Izzadás nélkül nem lehet élni, hiszen az ember nem tudná elviselni a földi klímáját. A verejtékezés fontos szerepet játszik a szervezet hőháztartásában. Amikor testünk fizikai terhelésnek van kitéve, vagy a külső hőmérséklet szintje indokolja, fokozódik az izzadságmirigyek tevékenysége. Természetesen ennek mértéke eltérő, hiszen még egyesek patakokban verejtékeznek, mások szinte pár cseppet.
A fokozott izzadás önmagában csak tünet, aminek mindig vagy az esetek többségében jól körülhatárolható oka van, csak nem minden esetben olyan egyértelmű. Különféle elméletek láttak már napvilágot. Eddig kapcsolatba hozták a túlzott izzadást az izzadságmirigyek magas számával. Más elmélet normális izzadságmirigy számról beszél, megemelkedett izzadság termeléssel. Valószínűleg a központi idegrendszer hibás működésében lehet a kulcs, amely akár egy téli, mínusz környezetben is parancsot adhat a test hűtésére. Az izzadás lehet általános egy családon belül, azonban generációkat átugorva is öröklődhet. Különböző a hormonháztartást érintő változások idején (pubertáskor, terhesség, átmeneti évek) fokozódhat az izzadás, azonban vissza is térhet (ritkábban) normális szintre.
A kellemetlen izzadság gyakran jár együtt kellemetlen szaggal. Ennek elkerülése érdekében elsősorban stiffeket, dezodorokat használunk. Ám nem árt tisztában lenni hatásukkal, hiszen teli vannak mérgező, sokszor rákkeltő anyagokkal. A legtöbb dezodor tartalmaz alumíniumot. Az alumíniumsók beszűkítik a verejtékcsatornát, gyulladást, allergiát válthatnak ki. A dezodorok megakadályozzák az izzadást, általában eltömítik pólusaidat. Ugyanakkor szoros összefüggésbe hozható az alumínium a mellrák és az Alzheimer-kór kialakulásával.
Egy brit tanulmány szerint kapcsolat van a dezodorok használata és bizonyos mellrákfajták között. A gyógyszer, kozmetikai és élelmiszeriparban használt kémiai tartósítószereket nagy mennyiségben találtak bizonyos emlődaganatokban, Egy, a Journal of Applied Toxicology folyóiratban publikált tanulmány szerint különösen egy bizonyos , úgynevezett POH (para-hydroxybenzoesav, paraben) alapú dezodor használata és a mellrák előfordulása között látszik összefüggés. A reading-i egyetem (Nagy –Britannia) kutatói elemezték 20 rákos daganat összetételét. 18 esetben magas koncentrációban találtak POH –t. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy e kémiai anyag összefüggésben van a daganatokkal. A POH-ról eddig is ismert volt, hogy hasonlóan hat a szervezetben, mint az ösztrogén, az a hormon, amelynek szerepe van a mellrák kifejlődésében. Úgy tűnik, a dezodorok és más kozmetikumok a fő forrásai a POH-nak. Amikor ezek a tartósítószerek bejkrülnek a szervezetbe, az anyagcsere radikálisabban átalakítja őket, és elveszítik ösztrogénnel való hasonlóságuk egy részét. Egyébként, a rákos daganatok 60 %-a az emlőnek a hónaljhoz legközelebb eső részében fejlődik ki, emlékeztetnek a kutatók, amely szintén a dezodorok káros voltát mutatja.
Elsősorban meg kell találni a kiváltó okot és utána kell kezelni a problémát. Ha az izzadás kellemetlen szaggal is jár, érdemes elsősorban alternatív módszerek felé nyitni.