekeknek az óvodai ellátását is megoldják. A Waldorf-óvodai napirendben minimálisan kétszer, egy-egy óra szabad játékra van ideje a gyereknek. Napirend >>
Waldorf-óvodában csak felsőfokú, állami diplomával és Waldorf Óvodapedagógiai Szemináriumi végzettséggel rendelkező óvónő vezethet csoportot. A gyerekek minden tevékenysége az óvónő jelenlétében vagy tudomásával folyik. Teljes figyelemmel és mindig érdeklődve kíséri a Waldorf-óvónő a körülötte zajló eseményeket. Minden, a csoport életéhez szükséges munkát (öltöztetéstől kezdve a takarításig) az óvónő végez, a gyerekek előtt. Alapelv, hogy az óvodai időben az óvónő semmit se csinál, amit gyerekek nem utánozhatnak. Tudatában van annak, hogy valamennyi tevékenysége inspirálja és táplálja a gyerek szabad játékát
Módszere szerint a gyermekutánzással tanul, és ehhez megfelelő követendő mintákat kell látnia és átélnie maga körül. Ezért az óvónők viselkedése épp ezért csakis utánzásra érdemes lehet. A pedagógus nem szól bele a gyermek fejlődésének ütemébe kivárja azt az időpontot, amikor a gyerek maga kezd cselekedni. A pedagógus törekszik arra, hogy a konfliktushelyzeteket megelőző jeleket észrevegye és ilyenkor időben, tapintatosan belépjen a gyerekek játékvilágába mint szereplő, aki továbbsegít, majd kilép újra, mintha ott se lett volna.
Az óvónő feladati közé tartozik a tárgyak kiválasztása, a csoport egészséges életmódjának kidolgozása. A különböző tevékenységek megtervezése, előkészítése, levezetése. Minden gyerek egyéni fejlődésének megfigyelése és segítése. Nem legutolsó sorban a szülőkkel való közösségi kapcsolat kialakítása és ápolása, problémák esetén közös megbeszélés és útkeresés.
A Montessori irányzattal megegyezően itt is nagyon fontos szerepe van a környezetnek. A Waldorf-óvoda teljes egészében és minden részletében az óvodáskorú gyerekek sajátos életformáját, egészséges fejlődését szolgálja. Mindenben a harmóniára és a természetességre törekszik. Az épületnek minél családiasabb, otthonosabb érzést kell keltenie. Az udvarnak és a kertnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy szülőkkel együtt is elférjen a csoport. A csoportegység térbeli felosztása olyan legyen, hogy minden háztartási, kézműves, és egyéb tevékenységnek egyértelmű és megfelelő hely jusson.
A bútorok (tömör fából) legyenek szépen megmunkálva, harmonikus szép formákkal; több funkciónak is meg tudjanak felelni, változtathatóak, átrendezhetőek legyenek. A textíliák legyenek természetes anyagokból (gyapjú, len, vászon, pamut, bársony, selyem). A naponta használandó alapanyagok legyenek a gyerek számára jól láthatóak. A játékszerek, játékeszközök (melyek többé-kevésbé kimunkáltak) legyenek természetes anyagokból.
Összeállította: Koczka Kinga