Imád utazni, nyitott az újdonságokra, mindig 100%-on ég. A közvetlen és pörgős Horváth Évával beszélgettünk.
Gyakorlatilag gyerekkorom óta reál beállítottságú vagyok. Az állatorvosi vonalon azért nem tanultam tovább, mert a gimnáziumban 4 évet kellett volna latin tanulással és egy csomó olyan tantárggyal eltölteni, amit akkor teljesen feleslegesnek ítéltem. Akkoriban matematika, statisztika versenyeket nyertem, és úgy voltunk vele, hogy legyen egy szakma a kezemben, ezért általános iskola után közgazdasági szakközépiskolába mentem. Ezután pedig az i-re a pontot a Corvinuson szerzett egyetemi diploma tette fel.
Mindegyik egyaránt. Biztos nem tudnám magamat elképzelni egy irodában, annak ellenére, hogy mérlegképes könyvelő vagyok. Nem tudok megülni a helyemen, engem a változatosság gyönyörködtet, ez dob fel, tehát mindegyik ugyanannyira áll hozzám közel. A blogban most nagyon szeretem az utazást.
Igen, rengeteg kérdést kaptam ezzel kapcsolatban, pontosan ezért hoztam létre a blogot. A Facebookon már nehéz volt, hogy minden ember kérdésére kielégítően válaszoljak, ez rengeteg időt vett el, úgyhogy ezért hoztam létre a blogot, hogy ott mindenről tudósíthassak: azokról a helyekről, ahol jártam a világban, azokról a dolgokról, amiket kipróbáltam, pl. a kozmetikában a krémekről, kezelésekről, így mindenki megtalálhatja a kedvére valót, kedvére böngészhet a blogomon.
Minden napom más, de a sportra mindig szakítok időt. 4 óra körül szoktam lemenni a terembe az edzőmhöz, de most hogy jön a jó idő, jöhet a futás is, ami számomra egy meditatív dolog. Én nem tudok úgy meditálni, hogy egy helyben ülök és mantrázok, hanem nekem akkor is mozgásban kell lennem. A mai napom úgy néz ki, hogy megyek egy interjúra a TV2-be, utána a modell suliba megyek castingolni. Általában a hétvégéken dolgozom intenzíven, akkor 2 iskolában tartok órákat, modell castingok vannak, és hétvégi rendezvényekből is nagyon sok van. A hétköznapok kicsit lazábbak ebből a szempontból. Amivel mostanában még foglalkozom, az a Miss Balaton verseny, aminek én vagyok a koordinátora. Itt most indul majd be igazán a szervezés, a castingok, a versenyre való felhívás, jelentkezés, sajtótájékoztatók és minden, ami ezzel jár. Most, hogy ezeket így végigmondtam, azt mondhatom, hogy nagyon szerencsés vagyok, hiszen azzal foglalkozhatok, amit nagyon szeretek. (mosolyog)
Egész jól sikerül ezt koordinálom, általában meg tudom szervezni a teendőimet és élvezem, hogy állandó mozgásban vagyok. De egyébként a fentiekhez még bele akarom rakni a spanyolt! Odáig már eljutottam, hogy elővettem a könyveket. (nevet)
Semmi különös, én mindig 100%-on égek. Szerintem a legborzasztóbb dolog az életben, ha valaki unatkozik, ilyen velem soha nem fordul elő. Hogyha úgy érzem, hogy ne adj isten unalomra adnám a fejem, akkor gyorsan leszervezek 3 másik dolgot, hogy történjen valami. Úgyhogy nincs az, hogy ezt az energiaszintet fenn kellene tartani. Mindig csodálkozom, hogy vannak sokkal lassabb ütemben élő emberek. (nevet) Nálam a napi 3 kávé az optimális pörgésszintet megadja.
Vitaminokat szedek, ezek szerintem nagyon fontosak az ember szervezetének. Az egyik a D-vitamin, ami a mindennapjaim részét képezi, ha nem nyaralok, mert akkor rengeteget napozok. A másik a spirulina alga, amit szedek, ez lúgosítja a szervezetemet. C-vitamint, magnéziumot pedig hébe-hóba szedek. Nyáron, ha sokat futok, és néha begörcsöl az izomzatom, akkor szoktam egy kisebb magnézium kúrát csinálni. Tehát ezek a belső vitaminok egyrészt a szépség trükkjeim, ezek nekem beváltak. Nyilván az embernek ismernie kell a szervezetét annyira, hogy meg tudja mondani, hogy melyik vitamin válik be neki. A további szépségápolási trükkjeimről, az arcápolásról a blogomban tájékoztatom az embereket. Ott leírom a különböző technikákról a véleményemet. Amit most nagyon szeretek, az egy tűszúrásos kezelés, ami a bőr kollagéntermelését segíti elő.
