A 2010-ben elindult X-faktor legjobb női énekeseként a 4. helyezést érte el, azóta az egész ország ismeri. Janicsák Vecával beszélgettünk.
A dalaim szinte pontosan ugyanolyanok, mint én. Kiszámíthatóan kiszámíthatatlanok, némelyik pedig kiszámíthatatlanul kiszámítható. Egy nagylemez elkészítése során teljesen jól kijön az ember személyisége, hiszen nem minden nap vagyunk ugyanolyan hangulatban. Van, hogy elcsigázott vagyok, van, hogy mérges, van, hogy romantikus hangulatú, van, hogy energikus. Ezért mindig más dalok születnek. Egy lemez dalai nagyon jól tükrözik, hogy abban az adott korszakban, amíg az alkotói folyamat zajlott, milyen hangulata volt az embernek.
Nagyon sok és sok féle zenét hallgatok. Nem is kezdek bele a felsorolásába, inkább csak annyit mondok, hogy aki a leginkább inspirál, az még mindig Matt Bellamy, a Muse zenekar frontembere. Amúgy nagyon sok komoly zenét hallgatok, hatalmas szimfóniákat, de van olyan, hogy tetszik egy aktuális popsláger is. Nem tudom bekategorizálni az ízlésemet, mert lehetetlen.
Idén időszerű egy új lemez, tehát szakmai téren leginkább erre fókuszálok majd az év második felében.
Ez nálam teljesen hektikusan működik. Ha már eleve fáradt vagyok, akkor az időmenedzsment nem az erősségem. Van, hogy noszogatni kell, hogy időben készülődjek, érkezzek. Amikor viszont energikusabb vagyok, akkor megyek, pörgök, aktív vagyok, és pontosabb is vagyok. Tehát azt látom, hogy az idő managelése az az energiaszintemmel függ össze.
A reggeli számomra fontos, így mielőtt elkezdem a napomat, egy kiadós reggelivel startolok. Kutyasétáltatás után általában délelőtt elvégzem a házimunkát, és sűrűn kell takarítanom, mert egy kutyával és egy macskával élek egy lakásban, így ha nem porszívózom kétnaponta, elárasztana a szőr. Tehát a takarítás egy állandó elfoglaltság az életemben, de mások mondják is, hogy szerintük én ezt mánia szinten űzöm. Tényleg nem tagadhatom, hogy szeretem a rendet és a tisztaságot. Ebéd után elmegyek japán órára és tanulok. A hét három napján esténként pedig kempózom. Természetesen a napi rutinom nagyban függ attól, hogy éppen milyen korszak vagy évszak van. Nyáron és decemberben szinte semmire nincs időm a rengeteg fellépés miatt. Ha mondjuk, stúdiózom, akkor se nagyon. Így a kicsit levegősebb időszakokat próbálom energiagyűjtésre használni, hogy azokban a hónapokban, amikor levegőt venni sincs időm, legyen kellő energiám, motivációm, tele legyek ötletekkel, kreativitással és lelkesedéssel.
Igen, világ életemben. Fiatalabb koromban röplabdáztam és imádtam. Az elmúlt években azonban nagy szerelmem lett a futás. Amíg Budakeszin laktam, addig az erdőben futottam hetente többször, mióta viszont beköltöztem a városba, azóta a Városligetet szemeltem ki, és azt találom a legmegfelelőbbnek erre a tevékenységre. Ott is jó a levegő, és tele van növényekkel. Szívesen röplabdázom a mai napig társaságban, de ha egyedül futok az erdőben, azt is ugyanúgy élvezem. A kempó pedig amellett, hogy karbantartja a testemet, borzasztó nagy fegyelmet tanít, mint minden harcművészet. Sokkal türelmesebb és fegyelmezettebb lettem, mióta kempózom.
Nem szoktam járni, más módját választom az alakformálásnak.
