Egyre többet hallunk az oszteoporózis – magyarul: csontritkulás – nevű betegségről. Sokakban felvetődhet a kérdés, milyen betegség is az oszteoporózis, mi az oka a kialakulásának, miért érint egyre több embert – ahogyan ezt az orvosi statisztikák jelzik.
A csontritkulás olyan anyagcsere eredetű, kóros folyamat, amelynek során az ember fokozatosan veszít a csontja tömegéből. Nem a csontok mérete változik meg, hanem a benne lévő sejtek és ásványi anyagok fokozatosan megfogyatkoznak, emiatt megváltozik a csont szerkezete, ami a mechanikai tulajdonságának, vagyis teherbíró képességének romlásához vezet. A csontok törékennyé válnak, kisebb ütéstől, eséstől törnek.
A csigolyák egyre nehezebben viselik a terhelést, már a saját test súlya is elváltozásokat okozhat: csökken a testmagasság, a mellkas közelebb kerül a medencéhez, ami miatt a has előredomborodik, a hát kipúposodik, a vállak előreesnek. Gyakoriak az elesés nélkül is létrejövő, spontán csigolyatörések, csigolya összeroppanások.
A combnyaktörés, ami tipikusan a csontritkulásnak „köszönhető”, az idősek számára az egyik legveszélyesebb, gyakran végzetes kimenetelű betegség. A csont tömege az első 20-25 évben alakul ki, eddig még épül, ezután tulajdonképpen már megindul a csont-tömegvesztési folyamat.
Természetesen ez az ötven éves kor alatt többnyire lassú és csak igen kis mértékű. Minél nagyobb csontsűrűség alakul ki a fiatal években, annál kedvezőbb az érintett helyzete. Ugyanis, ha magasabb szintről indul a fogyás, később éri el a törési küszöböt.
1. 60-70 százalékban genetikai adottság. Az öröklődés ugyanis meghatározza, hogy milyen csontjaink lesznek. A cél az, hogy a 20-as éveire mindenki érje el a saját csúcs-csonttömegét, de hogy ez mekkora, az egyénektől függő.
2. a fennmaradó 30-40 százalékban mindenki maga tehet a saját csontja tömegének gyarapításáért.
Figyeljünk táplálkozásunkra:
Érdemes étrendünkbe beiktatni a brokkolit, a kelbimbót, a babot, a répát és az édesburgonyát. A sötétzöld levelű zöldségek, különösen a tengeri eredetű, zöld növények igen hasznosak, így javasolt a lucerna, a sötétzöld alga, a Spirulina és a Chlorella, a zöldárpa és a búzafű. Ugyancsak előnyös a friss gyümölcs, különösen a pigment-anyagokban gazdag gyümölcs fogyasztása. Ajánlottak még a különféle olajos magvak.
Figyeljünk szervezetünk sav-bázis egyensúlyára:
A pH-egyensúly felborulása a legtöbb embernél az elsavasodást jelenti. Ez az állapot arra kényszeríti testünket, hogy a szükséges ásványi anyagokat - különösen a kalciumot, a nátriumot, a káliumot és a magnéziumot - a létfontosságú szervekből és a csontokból vonja ki abból a célból, hogy semlegesítse és biztonságosan eltávolítsa a savakat a testből. A szervezet nagymértékben elsavasodhat, bár ezt az állapotot gyakran évekig nem ismerik föl.
Iktassunk be étrendünkbe ásványi anyag komplexeket:
Az életkorhoz igazított ásványi anyag bevitellel sokat segíthetünk csontjaink normális mésztartalmának fenntartásáért. Az ásványi anyagok mellett fontos a D-vitamin jelenléte is. A D-vitaminnak fontos szerepe van a gyerekkorban a csontok tömegének kialakulásában (ha kóros mértékű a hiány, angolkór alakul ki), felnőtt korban pedig csontritkulást okoz, ha nem elegendő.
Jó tudni, hogy bizonyos állapotok, illetve anyagok az ásványi anyagok hiányához vezetnek.
Ha csak egyféle ásványi anyagot viszünk be nagy mennyiségben a szervezetünkbe, a kívánatossal ellentétes hatást érhetünk el. Ehelyett többféle ásványi anyag fogyasztása javasolt több részletben, kisebb dózisokban.
Mozogjunk rendszeresen
Egy másik, életre szóló teendő a rendszeres testmozgás. A csont ugyanis állandó átalakulási folyamatban van, az átépülés üteme pedig a külső, fizikai terheléshez igazodik. A mozgás a csontok anyagcseréjét is javítja, hiszen a csontokra tapadnak az izmok, s ha a mozgással megnő az izmok anyagcseréje, ez a csontokra is hatással van.
Vitaminsziget.com