Vitaminsziget Egészségről mindenkinek főoldalra

Nőgyógyászati szűrések

A nők nagy többség nehezen veszi rá magát a nőgyógyászati szűrővizsgálatra, holott akár életet is menthet. A szűrés alkalmával több olyan betegség is időben felismerhető, mint méhnyak-, petefészek-, emlőrák, mellyel nők millió veszítik el életüket.

 

Mi a nőgyógyászati vizsgálat?

 

A nőgyógyászati szűrővizsgálat citológiai mintavétellel kiegészített nőgyógyászati szakorvosi vizsgálatot jelent. A nőgyógyászati szűrés egy komplex ellenőrzés, ahol nők vizsgálatával igyekszünk felismerni azokat a kórállapotokat, melyek további diagnosztikát, szükség esetén kezelést igényelnek.

 

Mit lehet vizsgálni a nőgyógyászati szűrésekkor?

Méhnyakrák

A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint 1000 új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!

 

HPV

A méhnyakrák kialakulásának egyik jelentős rizikó tényezője a humán papilloma vírussal való fertőzöttség.  A fertőzés szexuális úton terjed. A fertőzöttség általában teljesen tünetmentes, ezért a diagnosztizálása csak szűréssel, a méhnyakról vett minta genetikai vizsgálatával lehetséges. A HPV fertőzöttség ellen lehetséges a védekezés oltás formájában.

 

Petefészekrák

A petefészekrákok a nőkben előforduló rákos megbetegedések mintegy 5%-át teszik ki, és a nőknél előforduló ötödik leggyakoribb rákféleséget képezik. A petefészekrákok túlnyomó többsége a nők 50-70 éves korosztályaiban fordul elő, de bármely életkorban kifejlődhetnek. A petefészek jóindulatú daganatainak többsége rendszerint jóval fiatalabb, 20-40 éves nőknél fordul elő.

 

Emlőrák

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos betegsége. Az egész világon a nők összes daganatának 22%-a emlőrák, Magyarországon évente mintegy 7500 új megbetegedés fordul elő. Az életkort figyelembe véve leginkább 30 éves kor fölött jelentkezik, 50-65 év között a leggyakoribb, az ezt követő években az előfordulása fokozatosan csökken.

 

Hogyan történik a vizsgálat?

 

A vizsgálat a külső nemi szervek megtekintése kezdődik, mely gyakorlatilag elkerülhetetlen. Már ennek kapcsán számos betegség: pl. szeméremtesti daganat, méhelőesés, hólyagsérv, fejlődési rendellenességek, gyulladások, túl tág hüvely felismerhető.

 

Az orvos először az ún. kacsa segítségével, óvatosan a hüvelybe vezetve (fájdalommentes) tájékozódik a hüvelyfal, a méhszáj és a hüvelyi váladék állapotáról. Láthatóvá válik a hüvely belső felülete és a méh hüvelyi része, a méhnyak, és annak külső része, a méhszáj. Felismerhetőkké válnak különböző gyulladásos folyamatok, ha azok szabad szemmel is látható elváltozást okoznak.

A vizsgálat következő része a méhnyak vizsgálata. Ehhez a fényforrással ellátott nagyító készüléket, úgynevezett kolposzkópot használnak, melynek segítségével a méhszájat és annak környezetét nagyító alatt vizsgálják.  Ezután az orvos egy műanyag pálcika segítségévek kenetet vagyis hámsejteket tartalmazó sejtmintát vesz. A kenetet laboratóriumban vizsgálják meg mikroszkóp segítségével, ez a citológiai vizsgálat.  

A méhnyak vizsgálatának befejező részeként, azt ecetsavas és jódos oldattal beecsetelik, mert így festve, egyes kóros sejtelváltozások felismerhetőkké válnak.

A feltárás után következik a kismedencei szervek tapintásos vizsgálata. A  nőgyógyász egyik kezének mutatóujját a hüvelybe vezeti, és így a másik kézzel az alhast áttapintja. A két kéz között érezhető a méh (mérete, helyzete, tömöttsége), a petefészkek (ciszta, daganat, gyulladás gyanúja) és mindkettő környezete. Így különböző kismedencei gyulladásos, illetve jó- és rosszindulatú daganatos betegségek kórismézésére nyílik lehetőség. Tudjon meg többet a méhnyak elváltozásairól jelentéséről! Tovább >>

 

 

Ultrahang segítségével is vizsgálhatnak, hiszen ultrahanggal felismerhetővé válnak az olyan elváltozások, melyek egyébként nem, vagy csak igen nehezen kimutathatóak.

 

A kezelőorvos javaslatára - elsősorban a 40 év felettiek esetén - mammográfiai vizsgálat is szükséges lehet az emlők egészségének ellenőrzésére.

Mi a teendő a vizsgálat előtt?

 

A vizsgálat előtt érdemes kiüríteni a hólyagot. Nőgyógyászati vizsgálat előtt nem tanácsos a hüvely bemenet környékét hintőporozni, bekrémezni vagy egyéb kozmetikumokkal „elfedni”, mert panaszok esetén ez megnehezíti a vizsgáló orvos számára a pontos kórismézést. Ugyanebből a szempontból hüvelyöblítés sem ajánlatos.

 

Mi a teendő a vizsgálat után?

 

A vizsgálat veszélytelen, és nincs ismert mellékhatása.

 

Mikortól és milyen gyakran érdemes nőgyógyászati szűrésre menni?

 

Szexuálisan aktív nők esetén évenkénti szűrővizsgálat ajánlott.