Most azt mondom, hogy nem. De ki tudja, 10-20-30 év múlva éppen mit gondolok…
Alapvetően ott kezdődik, hogy imádok enni, de próbálom kontrollálni ezt a szenvedélyem. Abszolút odafigyelek az étkezésre, nemcsak azért, mert színpadi ember vagyok, hanem saját magam miatt is. De nem makulátlan az étkezésem, főleg azért, mert mint említettem, imádok enni.
Soha nem fogyókúrázom, mert szerintem az egy nem normális dolog. Ha úgy érzem, nem vagyok elégedett a testemmel, még akkor sem sanyargatom magam, csak megválogatom, szigorúan, hogy mit eszem. Szerintem lehet fogyni anélkül is, hogy bele halnánk minden nap az éhségbe. Felesleges az önkínzás, inkább találjunk ki egy utat, amiről nem térünk le, és ami éhezésmentesen tud eredményt hozni.
Igen. Ne sanyargasd magad, elég, ha egészségesen eszel normális, minőségi dolgokat, és sokat sportolsz.
Nagyon is. Ez az egyik kedvenc hobbim. Nagyon szívesen próbálgatom távoli tájak ízvilágát is. Kísérletező típus vagyok, szeretem a fűszereket, és az egyéb kiegészítőket. Imádom összeverbuválni a lakásomba a családomat, a barátaimat és főzni neki, majd látni, hogy milyen jólesően falatoznak, nagyokat beszélgetnek, nevetnek közben.
Ez csak természetes.
Az attól függ. Ha már ezerszer olvastam hasonlót az adott témakörben, akkor átlapozom, de ha új az információ, akkor természetesen elolvasom, mert érdekelnek az ilyen dolgok.
Természetesen szokott lámpalázam lenni, de a legnagyobb örömömre ez nem a hangomon mutatkozik meg. Tehát ha lámpalázas is vagyok, nem remegő hanggal éneklek.
Hűség, kitartás, becsületesség.
Sokféleképpen. Engem, ami a legjobban kikapcsol és a legnyugodtabb lelkiállapotot biztosítja számomra, az az olvasás. Rengeteget olvasok. Olyankor megfeledkezem a világról, csak magam vagyok, nem idegeskedem, és teljesen lenyugszom, lecsendesülök. A másik pedig a kempó. Abszolút érzékelem, hogy az önfegyelem, amit ott tanulok, sokkal nagyobb belső békét is ad számomra.
Szeretem a Jean Austen, a Kurt Vonnegut könyveket – meg még milliárd másikat. Gyakorlatilag bármilyen könyvet elolvasok, aminek a tartalma felkelti a figyelmem. Kicsit szomorú vagyok, hogy a világ szépen lassan kiiktatja az olvasást az létből, mert annyira rohanunk, hogy nincs időnk napi egy órát olvasni esténként munka után. Be kell, valljam, hogy én is többet olvastam régen, de nagyon odafigyelek rá, hogy ne kopjon ki ez a tevékenység az életemből, mert az olvasás nem csak ellazít és kikapcsol, de észre sem vesszük, mennyire fejlődik általa a szókincsünk és a kifejezési készségünk.
Ez is az energiaszintemtől függ. Ha fáradt és nyűgös vagyok, akkor nagyon tudok hisztizni, és utólag nem is értem, miért. Ha viszont energikus vagyok, akkor képes vagyok arra, hogy nem csak magamat, de a körülöttem lévőket is lecsillapítsam, megnyugtassam.
Egy évben egyszer van egy hosszabb nyaralásom, amikor azt mondom stop, most nincs se fellépés, se tv-zés, se interjú, se semmi. Akkor elmegyek, és teljesen kikapcsolom, hogy én ki vagyok. Kalandozok, finom ételeket eszem, nagyokat sétálok, több könyvet is felfalok. Mire visszatérek, egy nyugodt, energikus, motivált ember leszek.
Láthatatlan lennék.
Én inkább egy asztaltársaságot választanék, ha lehet. Meghívnám vacsorára Matt Bellamyt és Angelina Joliet.
Az interjút készítette: Kató Iringó
A fotók forrása: Janicsák Veca FanClub Facebook oldal