Nem nagyon szeretek egy helyben ülni, ilyenkor nem érzem jól magam, úgyhogy nem szoktam. Azt az időt inkább futásra szánom. (nevet)
Igen, gyerekkoromban is paleoztam, csak nem tudtam róla. (nevet) Mindig is húsevő voltam, mindig is ehhez a típusú ételekhez vonzódtam. A baj ott kezdődött, amikor egyszer csak elkezdtem nagyon puffadni, holott sokszor csak pár falatot ettem. Több éven keresztül próbáltam kitalálni, hogy mi lehet ennek az oka, már a legszörnyűbb kórra gondoltam. Mígnem egyszer valaki azt mondta, hogy miért nem megyek el a vega tesztre, és ott kimutatják a problémám. A teszt során egy kis elektromos impulzus segítségével a tenyeredből mutatják ki, hogy mire vagy allergiás. Vegyszerek, vitaminok, liszt, glutén, hal, zöldség, virágok, mindent kimutat. Nálam kiderült, hogy a laktóz érzékenységem 10-ből 10-es, amit a szervezetem egyébként tudott, hiszen már gyerekként sem szerettem a tejet, joghurtot, max. a sajtok voltak a gyengéim. Sajnos a sajtok és pl. a tejföl által folyamatosan vittem be a laktózt, meg az a baj, hogy laktóz mindenben van, sonka, virsli, stb. A szervezetem feladta a harcot és ezért kezdtem el puffadni. Ráadásul a laktóz kiváltotta a gluténérzékenységemet is, ezért ha ettem egy teljes kiőrlésű kenyeret, amiatt is elkezdtem puffadni. Tehát a laktózt nagyon gyorsan el kellett hagynom. Persze elmúlni nem fog soha, mert vele született az érzékenységem. De szerencsére most már nem okoz gondot, ha megeszek egy kis sajtot, ilyenkor most már nem úgy nézek ki, mint egy 6 hónapos kismama. (nevet) Sokakkal beszéltem, és ők mondták, hogy: „Ja, akkor te paleozol!”. És akkor utána olvastam, hogy mi is az a paleo diéta. Kiolvastam egy csomó könyvet a témában és rájöttem, hogy tudat alatt így étkeztem gyerekkorom óta. Amióta kiderültek a fenti problémáim, és nem eszem olyan dolgokat, amiket a paleo tilt, azóta jobban érzem magam, nem puffadok. Nem kell azzal foglalkozzak, hogy ha elmegyek egy vacsorára, akkor bő ruhát vegyek fel, mert bármit megeszek, hatalmasra nő a hasam, nálam ez ilyen tünet formájában jelentkezett. Azóta bátran merem kijelenteni, hogy a paleo diéta a laktóz/gluténérzékenyeknek a legjobb választás.
Nagyon! És szerintem kell is főzni, hiszen a hétköznapokban, ha bemegy az ember egy közértbe, szupermarketbe, akkor nagyon nehéz olyan ételt találni, amiben nincs tartósítószer vagy méreganyag. Ha mást nem is, de feldobok egy kis csirkemellet, közben csinálok hozzá egy kis salátát. Ezekre oda kell figyelni, mert hiszem azt, hogy egészségesek úgy tudunk maradni, ha a tartósítószereket, a finomított dolgokat teljesen kivesszük az étrendünkből. Gyakran hozom fel az amerikai példát, amit kint láttam. Az USA-ban minden diétás, no calories, zero fat, minden terméket így adnak el és mégis milyen túlsúlyosak. Ez ugye annak köszönhető, hogy minden tele van növekedési hormonnal, minden mesterséges, minden tartósítva van, és hiába 0 kalória, ha a méreganyag ott van benne. Most voltam Burmában, ahol imádtam a helyi piacot, csodálatos zöldségeket lehet ott vásárolni, és milyen érdekes, ott nem elhízottak az emberek.
Igen, rossz érzéssel tölt el egy finomított termék elfogyasztása. A cukorról már annyira leszoktam, hogy nem is eszem édességet egyáltalán, a kávét pedig 5 éve nem cukrozom, de lehet, hogy több. Csodálkoznak az emberek, hogy lehet cukor nélkül meginni, én viszont azon csodálkozom, hogy lehet cukorral meginni a finom kávét. Csak szokás kérdése.
Ez még nem következett be, de lehet, hogy ez lesz a következő lépés.
A legegyszerűbb és legjobb szépség+egészség tanács, ami szerintem hosszú távon is működőképes, és az egész szervezetünkre kihat, az a sok folyadékfogyasztás, ez nagyon fontos. Onnantól kezdve, hogy valaki nem iszik elegendő vizet, a bőre sokkal szárazabb lesz, a haján meglátszik, csomó mindenre kihatással van, úgyhogy erre oda kell figyelni. Én régebben nagyon kevés vizet ittam, és mondták, hogy ezen sürgősen változtatni kell, különben komoly veseproblémáim lesznek. Én úgy vettem rá magam, hogy az autómban mindig ott van egy palack víz, el nem indulok nélküle. Ha megállok a piros lámpánál, akkor iszom. Egy idő után ez rutinná vált. Főleg, hogy Pesten elég sok piros lámpa van. (nevet)
A mai világban szerintem nem lehet stressz nélkül élni. Az ember stresszel azért, hogy mi lesz vele holnap, mi lesz a jövő évben, mi lesz a családjával, mi lesz az egészségével, de lehet, hogy az ember nem is tudja, hogy ez napi szinten foglalkoztatja, csak benne van. Nagyon kevés olyan szituáció van, amikor elengedhetjük ezeket a stresszes gondolatokat. Pl. gondolj csak arra, hogy a nyaralás ilyen, de ott is felmerül, hogy felmerjek-e a szállni a repülőre. Vagy elég csak az, hogy kimegy az ember az utcára, akkor is olyan rezgése van a többi embernek körülötte, hogy esetleg már attól stresszes lesz. Ezért szerettem Burmát, és az olyan vidékeket, amiket még nem igazán fedeztek fel a turisták, mert a helyi emberek egyszerűsége (és ezt most értsük jól) lenyűgöző. Nem stresszelik szét a hétköznapokat, nem akarnak hatalmas kacsalábon forgó palotát, nem akarnak nagy autóval járni, egyszerűen élvezik a mindennapokat, hogy kimennek a piacra, hogy főznek a családjuknak. Megélik a mindennapok szépségét, nem a jövőben élnek és nem is a múltban. Ez lenne a legfontosabb számunkra is, hogy ezt megtanuljuk. Amíg Burmában voltam, addig nagyon átéreztem ezt, és nagyon megnyugtatott az egész miliő. Itthon egy hónapig kitartott, de most már érzem, hogy kezdi elveszíteni az energiáját.
A futás nekem nagyon sokat segít, de keresek más fórumokat is, hogy ezt a spiritualitást még hol lehetne táplálni. Az biztos, hogy a meditáció nem az én műfajom a mozgékonyságom miatt. De ezen kívül csomó olyan fejlődési lehetőség van spiritualitásan, amelyek felé lehet nyílni, de nyilván meg kell találni ezek közül a legmegfelelőbbet.
Ez hangulatfüggő. Mostanában nagyon szeretek eljárni vacsorázni, finom ételeket megkóstolni, különlegességeket. Szeretnék egy csomó új receptet megtanulni, hogy hazavigyem az én konyhába. A másik ideális eset, amikor én főzhetek valakinek. (mosolyog) Nagyon szeretek főzőcskézni, ez is kikapcsol.
Nagyon nehéz ezt egy mondatban összefoglalni. Szeretet, tisztelet, őszinteség, így ezek összességében. De nagyon furcsa, mert mostanában kezdtem azt észrevenni, hogy megérzem, az emberek rezgéseit. Megérzem, hogy ki az, akinek pozitív rezgése van, és jó az aurájában tartózkodni, és ki az, akitől menekülni kell, mert leszívja az energiámat, mint egy energiavámpír. Őket megpróbálom elkerülni, és csak azokkal az emberekkel körülvenni magam, akik tényleg pozitívan hatnak az életemre és én is az övékre.
kezdődik számára az élet! (nevet)
Az interjút készítette: Kató Iringó
A fotók forrása: Horváth Éva Official Facebook oldal